Megjelent: 2003.08.05. 19:36:25
Mi lesz veled, patikus?
Gyógyszerész bánat
A kormány sajátos megoldásokkal próbálja megfogni a pénzt. Hogy mit is rendelt el valójában kevesen értik. A Kossuth Rádió riportja segít eligazodni.
2003. augusztus 5én, kedden a Reggeli Krónika vendége volt a Gyógyszerész Kamara elnöke, aki korábban elég nyíltan vállalta kötődését a szocialistákhoz. Most Hávelné Szatmári Katalin elmondta: a tervezett ártámogatási rendszer bizonytalan pénzügyi helyzetbe hozza a patikákat, és arra ösztönzi a gyógyszerészeket, hogy minél kisebb készleteket halmozzanak fel. A riporter Vas István Zoltán volt.
Csütörtökre az ország valamennyi gyógyszertárának vezetőjét várják a Kongresszusi Központba. Ám még kétséges az, hogy ez a rendezvény sikeres lesz-e, hiszen az elmúlt héten a főigazgató asszonytól, Matejka Zsuzsától kapott minden gyógyszerész egy meghívót erre a rendezvényre, amelyet két nap múlva aztán lemondott. (A részletek jól követhetők a Magyar Gyógyszerész Kamara honlapján.)
- Miért?
- Mert állítólag sokan jelentkeztek erre a rendezvényre.
- Sokan jelentkeztek?
- 2050 gyógyszertár van Magyarországon.
- Ez nekem inkább imponál.
- Én nem kommentálom a dolgot. Egy biztos: ha 2050 embert meghívunk és abból 2000 eljön, azt gondolom, azt meg kell köszönni és nem lemondani a rendezvényt.
- Nyomós okuk kell, hogy legyen, hogy összehívták a kollegákat. Amennyire tudom, itt az ártámogatási rendszerről van szó, egyszerűen képtelen voltam rájönni ennek a lényegére és attól tartok, hogy a hallgatóság is képtelen lesz rájönni, még ha megpróbálja érthetően elmagyarázni is.
- Én nem gondolom, hogy ez meglepő, mert a gyógyszerészek sem értik.
- Akkor megnyugodtam.
- Gyakorlatilag két kormányrendelet született meg július 17.-én. A kormány elhatározta, hogy a második félévben, tehát az év második felében nem kíván több gyógyszerár-támogatást kifizetni, mint amit az első félévben.
- Mintha már a második félév elkezdődött volna.
- Elkezdődött a második félév, az intézkedés-sorozat, amely ezt kívánja betartatni, hogy ne fogyjon több, mint az első félévben, vagyis 119 milliárd forint, augusztus 15.-ével lesz bevezetve, és azt kell mondjam, hogy azok, akik a patikákban a betegeknek adják a gyógyszert, nem tudják, hogy miről is van szó. Egy bonyolult elszámolás-technikai rendszer, amelynek az a lényege, hogy a patikusoknak a jogos ártámogatást, amit ők a betegek számára megelőlegeznek, mintegy három héttel eltolja és most már csak 52 nap múlva kapja meg a gyógyszerész azt a pénzt, amiből tulajdonképpen a gyógyszert kéne vásárolni, meg fönntartani a patikát.
- Ez azt jelenti, hogy nekik kell meghitelezni ezt a pénzt?
- Igen, a jelenlegi rendszerben a beteg bemegy a patikába és csak a térítési díjat fizeti ki. Mondjuk egy ezer forintos gyógyszernél, 90 százalékos támogatásnál száz forintot fizet a beteg, 900 forintot a gyógyszerész megelőlegez, a biztosító ezt a 900 forintot három hét múlva egy nagyon bonyolult elszámolási rendszer keretében adja vissza a patikusnak. ... Az ehhez szükséges pénzt részben később kapja meg és most meg még mintegy húsz százalékkal lecsökkentett módon csak 50 nap múlva. Mi ... azt gondoljuk, hogy etikátlan az, hogy a gyógyszerészeknek tulajdonképpen az lesz az érdeke, hiszen erre ösztönöz a rendszer, hogy ne vásároljanak, ne szerezzenek be, ne készletezzenek nagy értékű gyógyszereket, hiszen egyszerűen pénzügyileg nem fognak tudni talpon maradni a gyógyszertárak.
