2003. december 01. hétfő 23:24
A Fortus körüli bajok nem most kezdődtek
Parlamenti napló
1996. november 25.
Napirend előtti felszólalás
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend előtti felszólalásomban egy példán keresztül szándékozom szemléltetni, hogy a privatizációs folyamat során lehetséges-e az állami tulajdon működtetésére, a vagyon hasznosítására létrehozott társaságon keresztül egy magáncégnek ingyen vagyonhoz jutnia ma Magyarországon. A Magyar Villamosművek Részvénytársaság igazgatóságának 1993 tavaszán hozott döntése értelmében stratégiai fűtőolaj-tároló kapacitások épültek abból a célból, hogy a társaságcsoporton belül a stratégiai készletezés megoldott legyen, és ezáltal a társaságcsoport kiszolgáltatottsága egy esetleges kőolajválság, vészhelyzet esetére minél kisebb legyen. A tárolók a Dunamenti Erőműben és a Tiszai Erőmű Részvénytársaságban épültek ki 90 ezer, illetve 80 ezer tonna kapacitással.
1995-ben az MVM Rt. vállalatvezetése 20 millió forint alaptőkéjű társaságot alapított a tárolókapacitások működtetésére Fortus Rt. néven. A Fortus Részvénytársaság tulajdonosai: az MVM Rt. 11 millió forint alaptőkével és az Altus Rt. 9 millió forint alaptőkével. Az eredeti alapító okirat szerint az Altus Rt. 5 százalék osztalék- és szavazatelsőbbségi részvényt kapott, melyet a későbbiekben 3 százalékra módosítottak. Erre a megállapodásra feltételezhetően azért volt szükség, hogy egy későbbi, a többségi tulajdonos részéről bekövetkező tőkeemelés esetén a kisebbségi tulajdonos anyagi érdekei a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek.
Információink szerint az MVM Rt. vállalatvezetése a szerződéskötést követően fontolgatta, hogy a körülbelül 4 milliárd forint értékű tárolóparkot apportálja a Fortus Rt.-be. A tranzakció végbemenetele esetén a kisebbségi tulajdonos így 120 millió forint értékű vagyonhoz jutott volna. Úgy értesültünk, hogy az MVM Rt. igazgatósága ezt az ügyletet és a társaság-alapítást többször is vizsgálta, és azt az álláspontot rögzítette, hogy a Villamosművek Részvénytársaság csak akkor köthet tárolási szerződést a Fortusszal, ha az bizonyítani tudja, hogy a Villamosművek Részvénytársaság 11 millió forintos vagyonával és a 4 milliárd forint értékű tartályparkkal olyan 1996. évi eredményt ér el, amely igazolja az olajtárolók apportálásának indokoltságát.
A Tiszai Erőmű Részvénytársaság privatizációját megelőzően az erőmű vezérigazgatója állítólag az MVM Rt. társaságvezetésének a nyomására tárolási szerződést kötött a Fortus Részvénytársasággal, azért, hogy az előzőekben ismertetett igazgatósági álláspontot igazolni lehessen. Megjegyezni kívánom, hogy ugyanilyen szerződést a Dunamenti Erőmű esetében nem sikerült keresztülvinni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék a Dunamenti Erőmű Részvénytársaság privatizációjának vizsgálata során feltárta a közös társaságalapításnak és az ilyen típusú vagyonhasznosításnak az anomáliáit, és előzetes vizsgálati jelentésében mindezt úgy minősítette, fennállt annak a lehetősége, hogy a közös vállalkozásban a kisebbségi tulajdonos lényegében ingyen jutott volna a Magyar Villamosművek Részvénytársaság vagyonának egy részéhez.
A Színes Hírnök című közéleti hetilap 1996. november 9-ei számában "Lemondott a Tiszai Erőmű vezérkara" című cikkében mindezt részletesen elemzi, különösen kiemelve a vállalkozás mögött megbúvó párt- és kormányzati kapcsolatokat.
Joggal vethető fel tehát a kérdés: jogszerű és indokolt volt-e a 3 százalékos osztalék- és szavazatelsőbbséget biztosító részvénycsomagnak a kisebbségi tulajdonos részére történő átadása, és alátámasztható-e gazdaságossági adatokkal mindennek a Magyar Villamosművek Részvénytársaság részére szükséges és eredményes tevékenységnek egy közös vállalkozásba történő kivitele.
Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomnak távolról sem az volt a célja, hogy az esetleg még tájékozatlanoknak értékes ötleteket adjak az állami vagyon ingyenes megszerzésének lehetőségeiről, mindössze arra szerettem volna rámutatni, hogy mennyire áttekinthetetlen, rendezetlen nálunk jelenleg is a privatizáció, és milyen veszélyek leselkednek az egyre csökkenő állami tulajdonra. Köszönöm.
