2003. szeptember 17. szerda 21:43
Ékes József MDF
EU parlamenti megfigyelő
Sajtóanyag
Miért ellentétesek a magyar gazdasági folyamatok az unió tervezett, 2004. évi költségvetési prioritásaival?
* Az Európai Unión belül 2004 és 2009 között a mezőgazdasági támogatások közvetlen és közvetett kifizetési összegét éves szinten 5%-kal csökkenteni fogják. Ez alól kivétel a 5000 euró alatti közvetett kifizetések.
Ebből eredően az Unióban elsődlegesen a családi vállalkozások kapják erőteljesebben az agrártámogatásokat.
Európa Uniós tények:
- erőteljesebb családi vállalkozások támogatása,
- kialakult termék- és piacvédelem,
- kialakult termelői, üzleti, kereskedelmi stratégia /szövetkezeti formában/.
Ezzel szemben a magyarországi tények:
- leépülő családi vállalkozások,
- erőltetett nagy szövetkezeti formák kialakítása,
- piac- és termékvédelem hiánya,
- többlépcsős, nyereségorientált kereskedelmi láncok beépülése a termelő és a fogyasztó közé /haszon lefölözés/.
* Az Európai Unió az elvont összegeket vidékfejlesztésre kívánja fordítani, ebből kifolyólag a 2004-es EU-s költségvetésnél több mint 10%-os növekedése lesz a vidékfejlesztésnek.
Uniós tények:
- vidékfejlesztés terén elsődleges szempont
- kistelepülések és tanyasi formák megtartó képességének növelése,
- vidéken élők helyzetének javulása,
- erőteljes infrastruktúrafejlesztést,
- a vidéken élő nők munkahelyteremtésének és szociális biztonságának beruházásai /kis posták megmaradása/,
- a vidéken működő kézművességek technológiai és a vidéki kultúra nagyfokú
fejlesztése
Ezzel szemben a magyarországi tények:
- több ezer kistelepülési önkormányzat 2003-as évi dologi kiadásának növekménye 0%, ebből kifolyólag óvodák, iskolák tömeges bezárása,
- több száz kisposta megszűntetése,
- mezőgazdasági vállalkozások tönkremenetele,
- közel 1500 önkormányzat csődközeli állapota,
- több száz tanya megszűnése,
- illetve a fejlesztési összegek hiánya miatt kistelepülések elöregedése, elsorvadása.
Az önkormányzatok helyzetét súlyosbítja, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszerből a 2003-as évben közel 145 milliárd forint hiányzik. Az ez évi gázáremelés és az augusztus 1-jei villanyáremelés, az állami kompenzáció elmaradása miatt tovább nehezíti helyzetüket.
Ezek következménye, hogy forráshiány miatt az önkormányzatok
- helyi kedvezmények megszüntetését,
- eddigi adók növelését,
- újabb adók kivetését kénytelenek megtenni.
Ennek következménye:
- helyi életkörülmények rosszabbodása,
- saját kis- és középvállalkozások terheinek növekedése,
- elvont kedvezmények miatt a gazdasági társaságok és multinacionális cégek szűnnek meg, vándorolnak el.
* Az Európa Tanács az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet és az Európai Unió közös döntése alapján a 2004-es évben több pénzt fognak fordítani kutatásfejlesztésre és az európai nemzeti kis- és középvállalkozások támogatására.
Uniós tény:
- erőteljes adócsökkentések,
- az ÁFA-tartalmak csökkentése, kedvezményezett körbe történő beemelése /Franciaország: 2003-ban az energiaár ÁFA-tartalmát 19%-ról 5,5%-ra csökkenti./,
- különböző kedvezmények kis- és középvállalkozásoknak, majdhogynem 0%-os hitelfelvételek a vállalkozások megindításához,
- az Unióban évente a multinacionális cégek foglalkoztatása 0,4%-kal csökkent, ezzel szemben nemzeti kis- és középvállalkozások foglalkoztatása 0,3%-kal nő /EBESZ, 2003. júniusi genfi megállapításai/.
Ezzel szemben a magyarországi tények:
- a törvény által garantált kedvezmények megszüntetése a kis- és középvállalkozásoknál,
- különböző adónemek emelése /illeték, eü.-hozzájárulás/,
- helyi adónemek növekedése,
- a vállalkozások alapítási, bejegyzési körülményeinek szigorítása,
- ÁFA-tartalom átsorolása további terhet jelent,
- a szolgáltatási díjak drasztikus növekedése növeli a termék előállításának költségeit, ez csökkenti az exportképességet /az Unión belül 1,5%-nál magasabb termék előállítási növekedést nem fogadnak el/,
- újabb adók, járulékok jelennek meg, mint az egyéb környezetvédelmi és minősítési adók /Öko-adó, környezetterhelési díj, ISO minősítések, stb./, valamint termék és gyártmány minősítési költségek.
Ennek következményei:
- kis- és középvállalkozások ellehetetlenedése,
- magas banki kamatokkal felvehető hitelek miatti tőkehiányosság /beruházások, technikai korszerűsítések elmaradása/ teljesen esélytelenné teszi az Unióban a versenyképességüket.
Ezek együttes hatása az állampolgárokra:
- a családi vállalkozások csökkenése,
- mezőgazdasági termékek korszerűtlen, magas költséggel történő előállítása,
- kistelepülések elsorvadása
- kis- és középvállalkozások tömeges megszűnése,
- az adók növekedése, kedvezmények megszüntetése, az ÁFA-tartalom nagyobb sávba történő átsorolása, a szolgáltatási díjak drasztikus növekedése mind beépül az összes előállított termék költségeibe, amely maga után vonja az árak ugyancsak drasztikus növekedését.
Az Uniós csatlakozásig, és utána be fog következni Magyarország szociális kettészakadása, a gazdag és a szociális támogatásra szoruló szegény rétegre.
Az elmúlt 13 év folyamán kialakuló új középréteg menekülése az Unión belüli jobb megélhetés reményében:
- külföldi cégalapítás,
- munkavállalás,
- saját szellemi termék külföldön történő értékesítése /lásd orvosok, nővérek, kutatók, fejlesztők tömeges külföldi munkavállalása/.
A fent leírtak válasz az MDF részéről a Medgyessy Péter hétfői parlamenti beszédére, amelyben nehezményezte, hogy az ellenzék csak kritizál.
Az MDF részéről ezen sorokban és az elmúlt egy év folyamán benyújtott módosító indítványokkal folyamatosan megtette javaslatát a jelenlegi miniszterelnöknek, kormánynak és Parlamentnek, amelynek az a szépséghibája, hogy a jelenlegi kormány az ellenzék által benyújtott módosító indítványokat nem kívánta és nem fogadtak el.
Budapest, 2003. szeptember 12.
