2003. december 15. hétfő 23:36
Orbán Viktor a Napkeltében
Napkelte 2003.12. 15.
Riporter:
… hogy képviselő úr, és én ezt nagyon szépnek tartottam, hogy ilyen a demokrácia, hogy az ember miniszterelnök és aztán képviselő, és megint lehet miniszterelnök.
Orbán Viktor:
Ez így van. Maradjunk is ennél.
Riporter:
Azt mondták, hogy valami törvény van, hogy nekem így kell szólítani, aztán utánanéztem, nem kell, hanem használhatja ezt a
Orbán Viktor:
Nem. Abból van a zűrzavar, hogy mindenhol a szokás, hogy (minisztereknél is így van, államelnököknél és miniszterelnököknél is) ezt a megszólítást kapják. Csak általában úgy szokott lenni, hogy aki már egyszer volt, az nem vesz részt a közéletben. Hanem inkább úgy, mint Boross Péter nálunk. És az ott helyénvaló, én is Boross Péter miniszterelnök úrnak szólítom. De az az ember, aki még mondjuk magam korabeli és benne van a közéletbe, az úgy mintha időről is szólna egy ilyen megszólítás, akkor ilyen pártpolitikai zűrzavar lesz belőle, de ha képviselő úrnak szólít, azzal beérem.
Riporter:
Most éppen pártelnökként szólíthatom elnök úrnak…
Orbán Viktor:
Ha pártelnök nem is, de a Szövetség elnöke vagyok.
Riporter:
Bocsánat, azt hittem, hogy ez egy párt, abban az értelemben, hogy indul a választáson.
Orbán Viktor:
Sok dolgot csinál, például indul a választásokon is.
Riporter:
Hát akkor a költségvetésről, ha szabad előbb, aztán majd a pártról is. Azt mondta elnök úr, hogy vonja vissza a kormány a lakáshitelezés rendszerét szigorító döntését, ami szerdán született, és vonja vissza átdolgozásra a jövő évi költségvetést is. A költségvetés módosításáról önök hajlandók volnának a két ünnep között is tárgyalni. Ez azt jelenti, bár nem fogadták el, hogy támogatnának egy szigorúbb költségvetést, ahol a hiány mértéke csökken, vagy pedig csak azt, hogy tárgyalnak…
Orbán Viktor:
Először is nem kell visszavonni a költségvetést, csak át kell dolgozni. Technikailag többfajta megoldás is lehetséges, módosító indítványokkal is át lehet még a legutolsó pillanatban is újra megnyitott vita révén. Tehát ha van akarat, akkor ezt meg lehet oldani. És én nem is a visszavonás szót használnám a költségvetés esetében, hanem inkább az átdolgozást. Nézze, mi beadtunk 1400 módosító indítványt, abból 300 tükör indítvány volt, tehát a kormányt szembesítettük a korábbi… ez most érdektelen a mai beszélgetésünk szempontjából, egyébként nem, de ma…
Riporter:
De az a politikai küzdelem lényege, hogy szembesítik, a rendben van, de ez nem komolyabb, vagy nem szakmai.
Orbán Viktor:
Mi minden javaslat megfontolására készen állunk. Tehát szigorúbb is, növekedésorientáltabb, és hajlandók vagyunk megfontolni. Aztán el fogjuk mondani a véleményünket, és hogyha a gazdaságpolitikát irányítók ezt figyelembe veszik, akkor azt megköszönjük. De tekintettel arra, hogy most nincs más átdolgozott költségvetés, csak az amit ismerünk, most egyelőre annak a tartalmáról, hogy milyen lehetne, talán kevésbé érdemes beszélni. De az a dolog lényege, hogy mi készen állunk arra, hogy bármit megfontoljunk. Csak legyen értelmes, igazságos, méltányos, biztonságot eredményező döntés.
