2003. május 27. kedd 21:46

 

KI VOLT VARGA LÁSZLÓ?

(1910-2003)

Május 17-én 20 óra után néhány perccel szentségekkel megerősítve indult utolsó útjára dr. Varga László, a Kereszténydemokrata Néppárt 2002 novemberében megválasztott elnöke, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnökségének, a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójának kereszténydemokrata tagja, az országgyűlés korelnöke.

Előző este a KDNP XVII. kerületi szervezetében rendezett összejövetelen, a keresztény és demokrata értékek szolgálata közben érte a súlyos baleset. Az orvosok gondos kezelése sem tudta megmenteni életét.

Részletes életrajzának ismertetése helyett gazdag közéleti pályafutása kiemelkedő szakaszainak méltatásával emlékezünk rá, úgy is mint a Barankovics Akadémia Alapítvány egyik alapítójára.

Az egyetemista ifjúságpolitikus

Előadásaiban szívesen tért vissza diákéveinek élményeire és arra a személyiségét meghatározó szerény és gondterhes, de meleg családi légkörre, amely egy életre befolyásolta egyéniségének alapértékeit, a szorgalmas, becsületes, építő jellegű munka megbecsülését. Bátyja korai halála után vette át 1939-ben budapesti fiatal munkások keresztény szellemű nevelését, kulturális érzékenységének és hazaszeretetének ápolását. A Józsefvárosi Keresztény Munkásifjak Egyesületének tagjaként szerzett tapasztalatai alakították ki tudatában az elesett, gazdasági és politikai hatalomból kizárt társadalmi rétegek felemelésének korszakos jelentőségét. A fiatal ügyvéd a keresztényszociális reformmozgalmakban, a szociális igazságosság szolgálatában találta meg végleges közéleti hivatását. Az Egyházközségi Munkásszakosztályok, az EMSZO jogtanácsosaként is ezt a célt szolgálta.

A szellemi ellenállás harcosa

Hiteles keresztény és demokratikus értékek szolgálata a második világháború éveiben egyet jelentett a nemzetiszocialista és kommunista szellemi és hatalmi befolyással szembeni kockázatos küzdelemmel. Ezért dúlták szét 1944-ben a német megszállók a szervezet központi irodáját és foglyul ejtették vele együtt annak vezetőit, munkatársait, köztük Vida Istvánt, a Hivatásszervezet főtitkárát, Keresztes Sándor belügyminisztériumi tisztviselőt és Íjjas Antal írót. A Markó-utcai fogház foglyai voltak. A sopronkőhidai rögtönítélő bíróság ítélete várt rájuk, ami kivégzést jelentett. Ettől egy kiváló ügyvéd munkatársuk, dr. Cseh Jenő mentette meg őket bravúros teljesítményével. Akkor még nem tudták, hogy három év múlva a kommunista rendőrség is üldözőbe veszi őket.

A Demokrata Néppárt egyik alapítója

A Kereszténydemokrata Néppárt indításának gondolata 1943 augusztusában merült fel Apor Vilmos, a boldoggá avatott vértanú püspöknél tartott titkos tárgyaláson. A megbeszélésen a katolikus szociális reformmozgalmak vezetői vettek részt. A következtében megalakult párt alapszabályát Varga László Galamb-utcai lakásán ismertették először. Varga László ezt tekintette a pártalapítás hivatalos pillanatának. Szívós aktivitásának eredményeként kapott a párt hivatalos indulási engedélyt 1945 végén, közvetlenül a fővárosi önkormányzati és nemzetgyűlési választások előtt. A Független Kisgazdapárt listáján, de nem annak tagjaként került be a fővárosi törvényhatóságba Eckhardt Sándor egyetemi tanárral együtt, majd az 1947-es országgyűlési választásokon az országos lista 3. helyéről az országgyűlésbe társával együtt a Barankovics István vezette DNP főügyészeként. A siker új távlatot nyitott a fiatal, jól képzett és ügyvédi tapasztalatokkal rendelkező képviselő előtt és meghatározta további közéleti pályafutását. Varga László parlamenti felszólalásaiban kíméletlenül ostorozta az egyre inkább kommunista pártbefolyás alá kerülő igazságszolgáltatást, a hírhedt Népbíróságok működését, jogszabályi alapjaik módosítását sürgette. Tiltakozott az akkor már meginduló helyi egyházüldözések, papok közvetlen fenyegetése ellen. Justizmordnak minősítette, hogy a rendőrség internálhatott koholt vádak alól jogszerűen felmentett embereket. Sikeres védőügyvédi működése és kemény ellenzéki magatartása hamar hívta ki az államvédelmi hatóság, az ÁVÓ rendszeres megfigyelését és a baloldali sajtó szaporodó támadásait. Előkészített letartóztatása elől menekült el kalandos úton 1948 novemberében, megelőzve Barankovics István és további 9 képviselőtársa később emigrálását.

