Vissza a kezdőlapraMegjelent: 2003.08.04. 21:54:11
Vannak fenntartásaink
Kezdődik a békefenntartás
Juhász Ferenc veszély esetén azonnal hazahívja a magyar békefenntartókat - vezette fel a rövidesen Irakba induló katonák búcsúztatásáról szóló hírt a Magyar Rádió 2003. augusztus 4-én. A hír szövege persze távolról sem ilyen határozott. "Jelenleg semmilyen veszély sem fenyegeti az iraki magyar békefenntartókat" - mondta a honvédelmi miniszter, de a tárca minden konfliktusról tájékoztatja majd a közvéleményt. A főerő egyébként várhatóan augusztus 21-én indul. Juhász Ferenc megfeledkezett a humanitárius nemes eszmékről. Mindössze azt jelezte: "csupán kicsi, de nélkülözhetetlen értéket képvisel a magyar szállító zászlóalj, amely Magyarország érdekeit képviseli majd, és ez az érdek a politikai és anyagi haszonszerzés". A miniszter szerint csak így vívhatjuk ki a nemzetközi elismerést és az újjáépítésben való részvétel jogát.
Ebben persze nagyot fog csalódni a miniszter úr. Az ilyen újjáépítési ügyekben "annak muzsikálnak, aki állja a számlát", azaz az újjáépítési költségeket vállaló adományozó országok vállalatai számíthatnak megbízásokra, még akkor is, amikor nemzetközi versenytárgyalás keretében döntenek. Ha tehát a magyar kormány azt akarja, hogy a magyar vállalkozók megbízást kapjanak, nem katonákat kell amerikaiakat utánzó öltözetben a térségbe küldenie, hanem néhány milliárdot fel kell ajánlania az újjáépítés céljaira.
Juhász Ferenc ugyanakkor elmondta: a politika felelőssége, hogy amíg kell, Irakban maradjanak a magyar katonák, de az is, hogy ha kell, hazahívjuk őket - bár ma még nem egyértelmű, hogy ehhez pontosan milyen veszélyhelyzetnek kell fennállnia. - Annak idején Torgyán drámai szavakkal beszélt a koporsóban hazatérő katonákról - nem lett igaza: a balkáni feladatvállalás során egyetlen magyar élet sem veszett el. Bár így lenne ez most is! A jelek nem erre utalnak, hiszen a miniszter szerint is: "...folyamatos atrocitásnak, támadásnak vagyunk kitéve. ... Nagyon komolyan gondolom, mert a Parlament is arra hatalmazott fel bennünket és a kormányt, hogy ezeket a katonákat békefenntartásra küldjük és a saját feladatuk ellátására. Nem harcolni megyünk, mi a békét akarjuk elvinni oda. Ezt a döntést, illetve ennek felelősségét minden szívfájdalom nélkül adott pillanatban magamra tudnám vállalni". Ember legyen a talpán, aki rájön, mit is akar szívfájdalom nélkül magára vállalni a magyar katonák Juhásza. Talán a hazahívó szót? Hol lesz akkor a politikai és anyagi haszon? - De ez legyen az ő baja. Arra a csekélyke ellentmondásra azonban rá kell mutatnunk, hogy ha a békét akarják elvinni valahova, akkor ott nincs béke. Ha nincs béke, nincs mit fenntartani. Akkor miért is megyünk oda békefenntartani?
Andrzej Tyszkiewicz tábornok szerint az előkészítő csoport tagjai jól felkészült, harcedzett katonák, akik az eltelt néhány nap alatt bebizonyították, hogy nemcsak a tábor felújításában állják meg a helyüket, vészhelyzetben is tudják mi a dolguk. A magyarok fő-fő katonája viszont kijelentette: Simicskó aggodalmait nem osztja. Tehát nem félti a kiküldötteket. Vészhelyzetben mitől is kellene??
Szelle György