Frissítve: 2003.04.15. 20:21:32
UNIÓPÁRTOK
A Fidesz útkeresésének és szövetségi jellegének kialakítása idején érdemes megismerni azon pártok történetét, amelyek Európában sikeresek és maguk is több szálból fonódtak össze. Az alábbi összeállítás ezt mutatja meg a CDU, a CSU és az Osztrák Néppárt (ÖVP) példáján.
A német CDU
Elvek
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a középosztály néppártja. Az ország minden társadalmi rétegéhez és csoportjához tartozó emberekhez fordul. Politikájának alapja az ember keresztény szellemben való felfogása és Isten előtti felelőssége. Alapértékei: a szabadság, a szolidaritás és az igazságosság, ebből vezethetők le. A CDU nyitva áll mindenki számára, aki igent mond az ember méltóságára és szabadságára, és politikájának ebből eredő alapelveire.
A pártot 1945-ben alapították olyan emberek, akik Németország jövőjét egy keresztény jellegű, felekezetek feletti néppárttal akarták megformálni. Ebben az új néppártban megtalálhatók voltak katolikus és evangélikus keresztények, konzervatívok, liberálisok és keresztényszocialisták, nők és férfiak a különböző régiókból, minden társadalmi rétegből és az ország demokratikus hagyományaiból.
A német CDU kiáll a szabad és demokratikus jogállamért, a szociális és ökologikus piacgazdaságért, Németországnak a nyugati érték- és védelmi közösséghez való kötődéséért, a nemzetek egységéért és Európa egyesüléséért.
A CDU mindig az előremutató, modern elképzelések pártja volt. Eszméi és tervei sikeresen előrelendítették a háború utáni újjáépítést, az országot szilárdan hozzákötötték az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, és Németországot virágzó közösséggé tették. A német egység megvalósulásával egyik legnagyobb politikai víziója teljesedett be.
Emberi, a keresztény értékekre alapozott politikai irányvonal: ez az iránytűje és zsinórmértéke politikájának. Ezen az alapon lát hozzá ahhoz, hogy a társadalmat a változó világban továbbfejlessze. Ezen az úton fog bátorsággal és tetterősen járni, hogy gyermekeink és unokáink jövője számára a 21. században minden esélyt megadjunk.
Történet
A németországi CSU-t 1945-ben Berlinben és a Rajnavidéken alapították meg. 1945-től 1949-ig a német szövetségi tartományokban és megszállási övezetekben szerveződött, és 1950-ben szövetségi szinten egyesült.
A CDU célja az volt, hogy minden keresztény beállítottságú erőt egy „unióba” gyűjtsön össze. Az államéletet keresztény, demokratikus és föderális alapokon kívánta felépíteni. Az első, és a párt meghatározó elnöke Konrad Adenauer lett.
Döntő jelentőségű volt 1948-tól a Ludwig Erhard nevéhez fűződő szociális piacgazdaság. A CDU létezése kezdetétől törekedett Németország Európába történő integrálására, a nyugat-európai közösséghez és a NATO-hoz való kötődésére. Németország kettéosztásától kezdve központi cél volt az ország újraegyesítése. Kurt-Georg Kiesinger és Rainer Barzel politikai életművéhez tartozott a német kérdés napirenden tartása. Kelet-Németország népe békés forradalommal teremtették meg a feltételeket a megoldáshoz. Helmut Kohl vezetésével jött létre az egységes, szabad és szilárdan a Nyugathoz kötődő Németország.
A szovjet megszállási övezetben és az NDK-ban az ottani Német Kereszténydemokrata Unió (CDUD) a szocialisták egyre fokozódó nyomásának volt kitéve. Miután a szovjet megszálló hatalom a vezető személyiségek, Andreas Hermes, Jakob Kaiser és Ernst Lemmer politikai tevékenységét lehetetlenné tette, a CDUD a Német Szocialista Egységpárt (SED) Nemzeti Frontjának kereteibe kényszerült. A becsületes férfiak és nők által alapított CDUD a szovjet megszállási övezetben és az NDK-ban egy totalitárius rendszer fogaskerekei közé került. Sok ember elől, akik közel álltak a kereszténydemokrata értékekhez, elzárva maradt az együttműködés lehetősége. 1989 végén a CDUD visszatalált az önálló politizálás útjára, és 1990 március 18-án az első szabad népi kamara választáson győzelmet aratott. Ezen a választáson a „Demokratikus Ébredés” (DA) és a „Német Szociális Unió” (DSU) partnereként a „Szövetség Németországért” néven választási együttműködésre lépett. A nyugati és a keleti CDU az 1990 október 1/2-án tartott 1. együttes pártkongresszuson össznémet CDU-vá egyesült.
A bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) 1949 óta a szövetségi parlamentben közös frakcióban működik együtt a CDU-val.
Szervezet
A CDU élén 2000 április 10. óta dr. Angela Merkel pártelnök áll. Feladatainak ellátásában segíti őt Laurenz Meyer főtitkár. Oldalán áll dr. Willi Hausmann szövetségi ügyvezető.
Legalább kétévenként összeül a szövetségi pártkongresszus. Ezen az 1001 küldött dönt a CDU politikájának alapelveiről és a pártprogramról. A szövetségi kongresszus választja meg az elnököt, a főtitkárt, a négy elnökhelyettest, a szövetségi kincstárnokot és hét további elnökségi tagot. Két pártkongresszus között a legfelső döntéshozó testület a szövetségi választmány.
