2003. szeptember 04. csütörtök 11:55
Kassza-fúrás
Bálint Viktor
A gyártók és az egészségbiztosító az idei finanszírozási kérdésekben ugyan dűlőre jutottak, ám a gyógyszer-támogatási rendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Összetört, fejét kezei közé temető képet hozott le nemrégiben címoldalán az egyik napilap Orbán Istvánról, az Egis vezérigazgatójáról, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) elnökéről. A gyógyszerfronton ismét kiéleződött feszültséget remekül illusztráló fotó akkor készült, amikor Matejka Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója ismertette a gyógy-szergyártókkal és a gyógyszerforgalmazókkal az év hátralévő részére vonatkozó, átmeneti ártámogatási rendszert. Orbán elkeseredettségének hátterében az állt, hogy a gyógyszerkassza vészes kimerülésére az egészségügyi kormányzat úgy próbált megoldást találni még a nyár közepén, hogy erről éppen csak az érintettekkel felejtett el egyeztetni - ők azután szó szerint kisebb sokkot kaptak a július 17-én megjelent kormányrendelet láttán.
A nyári kánikulában kiéleződött konfliktusok hátterében szokás szerint a gyógyszertámogatásokra szánt keret alultervezése állt. Az első félévben az orvosságok forgalma soha nem látott ütemben, közel 24 százalékos mértékben nőtt - érvelt az OEP júliusban az átmeneti gyógyszerár-támogatási rendszer kihirdetésekor. Az idei évre tervezett 217 milliárdos támogatási keret kezdett kiürülni (fél év alatt az éves összeg 56 százalékát, 119,5 milliárd forintot fizettek ki), így a kassza 22 milliárdos kipótlásával és az úgynevezett globális támogatási volumen (gtv) rendszer bevezetésével próbálták meg orvosolni a bajt. A cél nem az volt, hogy a támogatott gyógyszerek fogyasztói ára ne növekedjen, de a pénzszűkébe került állami költségvetésnek se kelljen újabb milliárdokkal feltölteni az OEP gyógyszer-támogatási kasszáját. Ez a megoldás azonban nemcsak meglepetésszerűen, de nagyon kényelmetlenül is érintette a piaci szereplőket, ugyanis a pénztár feltöltésének feltételéül azt szabták meg az egészségbiztosítónál, hogy a további túlköltekezést a gyártóknak és a nagykereskedőknek kell viselniük. Azaz befagyasztották a piacot.
FOLYAMATOS EMELKEDÉS.
Az akkor tehát 239 milliárdra megnövelt büdzsé újabb túllépése azonban a számok alapján már rögtön biztosra vehető volt: a felemelt keret is csak ahhoz volt elég, hogy a második félévben elkölthető összeg fillérre megegyezzen azzal, amit az OEP az első hat hónapra támogatásként kifizetett. A gyógyszerforgalom azonban folyamatosan, év közben is emelkedik. A gtv ennek ellenére havi támogatási keretekben rögzíti az év hátralévő részében elkölthető orvosságtámogatási összegeket - a limit túllépése esetén pedig nem a biztosító fizeti a többletet, hanem a gyártó cégek kapnak kevesebbet. Az eredeti elképzelések szerint ráadásul a túllépés arányában az összes érintett egységesen kapna kisebb támogatási összeget, azaz az OEP kollektív büntetéssel sújtotta volna a piaci szereplőket. Függetlenül attól, hogy kik is felelősek a kassza folyamatos "elszállásáért".
A piac szereplői azonban egyértelműen tudtul adták, hogy ebben a formában nem hajlandóak elfogadni a kormányzati költségvisszafogást. Hosszas egyeztetések, bojkottal való fenyegetések és végül a miniszterelnökkel való találkozás után két héttel eltolták az eredetileg augusztus 16-ára tervezett indítást, némi időt adva ezzel a további tárgyalásoknak. A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) egyenesen azt vetítette előre, hogy ha a kabinet nem vonja vissza egészében a rendeletet, az új támogatási rendszer által megkívánt adminisztrációs többletfeladatokat szeptember elsejétől a patikusok egyszerűen nem lesznek képesek ellátni. Elszámolási káosz, gyógyszerhiány, likviditási gondok, csődök - vázolták fel a gyógyszertár-tulajdonosok a következményeket, hiszen a tb-támogatások rendezése rajtuk keresztül bonyolódik le. Érvelésük szerint éppen ezért a biztosítónak közvetlenül a gyártókkal kellene megállapodnia, hiszen a gtv eredeti módon történő működtetése nemcsak bonyolult, de rengeteg hiba - illetve a gyógyszerpiaci szereplők közötti, későbbi elszámolási viták - lehetőségét is magában rejti.
