Megjelent: 2003.08.01. 22:12:28

Áttörés?

Mégiscsak jogsértők a Benes dekrétumok

Átlagban mintegy ezer euró nagyságú kárpótlással számolhatnak azok a csehországi németek, akik a II. világháború után ugyan nem lettek kitelepítve az országból, de az akkori csehszlovák állam részéről jogsérelem és megkülönböztetés érte őket.

"Ez egyelőre csupán becslés. Hivatalosan a kérdést még nem vitattuk meg" - jelentette ki a Hospodárské Noviny című prágai gazdasági és politikai napilap augusztus elsején megjelent számában Petr Mares, a cseh kormány alelnöke. Kifejtette, hogy a kormány szakértői szerint a kidolgozott kritériumok alapján a kárpótlásra mintegy 1500 német nemzetiségű személy lenne jogosult, akiket az őket ért konkrét sérelmek alapján két vagy három kategóriába osztanának.

A kárpótláshoz szükséges mintegy másfél millió euró nagyságú összeget a Cseh-Német Jövő Alapból venné a kormány. Mares szerint a kormány a közeljövőben - várhatóan már a jövő heti ülésén - foglalkozik a csehországi németek kárpótlásának kérdésével, s hoz konkrétabb döntést az ügyben.

A csehországi németek kárpótlásáról, akiket a II. világháború után az állam részéről a Benes-dekrétumok alapján jogsérelem és megkülönböztetés ért, április óta folyik a nyilvános vita. Lassan körvonalazódnak a részletek is. A kormánykoalíció erős emberei: Vladimír Spidla kormányfő és szociáldemokrata pártelnök, Cyril Svoboda kormányfő-helyettes, külügyminiszter, a kereszténydemokraták elnöke időközben jelezték, hogy nem ellenzik a gesztust. "Valamiféle gesztusban a kormánykoalíció biztosan meg tud egyezni" - jelentette ki csütörtökön a képviselőházban Svoboda. Lényegében egyetértés van abban is, hogy a kárpótlást lehetőleg minél hamarabb rendezni kell. "Úgy vélem, hogy a kárpótlás ügyét néhány hónap, s nem néhány év alatt kell rendezni" - szögezte le a cseh diplomácia vezetője. Az érintett országok, elsősorban Németország, Ausztria, de Magyarország is valószínűleg fontosabbnak tartják a gesztust a kárpótlás tényleges mértékénél. Hivatalos magyar álláspont aligha lesz, mert az ügy roppant kellemetlen Kovács számára. A jogfosztott felvidéki magyarokról megfeledkezve, Orbán Viktor elleni vak gyűlöletében inkább Benes mellé állt, mintsem követelte volna a méltányos kárpótlást és az emberi jogokkal ellentétes rendelkezések visszavonását. Furcsa lenne, ha most mást mondana, bár a köpönyegváltás neki nem nagy nehézség.

Irena Kuncová, a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Németek Egyesületének elnöke a napokban emlékeztetett arra, hogy a német kisebbség képviselői 2001 nyarán petícióval fordultak a képviselőházhoz a háború utáni kárpótlás ügyében, a parlament azonban nem volt hajlandó foglalkozni kérésükkel. Kuncová elmondta, hogy a legutóbbi népszámlálás szerint 38 ezer személy vallotta magát német nemzetiségűnek, de a németek száma valószínűleg magasabb ennél. Szerinte egyelőre nehéz megmondani, hogy közülük hányra vonatkozhat a kárpótlás. "Belső felmérésünk alapján nagyjából olyan eredményre jutottunk, mint a kormány szakértői" - jegyezte meg Kuncová.

A csehországi németek kárpótlásáról megoszlik a politikusok véleménye. Nincs teljesen egységes álláspont a koalíción belül sem, míg az ellenzéki polgári demokraták és a kommunisták határozottan ellenzik.

A II. világháború után az akkori csehszlovák állam kollektív háborús bűnösnek minősítette a német és a magyar kisebbséget, tagjait megfosztotta jogaiktól, állampolgárságuktól és vagyonuktól, majd mintegy 3-3,5 millió németet kitelepítettek az országból. A szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá, így a "magyar kérdés" más módon lett "megoldva", s ez az ügy sincs rendezve a mai napig sem. Éppen ezért ezen a téren még fontosabb lenne a megfelelő jogvédelem.

A Benes-dekrétumok kérdése ezért továbbra is feszültségforrást jelent a cseh-német, illetve a cseh-osztrák viszonyban. A magyarok kérdése Csehszlovákia felbomlása után elsődlegesen a szlovák-magyar viszony része lett. Prága ezt a problémát már nem tekinti sajátjának, de ha Budapest bírálja a dekrétumokat, arra reagál. Ebben persze a cseh álláspont nem eléggé pontos: több szlovákiai magyar került a világháború után hozzájuk, akiknek van miért kárpótlást követelni.

(Az MTV honlapja nyomán)


 

 

 

S

vissza Vissza a kezdőlapra