Az ellenzéktől valóban
független újságok állításai
Mintha Varga Mihálynak a Szövetség képviselői előtt elmondott beszédét akarná illusztrálni a sajtó. Alig van újság, akár milyen baloldal is, amelyikben ne köszönne vissza az a gondolat, hogy jövőre mi fizetjük Európa legmagasabb ÁFÁ-ját. Azt is megírták, hogy a minimálbéresek terhei fognak jobban emelkedni. Mindez tehát nem ellenzéki rosszindulatú támadás, hanem legalább az ellenzéktől valóban független újságok állítása.
Ennek bizonyítására álljon itt néhány részlet
a Napi Gazdaság egyik cikkéből.
Már a cím is árulkodó: Kisebb kulcsok,
növekvő adóteher?
A hétvégén megszületett koalíciós adókompromisszum
mellett is emelkedik jövőre az szja-teher az átlagbérek alatt - derül ki
adószakértők számításaiból. A nyugdíjjárulék kedvezményének eltörlése ugyanis
változatlanul napirenden van.
A kalkulációk szerint főként a minimálbéren
foglalkoztatottak terhei növekednek, az idei nettó bérük több mint
3 százalékával, 1500 forinttal csökken jövőre a kézhez kapott keresetük.
Zara László szakértő számításai szerint
a havi 250 ezer forintos összevont jövedelem mellett viszont már nettó
növekedés mutatható ki. Más számítások szerint 8 százalékos bruttó
keresetemelkedés mellett biztosítható csak a reálbér szinten tartása.
A pénzügyi tárca szerint viszont a várható
intézkedések összességében tehercsökkenést eredményeznek. (MHL megjegyzés:
A két állítás csak akkor lehet egyidejűleg igaz, ha a gazdagok adóterhei
jelentősebben csökkennek, mint amennyire a szegényeké növekszik. Az MTI
kedd reggeli jelentése szerint "A kormányfő a 2004-es büdzsé prioritásaiként
az életszínvonal megőrzését, a nehéz körülmények között élők helyzetének
javítását, az "építést, építkezést" jelölte meg." A fentiek ismeretében
nehéz higgadtnak maradni. Mégis megtesszük, a következtetéseket pedig a
tisztelt olvasókra bízzuk.)
Az utóbbi hat évben lassan, de nőtt
az átlagos szja-terhelés mértéke: az APEH kimutatása szerint 1997 és 2001
között 20,67 százalékról 21,75 százalékra.
A tervekkel ellentétben nem változik az
ÁFA jelenlegi 25 százalékos felső kulcsa, ez 80-90 milliárd forint
bevételt hoz az államkasszának. Az Origo című internetes lap adatai szerint
az EU jelenlegi és leendő tagállamai közül egyedül Dániában és Svédországban
alkalmaznak a magyarnak megfelelő felső kulcsot, máshol ennél alacsonyabb
az adó.
A magyar rendszerben a mindennapi megélhetést
szolgáló kiadások közül az alapvető élelmiszerek mellett a fűtés és a személyszállítás
is a jelenleg 12 százalékos áfateher alá tartozik, s egyes kormánypárti
képviselők elszántan küzdenek azért, hogy ez így is maradjon. A kormány
ugyanis utóbbi kettőt a felső kulcsba sorolná át.
Az adónövelő intézkedések közt bukkan fel
a játékadó. A változás mértékéről egyelőre nincs információ, illetve
ismert, hogy emelnék a nyeremények utáni osztalékadót.
Egyelőre homály fedi azt is, hogy miként
képzelik az egyszerűsített vállalkozási adó utáni bevételek növelését.
