Megjelent:2003.05.12. 15:46:43
Lássál csudát!
A Megbékélés napja
Rövid hír a Magyar Rádióban:
A csatlakozással javulnak az életkörülmények
2003-05-11 12:55:46
A külügyminiszter reméli, hogy az uniós csatlakozás változást hoz a hazai belpolitikában is, és a politikai pártok nem egymás akadályozásán, hanem az ország helyzetének javításán munkálkodnak majd.
Kovács László erről Dorogon a Megbékélés napján tartott ünnepségen beszélt, amelyet immár tizedszer rendeznek meg a II. világháború európai befejezésének emlékére, a korábbi győzelem napja helyett. A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Magyarország európai csatlakozása megteremti a feltételeket az életkörülmények javulására is.
A címmel együtt hat sor. Megannyi hamis állítás. Vegyük sorba:
1. A cím eleve nem igaz. A csatlakozás önmagában nem javít semmit az életkörülményeinken, Bár nem tudni biztosan, mit jelent az életkörülmény szó. A felületes olvasó életszínvonalat ért rajta, s ez biztosan nem javul automatikusan a csatlakozástól. Ha viszont valaki mához egy évre reklamálna Kovácsnál, akkor valószínűleg meghallhat majd egy magyarázatot:
- Soha nem beszéltem arról, hogy az életszínvonal javulni fog. Az életkörülmény pedig kétségtelenül javult, hiszen ma már ön az Unió polgára.- Mi hasznom belőle? teszi fel ön a kérdést.
- Például, ha egy olyan országba kerül, ahol nincs magyar külképviselet, az Unió bármely tagállamának képviselője gondját fogja viselni.
- Kint vagyok az összes vizekből - feleli majd ön.
E fiktív párbeszéd jól megmutatja, milyen ügyesen csapják be az embereket a szocialisták.
2. Nem kevésbé ügyes az első mondat. A jelenlegi helyzet úgy írja le, mint amelyben a politikai pártok egymást akadályozzák és nem az ország helyzetének javításán munkálkodnak. Ha ez egy pártelnök önkritikája - rendbe van. Hiszen mást sem látunk, minthogy az MSZP a Fidesszel foglalkozik és mit sem tesz az ország helyzetének javításáért. Ám a szöveg nem tér ki arra, melyik felet érinti a kritika. Mivel tevékenykednie a kormánypártoknak kell, akadályozni értelem szerűen az ellenzék tud. Emiatt a Kovács féle mondatot a hallgatók zöme az ellenzékre vonatkoztatja. Pedig a kormány megkapott már minden támogatást, amit az ellenzéktől kaphatott: a száz napos program megszavazását, valamint a média törvény és az alkotmány uniós okokból történő módosítását. A valós helyzet az, hogy a kormánypárt magával nem tud mit kezdeni. Nem készülnek el a törvények, s amit a kormány beküld a parlamentbe, többnyire lényegében átalakul. Vissza kell vonni a gáztörvényt, legalábbis elfektetnie, amíg a belső kompromisszum meg nem születik. Valószínű ez lesz a kórház törvénnyel is. Az akadály nem az ellenzék, hanem a koalíció maga. Ennek beismerése helyett a bajok forrásául gondolja okosnak az ellenzéket megnevezni. De okos ez? Ha így lenne, akkor saját gyengeségét ismerné be a kormány. Mivel azonban az emberek általában nem gondolnak bele egy rádió műsor részleteibe, a burkolt vádaskodás valószínűleg hatékony.
3. Megbékélés napja a győzelem napja helyett. Miért ne lehetne ünnepelni a győzelem napját. Minden becsületes hazafi Európában, de azon kívül is megkönnyebbüléssel fogadta a hírt, vége a II. világháborúnak. Mi magyarok ugyan vesztettünk. Mégis lidércnyomás alól szabadultunk, s talán csak később vettük észre, hogy cseberből vederbe kerültünk. A fasizmussal, sem annak barna, sem vörös változatával nem kell megbékélni. Másfajta, a nemzeten belüli megbékélésről szó lehetne, de ennek van egy komoly feltétele: minden bűnbocsánathoz előzetes bűnbánatra van szükség. Erre azonban Kovácsot nem készítette fel a párt...
