2003. augusztus 17. vasárnap 23:15

 

Forró ősz követi a nyári kánikulát

 

 

Feltűnően hallgatag a bal oldal a Magyar Orvosi Kamara élén történt váltás ügyében. A nagy internetes portálok értesítenek a budai csőtörésről, a kihaltnak hitt vadmacska lefényképezéséről, de hírt is alig adnak, kommentárt pedig végkép nem közölnek erről a párját ritkító eseményről. Megijedtek.

A kormány, amely közvetlenül érintett az ügyben, szintén hallgat. Medgyessy Kínába készül, az okvetetlenkedő orvosokról nem talált még semmi elítélő gúnyos mondatot a diploma nélküli és nem diplomata módján otrombáskodó szóvivő sem.

A gyógyszerészek sikeresnek induló lázadása után az orvosoktól kapott ultimátumra a szakminisztériumnak sincs szava. Mindössze a Korridor egyik fórumán találkozhatni egy piszkálódó, az orvosokat hálátlansággal vádoló beírással. A Magyar Hírlap pársoros írása a sztrájkfenyegetést hangsúlyozza, a sorok között érződik némi távolságtartás, az orvosok fellépésének indokai nincsenek megemlítve.

 Nem találnak tehát szavakat. Persze nem is szavakra, hanem tettekre volna szükség. Viszont nehéz a döntés.

Ha enged a kormány, nincs megállás. Ha nem enged, a rendszerváltás óta a legnagyobb sztrájkhullámra készülhet. A gyógyszerészek el is mondták, mit terveznek, az orvosok még nem tartanak itt. Ha élesre fordul a dolog, lesz majd per, vita - de mindez nem akadályozza meg, hogy mindenki, aki betér egy patikába vagy orvoshoz fordul, ne kapjon egy kormányt kritizáló mondatot. E mondatok ellensúlyozására valószínűleg nem elég a kormány média túlsúlya sem.

A MOK döntés következményeként a Csehák féle két hetes halasztás nem törheti meg a gyógyszerészkamara vezetését. Mint patikusok, a zsebükön érzik a kormányintézkedés hatását, mint kamarai vezetők pedig számolhatnak azzal, hogy a MOK most leváltott vezetőinek sorsára jutnak. A kormánynak tehát szeptember 1-ig engednie kell valamit a gyógyszerfronton. A MOK szeptember 8-áig adott időt a döntésre.

Visszavonulóban lévő ellenféllel viaskodik, majd az új MOK elnök, akinek kötött a mandátuma. Siker vagy harc, nincs más választás. Kezelhető lenne talán mindez, ha nem lenne kormányváltó légkör. De van: egyre több ember kérdezi, mehet-e ez így 2006-ig?

Lehet, hogy ezt a kormány nem tudja? Lehet. Kovács elvetette a Gallup jelzését. (Szili nem.) Medgyessy magabiztos ugyan, de ki tudja, mi van a vigyor mögött?

Sem a gyógyszerészek, sem az orvosok nem politikai természetű ügyben lépnek fel és nincs semmi politikai indítatásról szó. Fellépésüknek azonban messzemenő politikai következményei lehetnek. Az orvos-sztrájkok ritkán sikeresek, a betegek megkövetelik a gyógyítást. Könnyű hangulatot is kelteni ellene. Ám, egy kormány sem lehet sikeres, ha szembe fordulnak vele az orvosok. Ha közben az orvosokat támogatják a gyógyszerészek is, meg mindenki, akinek komoly panasza van, a kormány állítólagos népszerűsége elenyészik.

Medgyessynek mennie kell. Lehet, hogy megy is, de ez nem elég. A szocialistáknak kell menniük, valaha liberális elvbarátaikkal együtt. Ez az az orvosság, amelyet heveny bajainkra most az orvos rendel, a patikus meg elkészít.

Ha a polgári ellenzék eltéveszti a ritmust, ők is könnyűnek találtatnak majd. Ezért van riadó. Érdekes szeptemberünk lesz.

Surján László  

 

vissza Vissza a kezdőlapra