A német CDU elnöksége az elnökből, a főtitkárból, a négy alelnökből, a szövetségi kincstárnokból és további hét, a szövetségi kongresszus által választott tagból áll. Amennyiben a CDU tagjai, az elnökség tagja a szövetségi kancellár, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke vagy alelnöke, a szövetségi CDU/CSU parlamenti frakció vezetője és az Európai Parlament európai néppárti (EVP) frakciójának vezetője is. Ehhez jönnek még a CDU tartományi miniszterelnökei, mint kooptált tagok.
A szövetségi elnökség tagjai a szövetségi kongresszus által választott további 26 tag, valamint a tartományi pártszervezetek elnökei és a szövetségi egyesületek elnökei.
Szakmai tanácsadás és munkájának segítésére a szövetségi elnökség szövetségi szakbizottságokat állíthat munkába. A német CDU a 14. parlamenti periódusban összesen 15 szövetségi munkabizottságot, két munkaközösséget és egy tárgyalócsoportot hozott létre. Ezek a grémiumok koncepciókat dolgoztak ki a belpolitikai, az oktatáspolitikai, a sportpolitikai, a gazdaság- és pénzpolitikai, a struktúrapolitikai, a környezet- és energiapolitika, a kutatás és innováció, az agrárpolitika, a médiapolitika, a család- és ifjúságpolitika, a nőpolitika, a társadalom és szociálpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az Európa-politika, a fejlesztéspolitika, a rendőrségi, az emberi jogi és a kulturális területeken.
A CDU szövetségi szinten képviselt párt. Összesen 17 tartományi szervezetben (amelyek közül 14, Bajorországon kívüli szövetségi tartományban, valamint egy-egy Braunschweigben, Hannoverben és Oldenburgban működik), 27 kerületi szervezetben, 372 járási szervezetben és 11835 helyi szervezetben, szövetségi szinten kereken 630000 CDU-tag vesz részt a politikai munkában.
Egyesületek és különböző szervezetek
Szervezetileg különállóak, de szorosan kapcsolódnak a párthoz az egyesületek. Ez az együttműködés azt a célt szolgálja, hogy a CDU eszmerendszere meghatározott körben képviseletet kapjon és elterjedjen, valamint hogy az egyesületek által képviselt társadalmi csoportok külön igényeit a CDU a politikájában megjelenítse. A pártnak a következő egyesületei vannak:
* Németországi Fiatalok Uniója (JU)
* Német Kereszténydemokrata Nőunió (FU)
* Német Kereszténydemokrata Munkavállalók Szervezete (CDA)
* a Németországi CDU és CSU Kommunálpolitikai Egyesülete (KPV)
* a CDU/CSU Középosztály- és Gazdasági Egyesülete (MIT)
* Kelet- és Középnémet Egyesület a CSU/CSU-ban – Elüldözöttek és Menekültek Uniója (OMV)
* a Német Kereszténydemokrata Unió Szenior-Uniója
A CDU-hoz közel álló szervezetek között megemlítendők: a CDU/CSU Evangélikus Munkaközössége (EAK), a Kereszténydemokrata Diákok Köre (RCDS), a CDU Gazdasági Tanácsa, valamint a Német Iskolások Uniója Fiatalok Uniójának Munkaközössége (SU). Európai szinten a CDU tagja az Európai Néppártnak (EVP illetve angol rövidítése alapján EPP).
A bajor CSU
A CDU bajorországi „változata” a Keresztényszociális Unió (CSU). Politikájának alapelvei gyakorlatilag megegyeznek a CDU-éval.
Szervezeti felépítése ugyancsak hasonló, azzal a különbséggel, hogy míg a CDU egyesületei a párttól szervezetileg függetlenek, de vele szorosan együttműködnek, a CSU esetében a CDU egyesületeihez tevékenységükben és elnevezésükben is hasonló szervezetek a párton belül alakulnak meg, mint munkaközösségek, munkakörök, illetve bizottságok.
Forrás: Die CDU- Deutschlands im Überblick www.cdu.de
CSU – näher am Menschen www.csu.de
Az osztrák Néppárt (ÖVP)
Az osztrák Néppárt a második világháború utáni időkben – a nyugat-európai fejlődési iránynak megfelelően – osztály-, illetve vallási pártból ún. „integrációs” párttá alakult, ezzel együtt azonban megőrizte régi tagolódását. Máig megmaradt sajátsága, hogy rész-szervezetekből tevődik össze, közvetlen tagsága ma is alig van. A jelenlegi hat rész-szervezet tagsága alkotja – közvetett tagság formájában – az Osztrák Néppártot. E szervezetek közül legjelentősebbek a szakmai, illetve érdekszervezetek (Munkások és Alkalmazottak Szövetsége, Parasztszövetség, Gazdasági Szövetség), de fontos szerepet játszanak a rétegszervezetek (Nőmozgalom, Ifjú Néppárt, Szenior Szövetség) is.
Ez az összetettség annyiban előnyös, hogy a társadalom széles rétegeivel való közvetlen kapcsolat lehetőségét adja, hátrányos azonban amiatt, hogy a különböző érdekek egyeztetése nehézkessé teszi a pártszerű működést. Az ÖVP ezzel a sajátos szervezeti formájával mindenesetre Ausztria meghatározó politikai ereje tudott lenni a második világháború utáni igen nehéz időkben (ne feledjük, 1955-ig Ausztria keleti része szovjet, a többi pedig angol-francia-amerikai megszállás alatt állt!), majd a 60-as években jó ideig önállóan kormányzott, s vezetője ma ismét Ausztria kancellárja.
Forrás: Túry Mária: Pártok és pártrendszer Ausztriában.
Kiadta az MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 1991.
Összeállította: Bonifert Donát