2003. május 23. péntek 10:53
Következetes keresztény és demokrata,
egy évszázad tanúja
Itt az ideje, hogy végre megszólaljon az ifjúság is”, mondta dr. Varga
László az egyik utolsó, általa vezetett Széchenyi Kör összejövetel bevezetésében,
melynek meghívott vendégei ifjú konzervatív közszereplők voltak. Mindannyiunk
Laci bátyjáról az örökifjú fáradhatatlan politikusról, a hiteles, mélyen
humánus keresztény emberről szóló megemlékezések sorozatában most megszólalok
az
ifjúság
képviseletében.
Miután leérettségiztem, előbb az ELTE-BTK történelemszakára, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára jártam. E kettős tanulmányok során vált egyik kutatási területemmé a magyar választójog története. Miután 1999. őszén e témából kezdtem el készíteni jogi szakdolgozatomat, merült fel az ötlet, hogy a dolgozat élővé tételéhez interjút kellene készíteni az 1945-ös és 47-es választások tanújával. Így találkoztam első alkalommal dr. Varga Lászlóval, aki szívesen fogadott képviselői irodájában. Izgalmas volt hallgatni e következetesen keresztény és demokrata politikus, egy tragikus eseményekben bővelkedő évszázad tanújának személyes élményeit. Laci bátyámnak nemcsak azt köszönhetem, hogy szakdolgozatom később az Országos Tudományos Diákköri Versenyen is helytállt, hanem azt is, hogy meghívott a Széchenyi Körbe, s a magyar közéletbe is aktívabban tudtam bekapcsolódni.
Más emlékezőkkel ellentétben nekem csak három és fél év jutott, hogy megismerjem
ezt a nemcsak irodalmi műveltségében, de humorában is nagyszerű embert.
A Széchenyi Körnek, e politikai-
közéleti,
egyúttal irodalmi rendezvénysorozatnak lelke volt, fontosnak tartotta,
hogy ne csak az aktuális országos kérdésekről essék szó, de az élő magyar
irodalmat is ápoljuk, megőrizzük, hiszen mit sem ér az a nemzet, amely
nem ismeri legszebb verseit. Jó lenne, ha a Széchenyi Kör tovább élne,
hiszen ez Laci bátyánk kívánsága is.
Az elmúlt három év során a Széchenyi kört követően, a XII. kerületi MKDSZ
taggyűlések végén több alkalommal is volt szerencsém beszélni vele, egy
alkalommal meghívtam egy ismerősöm által szervezett budai polgári körbe
is. Nagyon örültem neki, hogy a Kossuth-téri beszéde révén sok olyan nemzeti-polgári
érzelmű ember megismerhette őt, aki azelőtt alig hallott róla. Legendás
munkabírásával sokat tett azért, hogy 2002-ban az első forduló veresége
után a második fordulóban jobb eredményt érjünk el. A kereszténydemokrata
néven esett csorba kiküszöbölése, a többéves per megnyerése szintén Laci
bátyánk nagy diadala
Parlamenti hozzászólásaiban ellenfeleivel kemény, következetes, ugyanakkor udvarias volt. Képes volt meglátni az emberi értéket más politikai ideológiájú személyekben is, a jelenlegi magyar közélet hibája, hogy az MSZP és SZDSZ soraiban csak elvétve találni ezt meg. Erkölcsileg méltatlan politikai ellenfeleinek nevét inkább nem is vette szájára. Több mint fél évszázados politikai pályafutása alatt bizonyította, a politika és az erkölcs, a rossz tapasztalat szülte sztereotípiával ellentétben nem ellentétes, egymást kizáró fogalmak. Igazi honatya volt, aki nemzetét szolgálta, annak erkölcsi felemelkedését tartotta szeme előtt.
Laci bátyánk! Te, aki mindvégig örökifjú voltál, 93 évesen is egészséges és aktív, váratlanul távoztál közülünk! A Mátyás templomban, miközben az érted mondott misén végiggondoltam találkozásunkat, arra gondoltam, te odafent is vigyázol ránk, s Mennyei Atyánkkal beszélve segítesz abban, hogy a magyar nemzet, annyi balsors között végre erkölcsi-lelki megújulásra találjon! Adjon az Isten neked örök boldogságot!
Dr. Magyar Attila István
