Ahogy a Fidesz látja

Megjelent: 2008.12.10. 18:25:32

Brüsszelből jelentik

Brüsszelből jelentik: Magyarország készen áll arra, hogy átlépje az Unió küszöbét. Ezt meg is fogja tenni, de az ajtóban alighanem megbotlik és a belépés ünnep pillanatait fájdalmas percek követik. Hacsak addig nem tanulnak meg magasra emelt lábbal átlépni a küszöbön…

 A képes beszéd után a lényeg: a monitoring jelentés vizsgálatának tárgya, hogy a csatlakozó országok hogyan állnak a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségek végrehajtásával. A Bizottság minden esetben saját maguk által meghatározott menetrendjük betartását kéri számon az egyes országoktól. EGY ÉV VAN TEHÁT MÉRLEGEN MOST, a Medgyessy-kormány első éve. Azon problémák nagy része, melyeket a FIDESZ rendszeresen jelez a kormánynak, a jelentésben is visszaköszön.

 A jelentés kiemeli, hogy romlott Magyarország makrogazdasági egyensúlya. A 2002-es magas költségvetési hiányt egy szűkösebb, de nagyra törő költségvetési politika tovább növelte. 2004-ben szigorú költségvetés van kilátásban. Nem volt következetes a magyar monetáris politika, emiatt csökkent Magyarország monetáris politikájának az elismertsége. Gond, hogy fizetési mérleg hiányát a külső adósság növelésével finanszírozták. Ezt a költségvetést a magyar kormány az építkezés büdzséjének hívja, az Európai Bizottság pedig, a FIDESZ-hez hasonlóan, a megszorító intézkedésekének.

 Elsősorban a magyar mezőgazdasági felkészülésben és azon belül is a közösségi támogatások fogadása előfeltételeinek megteremtésében mutat rá komoly elmaradásokra az Európai Bizottság. Zavaros kompetenciákról, tisztázatlan intézményi háttérről beszél a jelentés. A kormány szerint az előző FVM vezetés rossz örökséget hagyott, s ennek következménye az elmaradás. Most azonban nem a múltat vizsgálták, hanem a Medgyessy kormány saját vállalásait.

 A jelentés négy területet sorol fel elmaradást:

  1. Nem történt meg a közvetlen kifizetésekhez szükséges Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) felállítása; (A szoftver elkészítését egy PHARE projekt segítette volna, amelynek keretében pályázatot írtak ki. Pár héttel ezelőtt a pályázatot eredménytelennek nyilvánították. A miniszter magyarázkodásra kényszerült Brüsszelben. Most újra pályáztattak, állítólag valamikor novemberben lesz eredmény. Mindezt nehéz lenne az előző kormány nyakába varrni.)

  2. Az agrártámogatásokat intéző kifizető ügynökség nem állt fel véglegesen; (2001 végére felállt a SAPARD Hivatal, 2002. első félévére csak az ellenőrzések végigfuttatása, az akkreditáció maradt. 2002. szeptemberében akkreditálta is Brüsszel (Ki hinné, hogy ezt a csodát júniustól szeptemberig az új kormány intézte volna el?). A SAPARD Hivatal már jól, Brüsszel megelégedésére működött, amikor az új kormány döntött a felszámolásáról, az Agrárintervenciós Központtal való összeolvasztásáról (így alakult meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, MVH). A SAPARD Hivatal  vezetőjét (Zöldréti Attila), sok más közhivatalnokhoz hasonlóan, menesztették, a SAPARD Hivatalhoz frissen felvett, jól képzett munkatársak helyzete pedig bizonytalanná vált. A szerződéskötés és folyósítás az MVH-nál rendkívüli módon lelassult. Az ellenőrző rendszer tökéletesítésének a működésképtelenség volt az ára, azaz az, hogy gazdák sokkal nehezebben tudnak pénzhez jutni.

  3. A vidékfejlesztési támogatások tervének elfogadtatása; (Sokáig eltérés volt a magyar és a brüsszeli prioritások között, ezért jelentős késéssel adta be a magyar vidékfejlesztési programot jóváhagyásra az EU-nak a kormány).

  4. Az állategészségügy és élelmiszerbiztonság kérdése.

A kormánynak tisztában kellene azzal lennie, hogy itt a magyar termékek, többek között hungaricumok piacrajutása forog kockán. A jelentésben ugyan még nem szerepel, de mindannyian tudjuk, hogy amennyiben e területen az Unió kivetnivalót talál a csatlakozás pillanatában, könyörtelenül alkalmazni fogja a védzáradékot, azaz leengedi a sorompót a magyar élelmiszeripari és agártermékek előtt. Ez a magyar mezőgazdaság végét jelentené.

Ha a fenti területeken a súlyos elmaradásokat nem küszöböli ki a kormány, Magyarország büntetése az lesz, hogy működőképes intézményrendszer hiányában nem hívhatja le a közösségi pénzeket. A Bizottság által e téren tett kifogásokkal azonos véleményt fogalmazott meg a FIDESZ a 2004-es költségvetési törvény vitájában. 

 A jelentés szerint jó néhány területen van jogharmonizációs elmaradása Magyarországnak. A legsúlyosabb, hogy késik a közbeszerzési törvény módosítása. A törvényjavaslatot csak benyújtotta kormány az Országgyűlésnek. Azért érdekünk a gyors cselekvés, mert e nélkül nem lehet közösségi pénzekre pályázatokat kiírni januártól, és ez további késedelemmel jár majd a csatlakozás utáni pénzlehívásoknál. Az nem Brüsszel problémája, hanem a sajátunk, ha nem jutunk annyi pénzhez, amennyihez egyébként lenne lehetőségünk.

A jelentés a személyzeti politikában és a köztisztviselők kinevezésénél nagyobb átláthatóságot szorgalmaz, valamint jelzi, hogy a magyar közigazgatásban még nem érvényesülnek teljes mértékben a közszolgálatiság olyan elvei, mint az egyenlő hozzáférés és a tiszta verseny. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a kormány első munkanapjától kezdve sok magasan képzett köztisztviselőtől vált meg indok nélkül.

 A PSZÁF működéséről igen kedvező értékelést ad a jelentés, nem említi, hogy új szabályozásra lenne szükség (a kormány úgy időzítette a törvényjavaslatot, hogy az már nem kerülhessen be a jelentésbe).

Zárógondolat: Kevesebb, mint hat hónap van hátra a csatlakozásig; már nem megfelelnünk kell, hisz a Bizottság a legtöbb kérdésben alkalmasnak tartja Magyarországot a belépésre, s ez igen örömteli; most a kérdés az, megtesz-e a kormány minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy mindenki nyerjen a csatlakozáson. Minden kormányzati intézkedés ugyanis az állampolgárok zsebéről szól mostantól.

 

Vissza a kezdőlapra