2003. szeptember 23. kedd 23:12
Egyelőre nincs meg a kétharmados többség az alkotmánymódosításhoz
Egyelőre nincs meg a szükséges kétharmados parlamenti többség az alkotmány módosításához: a kormánypártok támogatták, a Fidesz viszont elutasította a kormány előterjesztését az alaptörvény-módosítás általános vitájában, kedden az Országgyűlésben; az MDF később foglal állást a kérdésben.
Vastagh Pál (MSZP) hangsúlyozta: a kormány már
kezdeményezett egyeztetést a normaszövegről az ellenzéki pártokkal, és erre a
parlamenti vita során is lehetőség van. Úgy fogalmazott, a módosítás időszerű
feladatokról szól: nemzetközi szerződések rendjének szabályozásáról, a
jogalkotás kérdéseiről. Hangsúlyozta: a javaslat új alkotmányos garanciákat
fogalmaz meg a jogalkotás tekintetében.
Kitért arra: bár megalapozottnak tartja az igazságügyi tárca álláspontját,
hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntéseinek normajellegét nem lehet
kétségbe vonni, jogbiztonsági szempontból vannak aggályai ezzel kapcsolatban.
Megemlítette: a módosítás egybeköthető lett volna egy szélesebb körű
alkotmányrevízióval, ez azonban "a Fidesz együttműködési szándékának
korlátozottsága miatt" nem valósulhatott meg.
Salamon László (Fidesz) és Dávid Ibolya (MDF) az előzetes négypárti
konzultációt hiányolta az alkotmánymódosítás ügyében. A nagyobbik ellenzéki
párt vezérszónoka azt is kifogásolta, hogy a kormány egy csomagot terjesztett
a Ház elé, szavai szerint így csökken a konszenzus kialakításának esélye.
Salamon László nehezményezte, hogy az igazságügyi tárca annak ellenére az
uniós csatlakozással magyarázza részben a változtatást, hogy a módosítás nem
szükséges az EU-tagsághoz. Azt mondta: a kormánynak vissza kellene vonni
javaslatát, hogy témák szerint tárgyalhassa meg az Országgyűlés az egyes
alkotmányjogi kérdéseket.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) a Fidesz "ellenállásának" tulajdonította, hogy nem
alkotható új alaptörvény. Úgy vélte: "a Fidesz nem akarja, hogy a
szocialista-szabad demokrata kormány idején szülessen új alkotmány.
Hangsúlyozta, fontos lett volna, hogy a javaslat ne csak a Ház falain belül
szülessen meg, hanem szakemberek véleményezésének, társadalmi vitának is meg
kellett volna előznie a parlamenti tárgyalást. A szabad demokrata képviselő
kijelentette: az alaptörvény módosítása nem elengedhetetlen a csatlakozáshoz,
ám elősegíti a tagságból eredő feladatok végrehajtását.
Dávid Ibolya szavai szerint már az elmúlt év decemberében végrehajtott
alkotmánymódosítást sem előzte meg négypárti egyeztetés. Pártja akkor azt is
megfogalmazta, hogy a változtatásokból számos dolog kimaradt. Úgy vélte: a
kormány most ezeket építi be a jogszabályba. Kifogásolta, hogy bár az
MSZP-SZDSZ kabinet előző kormányzása alatt szűkítette azok körét, akik
előzetes normakontrollt kérhetnek, most azonban magának megadja ezt a jogot.
Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca államtitkára úgy fogalmazott: eljött
az ideje annak, hogy a kormány felvállalja egy új jogalkotási törvényjavaslat
benyújtásával járó felelősséget. Utalt arra, hogy a jelenleg hatályos
jogalkotási törvény 1988-as hatályba lépése óta sok, egészen pontosan 1619
törvény jelent meg a Magyar Közlönyben.
"A törvény ma is betölti ugyan feladatát, a kétharmados törvények közül
azonban szinte egyedüliként formai és szerkezeti jegyeiben még mindig magán
viseli a korábbi jogalkotási szemlélet lenyomatát" - indokolta az államtitkár
az új törvény megalkotásának fontosságát. A közelgő uniós csatlakozás is
indokolja a jelenlegi jogalkotási törvény modernizációját - tette hozzá.
Mint elhangzott, az uniós tagsággal összefüggésben meg kell határozni a
jogharmonizációs célú jogalkotási folyamat egyes követelményeit. Az
államtitkár elmondta, a törvényjavaslat a jelenleginél részletesebben
határozná meg a jogszabály-előkészítés követelményeit és egyértelművé tenné a
jogalkotásért való felelősség rendjét. A nemzetközi szerződések megkötésével
kapcsolatos jelenlegi szabályozással összefüggésben kijelentette, hogy az mára
jóformán teljes egészében alkalmazhatatlanná vált.
A javaslat szerint a fegyveres erőkkel való rendelkezés terén a nemzetközi
szerződésből eredő szövetségesi feladatok ellátásával összefüggő kérdésekben
lehetővé válna, hogy az Országgyűlés azokról legközelebbi ülésnapján, egyszerű
többséggel döntsön.
MTI