Ausztriai menekülttáborok megalázó környezetéből Svájcba szökött. Ott töltött egy éve alatt azonnal aktivitásba kezdett. Sorozatosan körlevelekben, a tőle megszokott humort sem nélkülöző derűlátással tartotta a kapcsolatot képviselőtársaival

Amerikai emigrációban

1950-ben érkezett Amerikába. Kezdetben a Szabad Európa Rádió sajtóosztályán dolgozott többek között Kovács Imrével, a Nemzeti Parasztpárt volt főtitkárával, gróf Révay István felvidéki és Pál József erdélyi nemzetiségi szakértőkkel. Feladatuk a hazai események elemzése, az emigráns és nemzetközi közvélemény tájékoztatása volt. Részt vett a magyar országgyűlés menekült alelnöke, Varga Béla vezette Magyar Nemzeti Bizottmány szervezésében, amelyben ajánlatára Barankovics István képviselte a Demokrata Néppártot, de később maga is nélkülözhetetlen tagja és irányítója lett a háború utáni magyarországi demokratikus kísérlet többi vezetőjével együtt. Közben állandóan készült amerikai ügyvédi vizsgájára. 1964-ben meg is nyitotta önálló irodáját. Magát a legrosszabb angolsággal beszélő amerikai ügyvédnek tartotta. Sikeres ügyvédi tevékenysége mellett hihetelen szorgalommal építette kapcsolatait nemcsak az emigráció vezetői személyiségeivel, hanem az Egyesült Államok és Egyesült Nemzetek Szövetségének kelet-közép-európai ügyekkel foglalkozó hivatalaival is. Már Amerikába érkezésekor kezdeményezte a menekült Közép-európai Kereszténydemokrata Pártok Uniójának megalapítását a Szabad Európa Bizottság támogatásával. Az UNIO első 8 évének egymás után magyar elnöke volt. Közi Horváth József prelátust, az egykori Akció Catholica országos főtitkárát, v. országgyűlési képviselőt a Párizsból irányított Magyar Keresztény Népmozgalom elnökét Barankovics István, a Demokrat Néppárt egykori főtitkára követte az elnökségben.

Varga László ezekben az években többek között dél-amerikai országok kereszténydemokrata pártjainak lábraállításában segédkezett a Szabad Európa Bizottság támogatásával, egyidőben Kovács Imre hasonló tevékenységével együtt. Jellemző a demokratikus értékekben és nemzetpolitikában gondolkodó Varga Lászlóra, hogy kereszténydemokrata politikusként rendszeres kapcsolatot tartott többek között a már korábban Teleki Pál miniszterelnök megbízásából emigrált Eckhart Tiborral, akinek tapasztalataiból sokat merített. Fontosnak tartotta a jó viszony ápolását a Magyar Szociáldemokrata Párt hiteles képviselőivel, így Gábor Róberttel és Kéthly Annával. A nemzeti bizottság tevékenysége mellett havi rendszerességgel találkozó demokratikus együttműködést ápoló baráti társaságnak mozgató szellem volt. És mindemellett futotta erejéből, hogy New Yorkban magyar színházat szervezzen a magyar klasszikus művek és saját darabjai bemutatására. Tagja lett a nemzetközi PEN Klubnak is. Része volt a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének megalapításában, amelyet 1956 után elnökeként 34 évig vezetett. Mindkét szervezet nevében járta a világot és tájékoztatta tárgyaló feleit, közönségét a szovjet diktatúra embertelenségére és világveszedelmére

1956 elszánt ügyvédje

Washingtoni külügyi hivatalokkal tartott kapcsolatain keresztül szóban és írásban folyamatosan is követelte, hogy az Egyesült Államok kormánya hivatalos nyilatkozatban ismerje el Magyarország idegen megszállását, sajnos eredménytelenül. De hasznosan kamatoztatta kapcsolatait az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban és a következő évek során. Az ENSZ new yorki palotája volt szívós küzdelmének színtere. A világszervezet illetékesei előtt rámutatott a szovjet diplomácia félrevezető taktikájára, a Magyarországot képviselő ügyvivő hiteltelenségére és küzdött a Nagy Imre-kormány hivatalos elismeréséért. Majd az volt a célja éveken át, hogy az ENSZ ne vegye le napirendjéről a magyar ügyet. Vállvetve harcolt az emigráció magyar szervezeteivel, elsősorban a Magyar Szabadságharcosok Világszövetségével, a magyar és külföldi újságokban írt cikkeivel. Kemény harcainak történetéről szívesen beszélt későbbi hazai hallgatóságának is eredeti dokumentumok bemutatásával. Elszánt szabadságharcos volt.