Riporter:
Biztonságon azt érti elnök úr, hogy azt mondta, hogy a munkahelyeket helyezze biztonságba, ne veszélyeztesse, hogy óvja meg, aztán az emberek fizetését, magyarul, hogy az inflációt…
Orbán Viktor:
Így van, én a legfontosabb kérdésnek ezt tartom. Tehát most ha az otthonteremtést félretesszük, ami egy forró ügy, akkor a legnagyobb bajnak azt tartom, hogy az áremelkedések mértéke az minden korábbi várakozást felülmúl, és nemcsak a gázról beszélek, meg a villanyról, hanem a közüzemi díjak Budapest közlekedése. Általában van egy jelentős áremelkedés. A novemberi, vagy októberi számok, amiket legutóbb közöltek pl. azok még a piaci várakozásokat is messze meghaladták. Ez nem egy gazdasági kérdés mindösszesen, hogy mi van az inflációval, hanem ez szociális kérdés. Tehát az áremelkedés egy olyan ügy, amivel szemben a legszegényebbek a legvédtelenebbek. Tehát egy nyugdíjas, egy nagycsaládos nem nagyon tud védekezni az ellen, hogy a boltban fölfelé mennek az árak. Egy vállalkozó, vagy akinek két állása van, vagy mondjuk még jómagam is, vagy akár ön, valahogy ki tudjuk ezt védeni. De a nyugdíjasok, a szegények sohasem. Ezért én azt tanácsoltam a kormánynak, tisztelettel arra kértem őket, hogy a következő évi döntéseknél a legfontosabb szempont az legyen, hogy az árak növekedését ne engedjük. Arról nem is beszélve, hogy a kormány maga ne engedje, vagy ne növelje az árakat, mert számos ár azért növekedett meg, mert ilyen kormánydöntés született.
Riporter:
Ez igaz, de hogyha bizonyos dolgokat tartósan, a bizonyos szolgáltatásokat, termékeket tartósan a költség alatt tartanak, akkor azt is valahol meg kell fizetni.
Orbán Viktor:
Hogyne. Én nem azt mondtam, hogy egy fillérrel sem, mert a magyar gazdaságban van infláció. Tehát a lényeg az szerintem, hogy az infláció mértékét meghaladó áremelkedések ne legyenek. Egy infláció 5-6%-ban van az országban, nem jó dolog, mert jobb lenne 1%, vagy 2%, mint nyugat-Európában, a mienk 5-6%. Ezzel is lehet élni, akkor, ha egyébként a gáz az nem 9-cel nő, akkor, hogyha nem 18-cal nő a közlekedés és így tovább. Tehát ezt az 5-6-ot kellene zsinórmértékül használni. Mi korábban próbáltuk ezt, mi azt mondtuk, hogy semmilyen a mindenkori kormány által eldöntött áremelés mértéke nem lehet több, mint ami az infláció mértéke.
Riporter:
Végül is ezzel önök elhalasztották az áremelést későbbre.
Orbán Viktor:
Ezt mondja ön, de …. nem halasztottunk el semmit. Ezt kellene folytatni. Ez az élet rendje. Ez kiszámíthatóság volt.
Riporter:
Ez akkor mehet, ha valahonnan pótolják.
Orbán Viktor:
Megoldásokat mindig kell találni. Nem akarom mondani….
Riporter:
Azok mind pénzbe kerülnek.
Orbán Viktor:
Vannak jó döntések, és vannak rossz döntések. Ha az ember jó döntéseket hoz, akkor azok lehet, hogy rövid távon, de középtávon biztosan pénzügyileg is értelmes döntések. Tehát én azt szeretném mondani, hogy …. ez egy – nem akarok senkit sem bántani - , de ez egy ilyen meseszerű történet, hogy muszáj az árakat emelni. Nem igaz. Ha az inflációt vesszük zsinórmértéknek, akkor nem kell az inflációnál jobban emelni az árakat, akkor meg tudjuk védeni az embereket, és kiszámíthatóságot tudunk hozni. A gazdaság számára az a legrosszabb, ha nem lehet tervezni. Ha nem lehet tervezni, akkor az emberek elbizonytalanodnak. A vállalkozók nem invesztálják a pénzüket, általában az országban egy rossz, ideges légkör lesz, és ez azonnal meglátszik a gazdaságon. Tehát én nem fogadom el azt a tételt, hogy muszáj valami külső körülmény miatt….
