2003. augusztus 04. hétfő 23:18
Kommentár nélkül
Bársony nem tudja, mit beszél
Bársony András: az etnikai hovatartozás nem lehet az állampolgárság kritériuma
Az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az
állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem
engedélyezi, és az Európai Unió rendelkezései szintén nem ebbe az irányba
mutatnak - jelentette ki a Külügyminisztérium politikai államtitkára pénteki
budapesti sajtóbeszélgetésen.
"Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok
adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez
is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi
állampolgára számára hozzáférhető legyen" - közölte Bársony András.
"Vég nélküli procedúrákhoz vezetne, hogy ki milyen etnikumhoz tartozik", ha az
etnikai diszkrimináció megengedett lenne - mondta.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Szerbia-Montenegróban és
Ukrajnában a jelenleg érvényes törvények kizárják a kettős állampolgárság
lehetőségét, így például a vajdasági magyaroknak le kellene mondaniuk szerb
állampolgárságukról ahhoz, hogy magyar útlevelet kaphassanak.
"Meggyőződésem, hogy a mostani kampány a kettős állampolgárság érdekében a
helyzet nem ismeretéből, politikai hátsó szándékból fakad" - mondta Bársony
András.
A külügyi államtitkár kifejtette: az 1993-ban született, vonatkozó törvény
alapján magyar állampolgárságot csak egyéni kérelemre szerezhetnek külföldiek,
és további feltételek szükségesek - például állandó magyarországi lakhely,
munkavállalási engedély - a letelepedéshez, illetve később az
állampolgársághoz. Mint mondta, az állampolgársági szabályok az Európai
Unióban is hasonlóak.
Leszögezte: az állampolgárság megszerzésének lehetősége az európai jogfelfogás
szerint is egyéni jog, és nem lehet egyetlen döntéssel magyar állampolgárrá
tenni a határon túl élő magyarokat.
A vajdasági magyarok kezdeményezésével kapcsolatban Bársony András elmondta,
hogy a spanyol példára hivatkoznak, pedig spanyol állampolgárságot kizárólag
spanyol állampolgár szülők leszármazottai szerezhetnek; az érvényes magyar
rendelkezés ennél liberálisabb, hiszen az is magyar állampolgárrá válik, aki
Magyarországon született.
"Magyarország 2001-ben, az Orbán-kormány idején a csatlakozási tárgyalások
során nem kért az EU-tól átmeneti időszakot az állampolgárság ügyében, amikor
a bel- és igazságügyi fejezetet ideiglenesen lezárta az unióval" -
emlékeztetett Bársony András.
Kitért arra, hogy Orbán Viktor 2001-ben maga is "időszerűtlennek" nevezte a
kérdést.
Mint elhangzott, amennyiben Magyarországon el akarnak térni az
állampolgárságra vonatkozó szabályozás elveitől, és "az etnikai
diszkriminációt lehetővé kívánnák tenni", akkor ezt elsősorban az Európai
Unióval kellene megtárgyalni.
Bársony András utalt arra: nincs kétsége afelől, hogy az EU miként reagálna
egy ilyen magyar kezdeményezésre. Hozzáfűzte, hogy a vonatkozó magyar
jogszabály nemcsak az európai jogharmonizáció része, de kétharmados törvény
is.
"Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen,
amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden
emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné" - mondta Bársony András.
Az európai alkotmányos szerződés tervezete szerint az EU polgárai kettős
állampolgárok, abban az értelemben, hogy saját országuk mellett az unió
állampolgárainak is számítanak.
Kérdésre válaszolva a külügyi államtitkár azt mondta, hogy a kettős
állampolgárság kérdésében megoldást fog hozni a határon túli magyarok számára
országuk EU-csatlakozása. Szlovákia Magyarországgal együtt jövő májusban válik
EU-taggá, Románia hamarosan követheti és a magyar diplomácia - ahogy azt Tóth
Tamás külügyi szóvivő korábban az MTI-nek elmondta - szorgalmazni fogja, hogy
amennyiben Szerbia-Montenegró megfelel majd a kritériumoknak, mielőbb
lekerülhessen az EU vízumkötelezetti listájáról.
Orbán Viktor és Lezsák Sándor a kérdésről
Orbán Viktor volt kormányfő a múlt héten rendezett
Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumán kijelentette: a jelenlegi magyar
kormány ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig a kettős
állampolgárság intézménye az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb
kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni.
"Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek kormánya hasonló
helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni" - mondta a
Fidesz - MPSZ elnöke.
Lezsák Sándor, az MDF alelnöke kedden a legfőbb közjogi méltóságoknak küldött
levelet, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik
megadni" a Szerbia-Montenegró területén élő magyaroknak az állampolgárságot.
"Meggyőződésünk, hogy a kettős állampolgárság erősítené összetartozásunk
tudatát, megkönnyítené a délvidéki magyarok életét hazánk uniós csatlakozását
követően is" - tartalmazza a levél, amelyet a lakiteleki Európa Szabadegyetem
százötven résztvevője nevében fogalmazott meg az MDF alelnöke.
A BM szerint az EU nem szab gátat a többes állampolgárság megszerzésének
Az Európai Unió csak az uniós állampolgársághoz
fűződő jogokat szabályozza, így nem szab gátat a többes állampolgárság
megszerzésének - közölte hétfőn Parragi Mária, a Belügyminisztérium (BM)
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának állampolgársági főosztályvezetője.
Az MTI azt követően kért jogi tájékoztatást a BM szakemberétől, hogy a
parlamenti pártok között vita bontakozott ki arról, jogilag lehetséges-e a
magyar állampolgárság a vajdasági magyarok számára.
Parragi Mária közlése szerint az állampolgárság szabályozására az Európa
Tanács által 1997-ben elfogadott, 2002-től Magyarországon is hatályos európai
állampolgársági egyezmény a mérce, amely deklarálja, hogy az állampolgárság
jogi köteléket jelent egy természetes személy és az adott állam között.
Szavai szerint az egyezmény hangsúlyozza, hogy a jogi kötelék független az
egyén etnikai eredetétől.
A dokumentumban foglaltak szerint az állampolgárság másik jelentős feltétele
az, hogy a jogi kapcsolat tényleges legyen.
"Így például az állampolgárságért folyamodónak az adott ország területén kell
élnie életvitelszerűen" - tette hozzá a főosztályvezető.
Tájékoztatása szerint Magyarországon 1880-tól jelenik meg a mai értelemben
vett állampolgársági forma, és ezzel együtt a kettős állampolgárság
lehetősége.
Parragi Mária elmondta: az államok a belső jog eszközeivel szabályozhatják,
hogy megengedik-e a kettős vagy többes állampolgárságot.
"Magyarország hagyományosan megengedi a többes állampolgárságot, és a magyar
állampolgárság megszerzésének sem feltétele az eredeti állampolgárság
megszüntetése" - közölte.
A főosztályvezető közlése szerint egy magyar polgár így ma szankciók és
jogkövetkezmények nélkül megszerezheti egy másik ország állampolgárságát.
A kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét több európai ország
kizárja, így például Ausztria, a Benelux államok, Szlovákia és Szlovénia.
Ezekben az államokban a honosítás feltételei közé tartozik, hogy az igénylő
szüntesse meg korábban szerzett állampolgárságát.
(MTI)