Útban hazafelé

Messze tekintő taktikusként támogatta a magyar Szent Korona visszaadását Magyarországnak, világos feltételekkel. Meggyőződése volt, hogy a hozzáfűződő hagyomány és tisztelet erősíteni fogja az ország sorsának jobbrafordulását remélők öntudatát. Feltételezhető, hogy ennek egyik következménye volt az 1956-os elítéltekkel kapcsolatos amnesztia kibocsátása. A Kádár-rendszer new-yorki nagykövetétől ismételten kapott üzenetet, hogy szívesen látnák hazalátogatását. Varga válasza: Amíg Magyarországon idegen hadsereg tartózkodik, addig nem lép hazai földre, Ennek ideje 1990-ben következett be. Nem diadalittas győztesként érkezett, elölről és alulról kezdve vett részt itthon maradt volt képviselőtársaival a Demokrata Néppárt jogutódjának a Kereszténydemokrata Néppártnak újjászervezésében. Saját közvetlen teljesítménye és gazdag politikai tapasztalatai alapján választotta meg a KDNP alelnökének 1991-ben. Emigrációs és rendszerváltó közéleti tevékenységét ismerte el Antall József kormánya, amikor rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki 1992-ben.

Újra az országgyűlésben

47 év után 1994-ben jutott ismét a parlamentbe a KDNP jelöltjeként, s két törvényhozási szakaszban volt annak korelnöke. Hivatását törvényhozóként ott folytatta, ahol 1948-ban abbahagyta. Az emberi jogok tiszteletben tartását, iskolai oktatását, a demokrácia intézményrendszerének és hiteles működésének kialakulását sürgette előbb a KDNP, majd a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának kereszténydemokrata politikus tagjaként. Figyelmet keltő szónokként és tapasztalt politikusként vívott széleskörű küzdelmet a hiteles demokratikus közéletért. Mércéje e téren is a szerzett nyugati tapasztalata volt. Újságcikkeiben, TV-szerepléseiben, könyveiben és színházi darabjaiban tárta elénk életének megfigyeléseit, sokrétű élményeit jóízű humorral és finom iróniával. Ugyanakkor kiegyensúlyozott, mértéktartó, kompromisszumra is képes készséggel törekedett mélyen megalapozott keresztény és demokrata szemléletének érvényesüléséért. Ismételten hangsúlyozta, hogy aki a politikában nem képes kompromisszumra, vagy elárulja elveit, annak nincs helye a közéletben.

A magyar kereszténydemokrata politika egységét és önálló megjelenítését sürgette

A KDNP belső válsága idején elvi alapokon nyugvó pragmatikus politikai stílus kialakítását, az egység megtartását és a polgári összefogás megvalósítását sürgette. Vallotta, hogy nincsen polgári Magyarország kereszténydemokrácia és az elesett néprétegek hatékony felemelése nélkül. Kitartó szorgalommal járta a vidéket, előadásaival segített a politikai tájékozódásban és benyomásokat gyűjtött az emberek valóságos helyzetéről, életérzéséről. Hiteles néppárti politikus volt. Alapítója volt 1997-ben a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségnek, hogy ennek keretében segítse elő a kereszténydemokrata politika értékeinek és hitelének átmentését a Fidesz-MPP-vel kötött szerződés értelmében.

Orbán Viktor miniszterelnök karizmatikus személyiségét garanciának tekintette a közösen vállalt célok megvalósításában. Egyben meg volt győződve arról, hogy az önálló kereszténydemokrata politizálás hatékonyan erősítheti a jobbközép pártok szövetségét, növelheti annak választói hátterét. Ennek a szövetségi politikának szükségességét hirdetve irányította közvetlen munkatársai segítségével a KDNP alapszabályszerű működésének helyreállítását. Törekvésüket rendkívüli siker koronázta. A Legfelsőbb Bíróság 2002 szeptemberi döntésével lehetővé vált Varga László elnökké választása. Döntését a Fővárosi Bíróság bejegyezte. A KDNP új elnökeként elsőrendű feladatának tekintette közéleti tevékenysége, vidékjárása mellett, hogy előmozdítsa a KDNP és az MKDSZ integrációját és önálló megjelenését a középpártok szövetségében. Sürgette a fiatal nemzedék széleskörű közéleti szerepvállalását. Fiatal utódjáról is volt javaslatra. Nem készült halálára és azt remélte, hogy még életében rendezetten tudja továbbadni a Demokrata Néppárt politikai örökségét. Ilyen körülmények között érte a váratlan, közéleti hivatása közbeni végzetes baleset, amely egyben küzdelmekben és sikerekben gazdag közéleti pályafutásának végét jelenti. Hivatásához méltó halála egyben új lehetőséget nyitott a mély történelmi gyökerekkel rendelkező magyar kereszténydemokrácia háború utáni történetében.

A magyar társadalom és közélet szegényebb lett egy sokoldalú, tehetséges és hazájához példásan hű politikai személyiséggel, de egyben gazdagabb ránkhagyott gazdag szellemi örökségével. Baráti körben ismételten mondta: arra kérem az Isten, úgy távozhassak az életből, hogy ne jelentsek terhet hozzátartozóimnak. A Gondviselés meghallgatta kérését.

 

Laci bátyánk, egykori képviselőtársaid és kortársaid nevében köszönöm, amit közös ügyünkért nagy hivatástudattal végeztél. Nevükben is kérem, hogy a Gondviselő irgalma és végtelen szeretete életművedért jutalmazzon meg az igazságosság és szeretet örök birodalmának örömével.

Kovács K. Zoltán

Vissza a kezdőlapra