Megjelent: 2003.08.21. 22:51:05
Az árulkodó banánhéj
Legfeljebb morálisan vitatható...
(Azzal meg ki törődik az MSZP-ben?)
Az MSZP elnöksége állást foglalt amellett, hogy a jövő évi költségvetés készítésénél elsődleges kérdésként kell kezelni a nehéz helyzetben lévők fokozott támogatását, az elfogadható vagy jó helyzetben lévők életszínvonalának megőrzését, valamint az ország építését, beleértve a versenyképesség erősítését is.
Ezek egymással ellentétes igények: a szegényeknek életszínvonal emelkedést ígérni és a többieknek az életszínvonal megőrzését, azt jelenti, hogy a lakosság egyetlen rétegétől sem vonnak el semmit, sőt a „nehéz helyzetben lévők” többet kapnak, mint eddig. Ehhez többlet forrás kell. Ugyancsak pénzt igényel az ország közelebbről meg nem nevezett „építése” is, a versenyképesség növeléséhez pedig a kormány leginkább az adók csökkentésével, esetleg költségvetési támogatások révén járulhat hozzá. Ez tehát mind kiadás, amelynek semmiféle forrása nincs. Ha nem felejtjük el a kormány fő célkitűzését, hogy jövőre csökkenteni akarja a költségvetés hiányát, akkor az MSZP elnöksége vagy nem tudja mit beszél, vagy tudatos porhintés folyik.
Kovács László pártelnök az adócsökkentésről szólva kijelentette: a szocialisták ragaszkodnak ahhoz, hogy a költségvetés csak igazságosabb közteherviseléssel jusson új forráshoz. Elmondta, hogy a jövő héten a két koalíciós pártelnök és a kormányfő találkozójával megkezdik az egyeztetéseket. Az MSZP elnöke beszámolt arról, hogy az elnökségi ülésen résztvevő Medgyessy Péter egyebek között azt hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a kormány és az MSZP morális alapját.
Nagyon érdekelne, hogy miből gondolják, hogy ilyen, az MSZP morális alapja, létezik. Az MSZP alapja: az MKP, az MDP és a forradalmat véresen megtorló MSZMP. Mitől lenne ez morális? Az alap legfrissebb rétege pedig az az eredeti tőkefelhalmozás, amelyről a továbbiakban ők is elismerik, hogy „legfeljebb morálisan lehet vitatni”. Milyen erkölcse van annak a szervezetnek, amelynek elnöke alábbiakat képes kimondani:
- Ha egy miniszter miniszteri tisztségével összefüggésben követ el nem jogsértést, de morálisan kifogásolható dolgot, annak meg kell legyen a következménye. Ez történt Kiss Elemér kancelláriát vezető miniszter ügyében. Gyurcsány Ferenc üzletemberként amit tett és ami az ismereteink szerint nem jogsértő, legfeljebb morálisan lehet vitatni, ezt üzletemberként tette, az üzleti morállal ez nem ellentétes, és ez az ő mai miniszteri feladatainak az ellátásával semmilyen összefüggésben nincs.Feleljünk saját kérdésünkre: Semmilyen erkölcse nincs annak, aki szerint mentség, ha valami "legfeljebb morálisan" vitatható. Nincs kétfajta erkölcs. Nem lehet valaki az üzletben erkölcstelen és másutt erkölcsös. Egyébként szerintünk az üzleti morállal sem fér össze, ami történt.
A K&H üggyel kapcsolatban az elnökség megerősítette, hogy a rendőrség feladata, hogy kiderítse: kik sikkasztottak és kik mostak pénzt. Az ülésen sok kritika érte az egész kormányoldal kommunikációját. Az MSZP elnöksége egyetértett abban, hogy összehangolt kormányzati kommunikációra van szükség. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az igazi hibák nem kommunikációs, hanem politikai hibák voltak.Ez az egyik legérdekesebb eleme az elnökségi ülésről nyilvánosságra kerülteknek. A politikai hiba kinek a hibája volt? A kormányé? A párté? Egyes személyeké?
- A személy szerinti felelősség kérdése nem vetődött fel, nyilvánvalóan az a struktúra, ami eddig a kormányzati kommunikációt működtette, az a struktúra nem bizonyult megfelelőnek - körülbelül ez volt az, amivel mindenki egyetértett, tehát nem a személyes felelősség, hanem inkább a működési zavarok oldaláról közelítettük meg a kérdést és a megoldás egy alaposan átgondolt, fogalmazhatok nyugodtan úgy, újraépített struktúra vagy újraépítendő struktúra kell legyen. Az eredményt szeptemberben már érzékelni fogják – mondta végül Kovács László.
Tehát nem személyek, hanem a „struktúra”. Az a hülye akác – mondják Hofival.
Surján László