- Itt most egy kulcsszó hangzott el, a készletezés. Az elég bizonytalan, hogy mikor, melyik gyógyszerből mennyit visznek. Tehát tartani kell a gyógyszertárban mindenféle gyógyszert, ha egy mód és lehetőség van rá, olcsóbbat, drágábbat, körülbelül hasonló jellegű készítményeket, csakhogy nem tudni, hogy mikor melyiket viszik. Ebben a gyógyszerésznek, ha jól sejtem, pénze fekszik.
- Hogyne, ebben kőkemény pénze fekszik a gyógyszerészeknek.
- De ha késve kapja meg a pénzét, akkor az az érdeke, hogy lehetőleg minél kevesebb gyógyszert tartson a gyógyszertárban, hiszen pénze bánja.
- Így van, tehát az a különbség a csavarbolt és a patika között a mi véleményünk szerint, hogy a patikában nem lehet arra ösztönözni, hogy ne legyen gyógyszer megfelelő készletben, hiszen a beteg, amikor bejön a patikába, akkor nem két nap múlva, egy nap múlva szeretné azt a gyógyszert megkapni, hanem azonnal és társadalombiztosítási támogatással. Ez a rendszer most már gyakorlatilag a patikák privatizációja óta többé-kevésbé működik, a beteg tudja, hogy a vényére felírt gyógyszerek közül legalább egyet, ha kettő is van felírva, mindjárt kézhez kap, hiszen a patikus készletezi neki és megelőlegezi a TB-támogatást. Ezt nem szabadna felborítani azzal, hogy bizonytalanná tesszük a patikák pénzügyi helyzetét, hogy ne tudjanak, ne legyen érdekük, hogy készletezzenek. Ennek a bevezetendő rendszernek a sajátossága, hogy ami augusztus 15.-én az induló napon készletben van a gyógyszertáraknak, azért kiszámítható pénzügyi veszteséget fog elszenvedni, hiszen leértékeli a gyógyszerek értékét mintegy 20 százalékkal a kormány.
- Az a benyomásom, mint ha Önök a senki földjén lennének, tudniillik, az egyik oldalon van egy csomó gyógyszergyártó cég, a másikon az orvos, aki felírja receptre a gyógyszereket és ott vannak a közbülső helyen Önök, akik fölött repkednek a golyók.
- Egyértelmű, hogy a patikus ebben a gyógyszerellátási folyamatban az a szakember, akinek semmilyen ráhatása nincs arra, hogy mennyi gyógyszer fogy és milyen támogatású. Az orvos utalványoz, a gyógyszergyártó gyárt, a biztosító megállapítja, hogy az adott gyógyszerre mennyi támogatást ad és a patikushoz bemegy a beteg, odanyújtja a vényt, a receptet és a patikusnak kötelessége, hogy azt beszerezze, készletezze, megelőlegezze a támogatást, odaadja, tanácsot adjon, hogyan kell szedni, stb. Tehát a patikus nem generálja a támogatást, az kizárólag az orvos által felírt vények támogatásából tevődik össze és a beteg annyit fizet, hogy a gyógyszer árából a biztosító mennyit térít támogatásként. Egyébként Magyarországon, ha az európai uniós példákat nézzük, nem olyan iszonytatóan sok ez a támogatás.
- Attól függ, kinek.
- Hát persze, szóval a költségvetésnek bizonyosan ez a 239 milliárd is sok, de az Unióban természetesen a fejlettebb országokban ennél sokkal nagyobb támogatási százalékok vannak a receptekre. Csak egy példát szeretnék mondani: egy receptre jutó átlagos támogatás Magyarországon öt euró.
- Ha jól sejtem, arról van szó, hogy kezdünk az uniós gyógyszerárakhoz közelíteni, ám a támogatás ezzel nem áll arányban?
- Igen, bár ezt a magyar lakosság bizonyosan nem így érzi, de ha a statisztikai számokat nézzük, akkor ez így van. 60 százaléka az uniós áraknak ma a magyarországi ár. Természetesen ez bizonyos gyógyszereknél a konkrét esetekben nem így érezhető, de a támogatási szintek is az uniós szint alatt vannak, tehát miközben a költségvetés valószínű, hogy okosan, sokallja a kifizetett pénzt, amellett lehet, hogy maga a beteg nem így érzi, ő kevesli ezt a támogatást.Ennyit idéztünk a riportból. A fentiek jól példázzák, hogyan veszti el azon rétegek bizalmát a kormány, amelyek valójában hozzá tartoztak. No, nem a gyógyszerész társadalomra, de a gyógyszerészek szervezett vezetőinek többségére gondolunk.
Szelle