A kéthetes egyeztetési hosszabbítás mindenesetre elegendőnek bizonyult a kompromisszumos megoldás megtalálásához, valamint a kassza újabb, 3 milliárdos kipótlásához. Augusztus 28-án így az OEP főigazgatója némi iróniával köszönte meg az MGYK-nak a hatásos pánikkeltést. "Ennek köszönhetően ugyanis a gyártók sovány malac módjára rohantak be az OEP-be megkötni a szerződéseket" - kommentálta a főigazgató a megállapodás létrejöttét (ennek részleteit lásd Szer-számtan című írásunkban). A gyártók a patthelyzetben így a kisebb rosszat választották - kiszámítható keretek között szeptembertől megfinanszírozzák a gyógyszerkassza túllépését -, a gyógyszerészek pedig átütő sikerről beszélnek: Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke szerint "ezt a csatát, akár tetszik, akár nem, megnyerte a gyógyszerésztársadalom".
Naiv gondolat ugyanakkor azt hinni, hogy a gyártók, a patikusok, az egészségbiztosító és a szakminisztérium között végül megszületett megállapodással lecsitulnak a kedélyek, és végre lesz idő az elmaradt nyári szabadságok bepótlására. A jövő évi gyógyszerkasszáról szóló tárgyalások ugyanis éppen szeptemberben kezdődnének el, és számos baljós előjel mutat arra, hogy a második felvonás még keményebb összecsapásokat tartogat. Már rögtön az első lépés is ezt igazolja: Matejka Zsuzsanna a múlt hét közepén bejelentette, hogy a 2004-től érvényes koncepció kidolgozása befejeződött, s az erről készült anyagot már meg is tárgyalta az úgynevezett ártámogatási bizottság (TÁTB). "Folytatódik az ámokfutás, megint az érintettek bevonása nélkül akarnak dönteni" - mondja erre felháborodottan Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke, a Pfizer cég magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója. Azaz az egyik terepen még véget sem ért, egy másikon máris kezdődik a felek közötti küzdelem. A tét nem kevés, az idén már 400 milliárd forintosra becsült gyógyszerpiac évről évre dinamikus növekedést produkál, így a gyártók jócskán megtalálhatnák számításaikat- ha végre megvalósulna egy kiszámítható szabályozási és támogatási környezet...
"Az alapvető gond azzal van, hogy az OEP-kassza nincs reálisan megtervezve" - mondja Buzás László, az Magyosz igazgatója. Ezzel az állítással - a multinacionális hátterűtől a hazaiig - minden gyártó egyetért. A rendszerváltás óta ugyanis nem volt még év, ahol a tényleges kifizetés ne haladta volna meg az arra az esztendőre tervezett értéket (lásd a grafikont). A trendszerű alultervezést mi sem mutatja jobban, mint hogy a végső állapotában a Pénzügyminisztérium által meghatározott gyógyszerkassza évről évre kisebb összeget tartalmaz, mint az azt megelőző esztendő tényleges kifizetése. Ebben kivételt csak 2003. jelentett: a tavaly ténylegesen erre a célra kifizetett összeget (miután év közben 56 milliárd forinttal megemelték a keretet) az idei 217 milliárdos induló keret valóban meghaladta. A többlet azonban még a 4 százalékot sem éri el - ez pedig csupán a februári 3,6 százalékos termelőiár-emelés kompenzálására volt elegendő, a gyógyszerterápiás gyakorlat változásából eredő többlettámogatás-igényre már nem jut fedezet.
Azt Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára is elismeri, hogy a gyógyszerkassza rendszeres elszállásának egyik oka a folyamatos alultervezés, ám véleménye szerint a támogatások kifizetésének drasztikus emelkedése ellen tenni kell valamit. "Az utóbbi 12 hónap alatt 90 milliárd forinttal nőtt a kassza" - emlékeztet Kökény, aki szerint az unióban normális, éves szinten vett növekedés mindössze 7-8 százalékos. Tudvalevő azonban, hogy a hazai gyógyszerfogyasztás éppen átállási periódusban van, a dobozszám ugyan nemigen változik, ám a korszerű és drágább gyógyszerek aránya egyre magasabb - ez pedig a támogatási keretnél indokolhat az európainál gyorsabb növekedést, de az államtitkár szerint még így is csak 10-12 százalékosat.
