2003. május 16. péntek 00:14
Roosevelt elnök archívuma
„A könyvtáralapítás önmagában is hithű cselekedet. Egy nemzetnek három dologban kell hinnie ahhoz, hogy a múlt dokumentumait összegyűjtse és a jövő nemzedékeinek a számára épületekben rendszerezze; hinnie kell a múltjában. Hinnie kell a jövőjében. És mindenekelőtt hinnie kell népének azon képességében , hogy helyes ítélethozatallal tanul a múltjából a jövőkép kialakításához.”
Ezeket a sorokat Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb elnöke írta 1941-ben, amikor megnyitotta az első elnöki könyvtárat. Csaknem 50 éve a halála után Roosevelt elképzelései még mindig elevenek, és az amerikai politikai gondolkodás homlokterében állnak. Az Egyesült Államok 32. elnökét, akit a „háborús évek elnökének” is neveznek, négyszer választották meg (1932 és 1945 között szolgált).
New Yorktól kétórás autóútra helyezkedik el a Hudson-folyó mesés partján Hyde Park. Itt található Roosevelt szülőháza, és elnöksége idején is inkább itt szeretett dolgozni. Roosevelt jómódú, előkelő család egyszem gyermeke volt. Nyugodt, vidéki környezetben nőtt fel házitanítókkal körülvéve. Sokat utaztak Európába, a teleket pedig New Yorkban töltötték. Az emeletes, még mai szemmel is gazdagon berendezett szülői ház bútorai és tárgyai érintetlenül megmaradtak. Mintha csak kiléptek volna egy pillanatra a ház lakói a parkba. Az íróasztalon sok-sok kedves emléktárgy, gondosan bevetett ágy, árválkodó tolókocsik. (Rooseveltet gyermekparalízis tolókocsiba kényszerítette.)
A Roosevelt Elnöki Könyvtár polcos útvesztői közötti sétán az embernek az az érzése, mintha visszarepült volna a történelemben: a gondosan rendszerezett iratok dobozokban helyezkednek el, amelyeknek mindegyike 800 lapot tartalmaz. A kb. 17 millió oldal levelezéseket, beszédeket, hadi, tengerészeti, személyes és egyéb, adományozott dokumentumokat rejt. Itt a Pearl Harbor utáni híres beszédének kézzel módosított másolata (ez az egyetlen, aminek az eredetijét máshol őrzik). A szépen gépelt, megsárgult eredetei papírok Amerika történelmének egy szeletét őrzik itt. Régies, kissé áporodott az archívum ezen részének hangulata. Az olvasóterem már más: ott komputerek sorakoznak az érdeklődők és a kutatók számára. (Az archívum anyaga egyébként nem digitalizált.) Itt van Einstein 1939-es híres levele, amiben a nukleáris fegyverek érzékenységére hívta fel a figyelmet. Itt van Roosevelt memoranduma 1941-ből, amiben arra ösztökéli a Fehér Ház illetékesét, hogy nyújtson segélyt a Szovjetuniónak a náci Németország elleni háborúban. Mind-mind történelem − első kézből.
Érdekes adat, hogy a Bill Clinton Elnökségi Könyvtára már 78 millió oldalt számlál (tehát 4,5-ször nagyobb terjedelmű csaknem fele annyi elnöki idő alatt!). Jelzi-e ez azt, hogy „kifinomultabb” a politikai irányítás manapság, vagy éppen bonyolultabb a világ helyzete? Nos, erre válaszoljanak az illetékesek!
Roosevelt elnöksége előtt a fehér házi iratokat az elnökök mindig magukkal vitték, személyes ingóságként kezelték őket; ezek közül sok elveszett, családi tulajdonokba kerültek. A szerencsésebb gyűjtemények eljutottak a Kongresszusi Könyvtárba. (Nixon elnöksége után iktatták törvénybe, hogy elnök azután nem viheti magával még a személyes jellegű levelezését sem az elnökségi terminus végeztével.) Mint ahogy egy archívum-szakértő találóan mondta: Roosevelt valószínűleg meghallotta a történészek imáját, amikor adományokból felépítette az első elnöki könyvtárat.
Niemetz Ágnes
NEW YORK
