Parlamenti napló
2003. szeptember 15.
Interpelláció a pénzügyminiszterhez
"Milyen könnyítést jelentett Kulcsár Attilának a K& H Equitiesnél elhelyezett milliárdos összegek ide-oda utalásához a Medgyessy-kormány által hozott kormányrendelet?" címmel.
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Amint az ismertté vált a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotrányban, mely a Pannonplast Rt. részvényeinek állami pénzforrások felhasználásával történt felvásárlásától a felügyelet elnökének megveretésén, a K H Equitiesnél történt sikkasztáson, a milliárdok off-shore-cégeken történt forgatásán keresztül a Medgyessy Péter által elnökölt Inter-Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásig bezárólag a kormányzati és kormánypárti érintettséget is felveti, különös szerepet kapott egy kormányrendelet, amelyet a Med gyessy-kormány közvetlenül az elmúlt év karácsonyát követő napon hozott meg.
Ennek az érdekes időpontban született rendeletnek a hatálybalépése előtt a brókercégek által kezelt ügyfélszámlákról kizárólag a számlatulajdonos nevére szóló, a Kereskedelmi Ban knál vezetett számlára történhetett átutalás, ami teljes mértékben lehetetlenné tette azt, hogy bármely brókercég bármely alkalmazottja a brókercég ügyfeleinek pénzét harmadik fél részére közvetlenül átutalhassa. Természetesen a polgári kormány szigorú szabályozása sem tudta azt pusztán jogi eszközök alkalmazása révén megakadályozni, hogy valaki, köztörvényes bűncselekményt elkövetve, az értékpapírszámla tulajdonosának aláírását meghamisítva, azaz okirat-hamisítást elkövetve átutalást indíthasson a brókerházból.
Az átutalt pénznek azonban az értékpapírszámla tulajdonosának a Kereskedelmi Bankban vezetett számlájánál okvetlenül el kellett akadnia, onnan csak a tulajdonos egyértelmű rendelkezése nyomán kerülhetett, egy újabb átutalást követően, harmadik fél ba nkszámlájára. Az önök által hozott 292/2002. számú kormányrendelet, amely december 27-én látott napvilágot, ezt az akadályt is elhárította Kulcsár Attila és szemlátomást nagy hatalmú megbízói útjából.
Kérdezem ezért a miniszter urat: milyen indokok alapján döntöttek a korábbi szigorú szabályozás feloldásáról? Véleményezték-e a rendelet tervezetét, és ha igen, konkrétan milyen véleményt adtak az illetékes állami és kormányzati szervek, mint például az MNB, a PSZÁF vagy az illetékes minisztériumok? Figyelembe vették-e ezeknek a szervezeteknek a véleményét a döntés meghozatala előtt? Ismerve Kulcsár Attila munkásságát és a K&H Equitiesnél történteket, még mindig célravezetőnek és indokoltnak tartja-e a szabályozás ilyen szintű lazítását, ami jelentős mértékben megkönnyítette milliárdos összegek ide-oda utalását a brókercégeknél vezetett ügyfélszámlákról, gyakorlatilag bárhova, bizonyos esetekben a számlatulajdonos tudta és beleegyezése nélkül?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az interpellációra László Csaba pénzügyminiszter úr válaszol. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr.
DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném visszautasítani azt a sejtetést, amelyet az interpellációban megfogalmaz, miszerint a kormányban bárki érintett lenne. Sem a tényeket illetően nem látunk még világosan (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) , sem pedig az érintettséget semmilyen bíróság, semmilyen hatóság nem állapította meg.
Szakmailag is, azt gondolom, érdemes lenne végiggondolni, amikor azt állítja (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) , hogy bármely brókercég bármely alkalmazottja átutalt e brókercégtől összeget. Ez láthatóan azt mutatja, hogy önnek viszonylag kevés fogalma van arról, hogy egy brókercég hogyan van szervezve - ott is szigorúan szabályozva van, hogy ki utalhat át egy-egy számláról.