ÉRDEKELLENTÉTEK.
Az új fejlesztésű (originális) orvosságokra összpontosító, főleg multinacionális háttérrel rendelkező innovatív gyártók azonban érthetően abban érdekeltek, hogy a kassza minél nagyobb mértékben növekedjen - megfelelő tb-támogatás nélkül ugyanis több százmillió dolláros befektetésekkel előállított drága készítményeiket nem tudnák eladni. Jelenleg a gyógyszerkassza több mint 45 százalékát a 90 és 100 százalékos támogatási kategóriában, valamint a külön keretben lévő szerekre költi a biztosító. Egyes vélemények szerint e támogatás birtokában pedig a termelők, etikátlan promóciós tevékenységük segítségével, könnyen növelhetik a forgalmat, hiszen az orvos és a beteg árérzékenysége minimális, mivel a gyógyszer valódi árának csak töredékét kell kifizetni (a gyártók promóciós tevékenységét szabályozó új rendelet szeptemberben kerül a kormány elé). Az egészségügyi kormányzat szerint néhány készítmény - mint például az antidepresszáns, vagy koleszterincsökkentő gyógyszerek - forgalomnövekedése indokolatlanul magas hányadot vesz el a támogatásokból, és a gyógyszerkassza túlköltésért az ezeket a termékeket gyártó külföldi cégeket teszi felelőssé.
"Az etikátlan promócióra vonatkozó, a gyártókat befeketítő vádaskodásokat visszautasítjuk" - reagál Székely Krisztina, aki szerint amennyiben az OEP ezeket az állításokat komolyan gondolja, bizonyítékokkal kellene előállnia. A Pfizer hazai vezetője szerint ráadásul a gyógyszerkassza európai átlagot jóval meghaladó növekedése teljesen indokolt, mivel a magyar társadalom igencsak alulkezeltnek számít, így valós igény mutatkozik a korszerűbb, hatékonyabb, de ennek megfelelően drágább medicinákra. A nemzetközi hátterű gyártók visszavágnak; szerintük jobban kellene felhasználni a rendelkezésre álló támogatási keretet. "Csak azokat a készítményeket kellene finanszírozni, amelyeknek bizonyított terápiás hatásuk van" - mondja Korondán Gábor, a Market Diagnosis Kft. ügyvezetője, aki szerint a világban egyre elterjedtebb evidence based medicine (bizonyított hatású gyógyászat) ebbe az irányba mutat. A lejárt szabadalmú (generikus) gyógyszereket "utángyártók" és az originális cégek közötti ellenérdekeltség éppen itt válik igazán élessé. Előbbiek azzal érvelnek, hogy termékeik ugyanolyan terápiással hatással bírnak, mint a drága nyugati készítmények, ráadásul nem csak a fogyasztók számára olcsóbbak, de a gyógyszerkasszát végső soron feltöltő adófizetőknek is.
Az OEP már korábban bejelentette, hogy jövőre megreformálná a gyógyszerár-támogatási rendszert, ehhez pedig több adukártya is a kezében van. Ezek egy része, például a hatóanyag alapú fixesítés, vagy az ár-volumen megállapodások próbaképpen már jelenleg is működnek. Kísérleti jelleggel szeptember elsejétől életbe lépett egyes koleszterincsökkentő készítményeknél az úgynevezett betegségcsoportos támogatási rendszer (más néven terápiás fix finanszírozás), s Bidló Judit, az OEP gyógyszerfőosztályának vezetője szerint ez képezi majd az alapját a jövő évi gyógyszer-finanszírozási szisztémának. Vagyis megszűnne a jelenleg általános, átláthatatlan gyakorlat, ahol a gyártók egyéni alkudozások keretében mindent megtesznek annak érdekében (egyesek szerint sokszor törvénytelenül is), hogy termékeik bekerüljenek a támogatási körbe. Az új rendszer keretében ugyanis az egyes betegségcsoportokra határoznának meg egy referenciaárat, amely a piaci kínálat olcsóbb termékeinek lenne az átlaga. Ezt a fix összeget kapná meg támogatásul minden termék, amely az adott betegségcsoportba tartozik - függetlenül attól, hogy termelői ára 500 vagy 5000 forint. "Az egészségbiztosító tulajdonképpen meghatározza, hogy neki ez a betegség 300 forintot ér meg, a többit fizesse a beteg" - magyarázza Buzás. Ezzel a támogatási szisztémával ugyanakkor ismét megjelenne a drágább készítmények versenyhátránya, hiszen már nem a termelői ár adott százalékát, hanem csak egy konkrét összeget fizetne az OEP. Székely szerint az elképzelés megvalósulásával háttérbe szorulnának a korszerű terápiák, és növekednének a betegek anyagi terhei, mivel az új, drágább készítmények megfizethetetlenné válnának. "Ne az ár miatt álljanak át a betegek egy másik gyógyszer fogyasztására" - mondja az IGYE elnöke, aki szerint a hétfőtől próbaképpen elindult betegségcsoportos rendszer felépítése is igen rosszra sikeredett.
