2003. december 06. szombat 22:33
Észak-erdélyi autópálya
Kész az észak-erdélyi autópálya félhivatalos terve
|
"Pénzügyi háttere bizonytalan" – így említi a 410 km-es Brassó-Nagyvárad autópályát az Útfelügyelet nyomvonal-térképe. A sztráda 3,49 milliárd dollárba kerülne, s építésére talán az EU is rábólint. Gazdasági és politikai érdekek, brüsszeli, washingtoni, New York-i és budapesti lobbizás, sorozatos nyomásgyakorlás, helyi intrikák hintáztatják már egy éve a Brassó-Nagyvárad autópálya ügyét. Az, hogy autópályákra szükség van, az az autós társadalom evidenciája. Jelenleg egy álló napig kényszerül volán mögé az, aki keresztül akar autózni az országon.
A dokumentumot az Országos Útfelügyelet (AND) készített el a Közlekedési és Építésügyi Minisztérium illetékes szakbizottságának legutóbbi ülésére. A térképen a szakértők – ahogy a címe is jelzi – a kormányzat autópálya-építési terveit összegzi, de jelzi a tervezett gyorsforgalmi utakat is:
Az észak-erdélyi Brassó-Nagyvárad autópályát a zöld színnel jelölt "bizonytalan pénzügyi hátterű" fejlesztések közé sorolja az Országos Útfelügyelet, az AND. (Képünk az AND és a Közlekedési Minisztérium térképe alapján készült) 1200 kilométernyi bizonytalanság A három, már épülő, összesen 97 km-nyi szakaszt piros szín jelzi. Azokat az autópálya-részeket, amelyekre nemzetközi forrásokból biztosnak látszik a támogatás, kék csíkkal jelölték be a térképészek. Ezek összhossza mindössze 294 km. A még nem biztos pénzügyi hátterű pályarészeket zöld szín jelzi, az összhossz 1225 km – itt látható a tervezett észak-erdélyi szakasz teljes egészében, és a dél-erdélyi pálya több, mint fele. A bizonytalan, illetve biztos finanszírozású gyorsforgalmi utakat (163,5 km) pöttyös vagy egyenes sárga csík jelzi, a már kész autópályát fekete (95 km). 2009-re készülhet el a Brassó-Nagyvárad sztráda Az autósok leghamarabb egy év múlva próbálhatják ki, mennyit érnek a valóságban a politikusok és az építők ígéretei: 2004 őszére kell elkészülnie a Bukarest-Konstanca közti pálya első, 96 km-es szakaszának. 2006-ra ígérik a dél-erdélyi pálya szebeni körgyűrűjét. 2007-ben a hivatalosságok egyik útavatásról a másikra fognak ingázni – állapítja meg a Capital gazdasági magazin összefoglalója –, ugyanis a menetrend szerint ekkorra kéne befejezni a bukaresti és a Pitesti-i körgyűrűt, az Arad-Temesvár-Lugos közti szakaszt, a Déva-Szeben és a Brassó-Bukarest közti pályát. 2009-ben az autósok a tervek szerint négysávos sztrádán közlekedhetnének Brassó és az ártándi vám, illetve Budapest között. Ez az ún. észak-erdélyi autópálya, amely a legtöbb vitát kavarja politikai és üzleti körökben. Szinte minden 2002 őszén kezdődött, mikor Medgyessy és Nastase kormányfők magyar-román partnerségi megállapodást írtak alá, amely a Budapest-Bukarest pálya építését irányozta elő. Magyar-román lobbizással kezdődött Idén márciusban már az volt a hír, hogy a két kormány közösen lobbizik az építéshez szükséges támogatásokért, nemzetközi hitelekért. Áprilisban Medgyessy és Nastase közösen fordult az Európai Bizottság (EB) elnökéhez, Romano Prodihoz "anyagi és pénzügyi támogatásért", ám Brüsszel hűvösen válaszolt a kérésre. Az EB azt tanácsolja, állami és magánforrásokat összefogva vágjon bele az ország a Brassó-Bukarest pályarész építésébe. Az EB és az Európai Unió azért nem lelkesedik az észak-erdélyi pályáért, mert iránya nem felel meg a Románián áthaladó, három nemzetközi közlekedési folyosó nyomvonalának sem. Az EU arra intett, hogy az ország már elkötelezte magát: a 4-es közlekedési folyosónak megfelelő Nagylak, Arad, Szeben, Bukarest és Konstanca közti pályát tekinti elsőrendűen fontosnak. Ezért tekinti kérdésesnek az EU, hogy miért van szükség a párhuzamos Nagyvárad-Brassó sztrádára is. Európai ellenkezés Az uniós ellenérzést valószínűleg az is szította, hogy a Brassó-Nagyvárad-Ártánd szakasz építése iránt az amerikai nagyvállalat, az Irakot részben újjáépítő Bechtel Inc. érdeklődik a leginkább (a cég honlapján egyelőre a Románia szó sem lelhető fel, azaz hivatalosan még nem tudni semmit). A cég 800 millió dollárral lépne be az építési konzorciumba a Közlekedési Minisztérium mellett, további összegekre az amerikai Eximbanktól lehet számítani – ezt júniusban jelentette be Miron Mitrea közlekedési miniszter. A hazai államra jutó részt a költségvetési deficit növelése révén szerette volna kigazdálkodni a kormány, de erre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) határozottan nemet mondott. Közben az is szóba került, hogy az észak-erdélyi nyomvonalat rövidítve nem Segesvár, hanem Gyulafehér felé tervezik, hogy Szászsebesnél kapcsolódjon a dél-erdélyi sztrádához. Ez a változat leginkább Székelyföldre nézve lett volna hátrányos. E kételyek ellenére két tervezőintézetet kért fel Bukarest a sztráda nyomvonalának és hatástanulmányának elkészítésére, a dokumentumokkal a szakértők decemberre jórészt el is készültek. A tárgyalások a Bechtellel tovább folytatódtak, november végén arról szóltak a hírek, hogy
Arról viszont egyelőre egyetlen hír sem szól, fizetős lenne a sztráda vagy sem, és ha igen – ezt valószínűsíti az amerikai magántőke jelenléte – az árakat milyen mértékben szabnák az átlagautós zsebéhez. Amerikai-európai érdekellentéteken is múlik, lesz-e autópályájuk a Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Segesváron élőknek, és mennyire esik közel a nyomvonal a Székelyföldhöz. Az EU és az Egyesült Államok közti ellentét az iraki háború okán éleződött ki, és Brüsszel nem nézte jó szemmel, hogy a közép-kelet-európai csatlakozók látványosan az USA mellé állnak, és azt sem, hogy ezt az Egyesült Államok honorálja – emlékeztet a Capital. Az EU álláspontja szerint az észak-erdélyi építkezést ésszerű volna elhalasztani legalább 2007-ig, Románia tervezett EU-csatlakozásáig, mert utána uniós pénzekből is finanszírozni lehetne. Viszont a kormány és a Bechtel közötti tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy már nagy presztízsveszteség nélkül nem lehet meg nem történtekké tenni. Emellett Magyarország is lobbizik a pályáért. Nem hagyhatók ki a helyi érdekcsoportok sem, s emellett az sem mindegy, ki adminisztrálja az útépítés szinte 3,5 milliárd dollárra rúgó pénzalapját. |
Forrás: transindex.ro
