2003. május 07. szerda 09:30

Megfigyelünk

 

Megfigyelnek - mondták valaha a mai dédapák, és senki nem kérdezte, hogy kikről van szó. Volt, aki vállrándítva, volt, aki kétségbe esve fogadta a hírt.

Volt, amikor okkal hangzott el ez a kijelentés, volt amikor nem. A következmény lehetett kitelepítés, kényszermunka, vizsgálati fogság de olykor éppen előléptetés. Éberség elvtársak.

Megfigyelünk. Nem mintha beépültünk volna a szervbe. A "mi"-ből nem lettünk "ők".  Viszont belépőben vagyunk az Európai Unióba, s május elsejétől (Éljen Május Elseje! Énekszó stb.) megkezdődött a megfigyelés.

A megfigyelés első napja: mindenki mosolyog és éljenez, amúgy lassan megy a "bevonulás" Fénykép, belépő, kulcsok, iroda, kódok, egymásnak ellentmondó holtbiztzos információk. De a végén kitisztul a kép, a számítógép magyarul is tud, még a helyesírás ellenőrző is működik.

Másnap áttekintést kapunk a frakció bővülés számszerű adatairól. Általános lelkesedés, hiszen tovább erősödött a Néppárt. Mindez jó üzenet a 2004. évi európai választásokra.

Itt a néppárti frakcióban 12 magyar van. Ebből kilencen a Fideszből, s ez a legnagyobb pártcsoport.

Mire lesz jó ez az időszak? Rengeteg utazás, távollét. Lassan kikopunk a hazai politikából? Nagy baj lenne. Hiszen itt is magyar fejjel kell gondolkodnunk, s országunk mellett figyelnünk kell az ukrajnai, romániai, szerbiai és horvátországi magyarok gondjaira , érdekeire is.

A számítógép segíthet, buzgón ülnek is előtte a kollégák. Kicsit több az időnk (még), mint otthon, így szinte jobban tájékozottak vagyunk, mint máskor.

A most következő egy év alatt meg kellene akadályoznunk, hogy nélkülünk szülessenek olyan döntések, amelyek kihatással lesznek ránk a csatlakozás után. A legfontosabb, hogy lobbizzunk Magyarország érdekében, a bizottságokban és a frakcióban.

Az ünnepnapok hamar elmúlnak, ma még érdekesek vagyunk. Most kell kiépíteni a kapcsolatokat, megerősíteni a régi ismeretségeket. Eközben figyelünk, sőt megfigyelünk. Egy évig.

Szegény Európai Unió. Minden titkukat kilessük, s még örülnek is neki.

Surján László

vissza Vissza a kezdőlapra