UGYANAZ MÁSKÉPP?
Ezzel szemben a generikus gyártók értelemszerűen örülnének a fenti (Európában szintén komoly vitákat kiváltó) szisztéma alkalmazásának, hiszen a hirtelen plasztikussá váló árkülönbségek miatt az orvosok az olcsóbb termékek felírását választanák. Az új rendszerrel az OEP is komoly megtakarításokat érhetne el, a kérdés azonban örökké ott lebegne: valóban ugyanazt tudják-e az olcsóbb és a drágább készítmények? Az innovatív gyártók szerint ugyanis az általuk kifejlesztett drágább szerek hatékonyságuk és kevesebb mellékhatásuk miatt hosszú távon, a lakosság egészségi állapotának javulásával hoznak érdemi megtakarításokat.
Bár ez is hatalmas vitákat vált ki, ugyancsak a gyógyszer-támogatások visszafogását remélik a terápiás protokollok általános bevezetésétől is, amelynek keretében az orvosok számára előírnák, hogy adott probléma esetén először milyen hatóanyagú készítménycsoporttal, esetleg konkrétan milyen készítménnyel kell kísérletet tenni a gyógyításra. Egyesek szerint ezzel megszűnne az a gyakorlat, hogy olyan beteg is drága terápiát kap, akinél ez szakmailag nem indokolható. A másik oldal azonban az orvosok döntési szabadságát félti. Nagyon nem mindegy tehát, milyen koncepcióval áll elő az OEP szeptemberben. Nemcsak a nyár volt igen forró, az ősz is annak ígérkezik - vetíti előre sokatmondóan Székely Krisztina.
Szer-számtan
A gyógyszergyártók előtt végül két, az OEP által felkínált választási lehetőség bontakozódott ki. Vagy leszerződnek az egészség-biztosítóval, így önként vállalják, hogy a gyógyszerkassza esetleges túllépését ők finanszírozzák, vagy marad a 80 százalékos árszinten folyó kereskedés, a lebegő árrendszer. Százegy termelő az előbbi, a visszafizetési szerződéseket tartalmazó megoldást választotta, így a patikusok nagy örömére hétfőtől a támogatott medicinák 99 százaléka a fenti szerződéses keretek között szerepel a forgalomban, azaz a gyógyszertáraknak nem kell plusz elszámolási gondokkal küzdeniük. A szerződést megkötő gyártók esetében az elszámolás havi alapon, két metódus alapján történik, mivel a Magyosz javaslatára az OEP felajánlotta, hogy közvetlenül a gyártókkal is hajlandó szerződést kötni. Így azok nem csak globális elven, a tb-támogatásokból való részesedésük szerint (a szerződésben ez a "6.3-as megoldás"), hanem az idei év első és második féléve közötti saját termékforgalmuk közötti különbség alapján is befizethetik túllépésüket a biztosító kasszájába ("6.2-es megoldás"). A maradék, piaci részesedésüket tekintve alig 1 százalékot elérő medicinák előállítói számára marad a patikusok munkájában még sok zavart keltő, 80 százalékos termelői árszinten folyó kereskedés. Bár az MGYK múlt héten bejelentette, hogy alkotmánybírósághoz fordul, az OEP illetékesei szerint a patikai ellátással nem lesz gond, a szóban forgó 114 termék mindegyike helyettesíthető mással. A szerződést meg nem kötő, alig tucatnyi kisebb cég ráadásul később még csatlakoz-hat a megállapodáshoz, mivel Matejka Zsuzsanna állítása szerint a kontraktusok hiányát itt technikai okok akadályozták. Például, hogy a gyártók képviselői szabadságon voltak...
Forrás: Figyelő
