2003. december 22. hétfő 23:41
Mádl Ferenc az Alkotmánybírósághoz fordul
Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a büntető törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása ügyében. A közlemény szerint a köztársasági elnök figyelemmel követte a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozással kapcsolatos vitát, mérlegelte az elhangzott érveket. Áttekintve a törvény szövegét, arra a meggyőződésre jutott, hogy a Btk. módosítása komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. A köztársasági elnök a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos, úgynevezett PSZÁF-törvény ügyében is a testülethez fordult
A közlemény hozzáteszi: "nagy a veszélye, hogy a
módosítás következtében az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb
mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint azt
alkotmányosan megtehetnék". A közlemény rámutat: a módosított törvényszöveg
szerint büntethető lenne az olyan magatartás, amely azáltal sérti a
méltóságot, hogy egyes személyeket nemzeti, faji stb. hovatartozás miatt
becsmérel vagy megaláz. A köztársasági elnök szerint e rendelkezés alkalmatlan
a céljára. A törvényszöveg nem tartalmaz utalást sem a köznyugalomra, sem a
közösségek méltóságára. A méltóságot és a becsületet mint személyhez fűződő
jogokat kívánja óvni, azonban ezek védelmére jelenleg is lehetőség van.
Becsületsértés címén bárki a bírósághoz fordulhat, ha valamely közösséghez
tartozása miatt megsértették a méltóságát.
"Mivel azonban a közösség elleni izgatás elleni eljárásban a bíróságnak azt
kell vizsgálnia, hogy bekövetkezett-e a köznyugalom olyan mértékű megzavarása,
mely már egyéni alapjogokat veszélyeztet, az ítélkezés során komoly
bizonytalanságok adódhatnának" - áll a közleményben. Másrészt a méltóság és a
becsület sérelme esetén az érintetteknek személyhez fűződő joga, hogy
eldöntsék, igénybe veszik-e az állam büntető hatalmát. Mivel azonban a
közösség elleni izgatás esetében az ügyész az érintett szándékától függetlenül
is indíthatna büntető eljárást, sérülne a személyes autonómia is - állapítja
meg az államfő.
A köztársasági elnök meglátása szerint azonban e formai jellegű aggályokon
kívül a rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságát is nagyobb mértékben
korlátozná az Alkotmánybíróság által megengedettnél.
A közlemény mindazonáltal leszögezi: Mádl Ferenc döntése "nem jelenti azt,
hogy akár magánemberként, akár a Magyar Köztársaság elnökeként a legkisebb
mértékben is elfogadhatónak tartaná a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási
közösségek és ezek tagjai elleni, illetve valamely politikai meggyőződést
valló személyek elleni uszító, gyalázkodó megnyilvánulásokat".
"A gyűlöletkeltő beszéddel szemben - ha azok nem veszélyeztetnek alapvető
jogokat - azonban elsősorban nem a tárgyalótermekben, hanem a nyilvánosság
előtt, vélemények ütköztetésével kell megküzdeni" - fűzi hozzá.
Az Országgyűlés december 8-án módosította a büntető törvénykönyvnek a közösség
elleni izgatásra vonatkozó rendelkezéseit.
Mádl szerint aggályos a PSZÁF-törvény vezetőkre vonatkozó része
Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér az
Alkotmánybíróságtól az Országgyűlés által december 15-én elfogadott, a
befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos, úgynevezett
PSZÁF-törvény ügyében. Az alkotmánynak megfelelően, soron kívüli eljárásban
vizsgálja meg az Alkotmánybíróság (AB) a köztársasági elnök előzetes
normakontroll iránti indítványát - közölte az AB elnöke hétfőn az MTI
érdeklődésére. Gyurcsány Ferenc hétfőn újságíróknak azt mondta, a
PSZÁF-törvény előzetes normakontrollra küldésével megerősödhet az a vélemény,
hogy "párhuzamos hatalom" létezik ma Magyarországon, Rogán Antal szerint
viszont helyesen döntött az államfő, hogy kikéri az Alkotmánybíróság
álláspontját a jogszabályról.
A köztársasági elnök különösen a felügyelet vezetőire vonatkozó
rendelkezéseket ítélte alkotmányosan aggályosnak a parlament által december
15-én elfogadott, úgynevezett PSZÁF-törvény ügyében, amelyről előzetes
normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól - közölte Schillinger Erzsébet, az
államfő sajtóirodájának vezetője hétfőn az MTI-vel.
A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény vonatkozó bekezdése
szerint a törvény hatálybalépésének napján megszűnik a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete - e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő - elnökének,
elnökhelyetteseinek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya. Ez a
rendelkezés egyei személyi döntést mond ki normatív, törvényi formában. A
köztársasági elnök megítélése szerint az egyedi döntés helyett a jogszabályi
forma választása két vonatkozásban is alkotmányellenes.
Először, egyedi személyi döntés törvényi normába foglalása visszaélés a
törvényhozás rendjével, mert ebben az esetben nem általános normaként,
általános viszonyok szabályozására hoznak törvényt. Alkotmányellenes az egyedi
döntés törvényi formába öltöztetése azért is, mert elvonja a jogorvoslat
lehetőségét az érintettektől.
Az Alkotmánybíróság már több határozatban is megállapította jogszabály
alkotmányellenességét, mert a jogszabályi forma megfosztotta az érintetteket a
jogorvoslathoz való joguktól - emlékeztet a sajtóiroda vezetője.
MTI
