Hol az Isten helye?
Az origo című internetes lapon már jó ideje arról lehet szavazni, hogy:
Isten az EU-alkotmányban
| A kormány nem támogatja, hogy az Európai Unió alkotmányában megemlítsék a keresztény értékeket. |
| Egyetért-e Ön azzal, hogy az EU-alkotmány bevezetőjében szerepeljen a keresztény értékekre való utalás? |
Igen, a kereszténység fontos európai
hagyomány |
|
|
Nem, mert ez sértheti a más valláshoz
tartozókat |
|
|
Istennek a Bibliában a helye |
Megjegyzéseink:
Hibák:
A "kormány nem támogatja" kifejezés nem pontos, hiszen a kormány legilletékesebbjei (Medgyessy és Kovács) szerint rajtuk nem fog múlni, nem ellenzik. Vagyis nem harcol érte, de nem harcol ellene sem, s ha a többség mellette van, akkor ők is.
A cím Istenről, a felvezető és az első válasz a kereszténységről szól. E két fogalom keverése azért rossz, mert az Isten említése nem lehet sértő sem a zsidóság, sem a mohamedánok számára.
Ami ennek az oldalnak az elkészítésére késztetett, az a harmadik válasz. A keresztény felfogás és a kívülállók gondolkodásának eltérését jól mutatja ez a suta mondat. Suta, mondom, mert a "Hinni a templomban kell" szlogen együgyüségét idézi. Ügyetlen azért is, mert az egyistenhívők egy része, esetleg tiszteli, de nem érzi magára kötelezőnek a Bibliát. Itt megint elsősorban a mohamedánokra gondolhatunk, s arra, hogy a zsidóság számára a Bibliának csak az a része Szent Könyv, amit a keresztények Ószövetségnek mondanak.
A keresztények számára azonban Isten életük központjává válik, s arra törekednek, hogy ezt tudatosan meg is éljék. Képes kifejezéssel: Istennek a szívünkben a helye. Cselekedeteinkben, gondolatainkban. Isten nem múzeumi tárgy és nem kulturális emlék. A keresztények Istene élő Isten.
Mégsem haragszunk azokra, kik erre a harmadik válaszra szavaztak. Talán inkább sajnáljuk őket. Nem érezték meg azt, ami valóban kiegyensúlyozottá, boldoggá teszi az életet.Mindemellett, amint az már szerepelt a Magyar-Hon-Lapon is (nov. 10), talán érdemes részt venni az Origo szavazásán nekünk is. Csak hogy jelezzük, olvassák az Internetet, s azon belül az Origot a keresztények is. Közben meg gondolkodjunk el arról, hogy mi magunk nem rejtettük-e el Istenünket valahová a vasárnapi ünneplő ruhába...
Szelle György