Ezenkívül szeretném tájékoztatni arról, hogy a rendeletmódosítás alapvetően a szakma kérése volt, a szakmai szövetségek kérése. Azt javasolnám, hogy forduljon Tállai András képviselő úrhoz, aki mint az ÁSZ-bizottság elnöke három szakmai szervezethez fordult ebben az ügyben tájékoztatást kérni. Az egyik a tőzsde volt, a másik a Befektetési Szolgáltatók Szövet sége, a harmadik pedig a Bankszövetség volt. Mind a három szervezet érdemi választ adott arra a feltett kérdésre, hogy ebben az ügyben valamilyen felelősség terheli-e a kormányt. Ezeknek a válaszoknak a tanulmányozása talán önt is segítette volna abban, h ogy megértse ennek a problémának a lényegét. Szeretném önt tájékoztatni arról, hogy a tőzsde például azt írta, hogy (Olvassa.) :a kormányrendelet tartalmát illetően a tőzsde a befektetési szolgáltatókkal és azok szakmai érdekképviseletét ellátó szervezetekkel együtt már a tőkepiacról szóló törvény módosítása kapcsán is támogatta, hogy a befektetési szolgáltatók által vezetett ügyfélszámla felett az ügyfelek rendelkezési joga növekedjen.
A szakmai érvek hatására a jogszabályalkotó a Tpt.-nek a 2002. évi törvénnyel történt módosításakor megszüntette az ügyfélszámlára vonatkozó azon korlátozását, amely alapján az ügyfélszámláról az ügyfél kizárólag saját bankszámlájára utalhatott pénzt. Itt érdemes elmondani azt, hogy a korábbi, ön szerint rendkívül prudens ren dszer lehetővé tette azt, hogy bárki bármekkora összeget készpénzben felvehessen erről az ügyfélszámláról, ami, azt gondolom, semmiképpen nem segítette azt, hogy a pénzmosás ellen küzdjenek.
De idézném például a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének levelét is, amelyben arról tájékoztatja az elnök urat, hogy (Olvassa.): szövetségük kezdeményezte és számtalan szakmai egyeztetés során szorgalmazta, hogy az ügyfeleknek a befektetési vállalkozásoknál vezetett ügyfélszámlán lévő pénz feletti rendelkezési joga szélesedjék, és ezáltal csökkenjen a befektetési vállalkozók versenyhátránya más befektetési szolgáltatókkal, hitelintézetekkel szemben.
Ebből arra lehetne következtetni, hogy ez a rendelkezés valószínűleg a hitelintézeteknek volt hátrányos, tehát nagy valószínűséggel a Bankszövetség tiltakozik ez ellen a rendelkezés ellen még utólag is.
Idézném akkor a Bankszövetség vonatkozó levelét (Olvassa.): a törvény jelzett módosítása, amennyiben azt betartják, nem nyújt lehetőséget bűncselekmény, például a mostaná ban emlegetett pénzmosás elkövetésére, pusztán az ügyfél kényelmét szolgálja, és a törvényalkotók prudenciális szempontból sem tartották indokoltnak az ügyfél rendelkezési jogának korlátozását. Ezért a Bankszövetség támogatta a törvénymódosítást. A K&H Equitiesnél történt visszaélések függetlenek a szóban forgó, szakmailag indokolt, az EU vonatkozó direktívájával összhangban álló jogszabály-módosítástól.
Végezetül, mindazoknak a szakembereknek, akik a Pénzügyminisztériumban vagy máshol dolgoztak ezen a jog szabályon, a nevében is szeretném visszautasítani azt a gyanúsítást, hogy Kulcsár Attilának vagy más magánérdekeknek a céljából történt ennek a törvénymódosításnak, illetve a kormányrendeletnek a módosításra való előkészítése.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszter úr. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a miniszter úr válaszát. Parancsoljon, öné a szó.
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tájékoztatásul szeretném elmondani a miniszter úrnak, hogy bár az érdekvédelmi szervezetek támogatták a kormányrendelet létrehozását, de tudomásom szerint a Nemzeti Bank és a PSZÁF nem támogatta.
Úgy tűnik időnként a miniszter urat hallgatva, mintha nem tudná pontosan, hogy mi történt ebben a K&H Equities-ügyletben, és rettentően sajnálom, hogy válasz helyett dominánsan és többnyire visszautasítást kaptam, ezért a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz soraiban.)