2003. május 15. csütörtök 21:24
Magyarország szerepvállalásáról az iraki rendezésben
Nemcsak a magyar ellenzéki pártok vélik úgy, hogy az iraki stabilizációban való katonai szerepvállaláshoz nemzetközi felhatalmazásra volna szükség: ez az Európában kialakult álláspontok egyike - mondta az MTI-nek csütörtökön Surján László (Fidesz-MPP), az Európai Parlament (EP) munkájába megfigyelőként bekapcsolódott magyar csoport egyik tagja.
A képviselő azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy
Aleksander Kwasniewski lengyel államfő szerdán az EP strasbourgi plenáris
ülésén bejelentette: Lengyelország megbeszéléseket folytat közép- és
kelet-európai országokkal annak a stabilizációs erőnek az összetételéről,
amelyet irányítása alatt telepítenének Irak északi körzetébe. Az elnök nem
nevezte meg azokat az országokat, amelyekkel Varsó megbeszéléseket
kezdeményezett, csak annyit mondott, hogy nem kizárólag NATO-tagjelöltekről
van szó.
Eddig viszonylag kevés ország (köztük Bulgária és Ukrajna) adott pozitív
választ a megkeresettek közül, és vannak bizonyos kételyek azzal kapcsolatban,
hogy elég felkészült-e a lengyel hadsereg egy ilyen feladat ellátására. Ennek
ellenére valószínű, hogy a lengyel vezetésű misszió létrejön és sikeres lesz -
vélekedett Surján László.
Az esetleges magyar szerepvállalásra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta:
nem az a lényeg, hogy mely országoktól - az Egyesült Államoktól vagy
Lengyelországtól - érkeznek ilyen felkérések, hanem az, hogy ezek nemzetközi
jogi szempontból rendben vannak-e. Egyetértett a kormánynak azzal az
érvelésével, amely szerint az iraki stabilizáció esetében nincs reális esély
ENSZ-felhatalmazásra, de utalt arra, hogy az ellenzék ezt az igényt soha nem
kizárólag a világszervezethez kötötte.
Ha a NATO - amely a koszovói konfliktus idején tudta vállalni a döntés
felelősségét - vagy akár az EU kapcsolódna be az iraki újjáépítésbe és a
rendfenntartásba, akkor az ellenzék sem látná értelmét Magyarország
elzárkózásának. De amíg mindez egyoldalú kezdeményezések alapján történik,
addig a nemzetközi jog erővel történő kiterjesztéséről van szó, ami veszélyes
a jövő szempontjából. Ezért kellene inkább a humanitárius műveletekben való
részvételt előtérbe állítani, mert ahhoz nincs szükség nemzetközi
felhatalmazásra - mondta Surján László.
MTI alapján
