2003. december 16. kedd 23:46
Eddig és ne tovább
Bizonyára sokan és sokféleképp fogják értelmezni az Alkotmánybíróságnak a "kórháztörvényt" megsemmisítő döntését.
A sajtóhíradások egy része csak erre a határozatra figyelt, pedig december 15-én az Alkotmánybíróság két fontos döntést hozott: válaszolt a köztársasági elnöknek arra a kérdésére, amely a fenti törvény úgynevezett újratárgyalásának alkotmányosságáról kérdezte meg az alkotmánybírákat. Emlékszünk: érdemi tárgyalás nélkül, számos előírást megszegve erőltették át a jogszabályt. Mindkét döntés megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján (http://mkab.hu).
Az érdeklődőknek érdemes elmélyedni bennük. Az ügynek van néhány olyan vonatkozása, amelyre mindenkinek érdemes odafigyelnie.
1. Az egyik a szocialistáknak az a szinte győzelmi jelentése, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi hibát nem talált. Ez a legügyesebb és igen veszélyes hazugságok egyike. (Mindig az a hazugság a legrosszabb, ami valójában igazat mond, mégis megtéveszt.) Formailag ugyanis igaz, hogy a törvényt megsemmisítő határozat nem ítéli el annak egyetlen paragrafusát sem. De hogy ennek az el nem ítélésnek mi a jelentősége azt a döntés következő mondata világítja meg:
"Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlatának megfelelően [30/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 202, 209.] – a Kórháztv. egészének formai okból történő megsemmisítése miatt a törvény alkotmányellenességét tartalmi okokból állító, a jelen határozat Indokolása I. rész 2., 3., 4.1., 5., 6., valamint 7. pontjába foglalt indítványi elemeket nem vizsgálta."
A nem vizsgált elemek alkotmányosságára vagy alkotmányellenességére tehát a határozatból következtetni nem lehet. Kökény Mihály és Lendvai Ildikó mégis ezt tették.
Kökény Mihály szavai szerint a kormány számára megnyugtató, hogy az Alkotmánybíróság nem a törvény tartalmának vizsgálata alapján helyezi hatályon kívül a jogszabályt. (MTI) - A fentiek alapján ebben semmi megnyugtató nincs.
A szocialisták parlamenti képviselőcsoportjának vezetője azt közölte az MTI-vel, hogy a frakció "megnyugvással tapasztalja, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi kifogást nem emelt az ellen, hogy az egészségügyi intézmények az ingyenes ellátást megőrizve - a színvonalasabb gyógyítás és a jobb körülmények érdekében -, megfelelő feltételek mellett magántőkét is bevonjanak".
2. Elvi éle van annak, hogy az Alkotmánybíróság megálljt parancsolt a joggal való visszaélésnek. Sokan, akik még emlékeznek a negyvenes évek végére, vagy akik tanulmányai miatt ismerik az akkor történteket, úgy érzik, a mai kormány Rákosiék útját járva fokozatosan törekszik a totális hatalom kiépítésére. Ehhez azonban akkor is szovjet tankok kellettek, azok pedig már tizenkét éve hazamentek. Ez az ítélet azt mutatja, hogy a jogállam még működik Magyarországon.
3. Az egész történet valamiképp összefügg azzal a népszavazás kezdeményezéssel, amely a kórházak privatizációja ellen zajlik. Amikor nemrégiben a kormány arról nyilatkozott, hogy ennek a népszavazásnak a sikere rettenetes zűrzavarral járna, talán épp az Alkotmánybíróságot figyelmeztette burkoltan: vigyázzon, mit ítél. Most, hogy azon örvendeznek, hogy nem tartalmi okok miatt történt a megsemmisítés, a népszavazásra is sandítanak. A burkolt üzenet lényege: ha nem alkotmányellenes a törvény érdemi része, nincs értelme a népszavazásnak. Ez persze nem igaz, nemcsak alkotmányellenes dolgok ellen lehet népszavazással fellépni.
Surján László dr.
