2003. szeptember 23. kedd 22:59
Szent Gellért püspök élete
SZENT GELLÉRT Velencében született előkelő patrícius családból 980 körül. A
születése napja miatt György névre keresztelték. Ötévesen halálos beteg lett,
a velencei bencés kolostorban gondos ápolásban részesült, sokat imádkoztak
érte, a boldog szülők Istennek ajánlották.
A bencés rendbe lépett, szépen sajátította el a tudományokat és a szentek
tudományát. Szerzetesi kötelességeit pontosan teljesítette, sokat vezekelt.
Amikor atyja szentföldi zarándoklaton vértanúhalált szenvedett, felvette apja
nevét, a Gellért nevet. Nemsokára édesanyja is meghalt, ettől kezdve még
lelkesebben tanult, böjtölt. Gyorsan haladt a rendi ranglétrán is, ami nagyon
nehezére esett. Szeretett volna egyszerű szerzetes maradni, nem szívesen
vállalta a vezetéssel járó kötelezettségeket, de rendtársai meggyőzték.
1015 táján szentföldi látogatásra indult. Vihar miatt csaknem hajótörést
szenvedtek, végül is a bóra nevű adriai vihar Szent András szigetére sodorta
őket. Itt, ezen a dalmáciai szigeten találkozott Razin (Gaudenciusz)
panonhalmi apáttal. Az apát biztatta, jöjjön Magyarországra, hithirdetőnek.
Székesfehérvárra érkezve István király elé vezették, aki azonnal felismerte
csodálatos képességeit, Imre herceg nevelését bízta Gellértre. Hét évig
foglalkozott Gellért a herceggel, utána Bakonybélre vonult vissza, imádság,
böjt, tanulás következett.
1028 táján István megszervezte a csanádi püspökséget, ennek vezetését
Gellértre bízta. Az új püspök sokat utazott, nem lovon hanem szekéren, a
szekéren is dolgozott.
István halála után háborúskodások kezdődtek, Vata vezetésével pogánylázadás
tört ki. A király-jelöltek próbáltak rendet teremteni, Endre és Levente is.
1046-ban Gellért a hercegek elé utazott több püspök kíséretében a pesti
révhez, a mai Erzsébet-híd tájékára. Itt hatalmas felizgatott tömeg kiabált,
tüntetett, kövekkel dobált. Gellért ekkor még sértetlen maradt. Imádkozott
ellenségeiért, áldást osztogatott. A lázongók kiragadták kocsijából, a
Gellért-hegy tetejéről egy kétkerekű kordéval letaszították. A zuhanás ugyan
végzetes volt, de lenn még a tomboló pogányok átszúrták.
Ideiglenesen Pesten temették el, pár év múlva a marosvári székesegyházba
szállították. 1083-ban avatták szentté, Csanádon. Ünnepét már 1092-óta meleg
szeretettel ünnepeljük.
MTI