Riporter:
Én nem az infláció mellett beszéltem, vagy annak felpörgetése mellett egyáltalán, hanem csak arról, hogy a költségvetés, az árak összefüggenek függetlenül a politikai szándékoktól, és ha valahol … eltérít, akkor máshol meg fogja fizetni az árát.
Orbán Viktor:
Nem eltéríteni kell, csak nem kell az inflációt …. Képzelje el, ha most 5-6%-kal nőnének csak most mondjuk Budapesten a csatornadíjak. Tudja mennyivel fognak nőni ezen a héten, ha elfogadja?
Riporter:
Gondolom, 30-40%-kal, de hát nem tudom pontosan.
Orbán Viktor:
Budapesti közlekedésnél mennyivel nőnek az árak? 13+5.
Mennyi az infláció, a költségvetésben a következő évre szólóban, 5-6%.
Riporter:
Nincs mit hozzászólni, a BKV tönkremegy, ha nem csinálnak valamit. Na most lehet, hogy így is tönkremegy, mert akkor kevesebben fognak utazni, meg többen fognak bliccelni…
Orbán Viktor:
Nem akarok természetesen beleszólni konkrét vállalatirányítási kérdésekbe, de úgy azért lehet jól gazdálkodni, ha az ember korlátlanul áthárítja a saját működésének a költségét a fogyasztókra. A piacgazdaság az arról szólna, hogy ez ne így legyen.
Riporter:
Ezt nem tudom. Tehát, jó…
Orbán Viktor:
Én csak annyit szerettem volna mondani, hogyha ezt a kérdést hozta elő. Ha a következő évi költségvetésről gondolkodunk, akkor szerintem annak középpontjába a biztonságot érdemes helyezni. Sok változás él bennünk, az uniós csatlakozás miatt egyébként is. A gazdaság helyzete is meglehetősen bizonytalan. Ilyenkor a biztonság a legfontosabb szempont. A biztonság alapfeltétele, hogy az árak emelkedése kiszámítható legyen. Ne legyen több, mint az infláció. Ha több, akkor nincs biztonság. Én csak ennyit akartam mondani.
Riporter:
Az árak emelkedése, az maga az infláció, tehát az árak emelkedése attól is függ, hogy mekkora lesz az infláció, amihez igazítani kéne, de mindegy… Tehát senki nem akar magasabb inflációt, itt arról van szó, hogy mik a prioritások. Hogy pl. mi lesz a gazdasági növekedéssel, mi lesz a költségvetés hiányával, azzal kapcsolatban mi lesz az egyensúllyal, a nemzetközi fizetési egyensúllyal, mindezek egyszerre vannak bajban Magyarországon. És ön is azt mondta, hogy a gazdaságban kétségtelenül súlyos problémák vannak, de azt mondta, hogy erre nem megoldás az, amit a kormány javasol, ez a költségvetés nem megoldás. Hanem mi a megoldás?
Orbán Viktor:
A költségvetésről is beszélhetünk, bár ezt inkább az otthonteremtésre mondtam, a költségvetéssel az a baj, hogy egy szemléletes példát mondjak. Ugye elfogadtuk a költségvetés módosító indítványait, már amit abból elfogadtunk. Csak egy végszavazás van hátra, egyetlen gombnak a megnyomása a végső formája a költségvetésnek megvan. És akkor egyszer csak kapunk a nyakunkba egy otthonteremtési támogatás leépítő, megszorító csomagot. Milyen költségvetés az, ön szerint, mennyire kiszámítható, mennyire teremt az emberek számára tervezhető életet egy olyan költségvetés, amely ugyan van, de ettől függetlenül lehet megszorító csomagokat a költségvetés módosítása nélkül életbe léptetni. Tehát énnekem a költségvetéssel kapcsolatban….
Riporter:
Az előbbi héten még azt mondta a Fidesz – elnézést, hogy közbeszólok -, hogy nem áll meg a költségvetés a lábán, mert megemelkedtek a kamatok, és erre reagált a kormány, sőt még többet is reagált, mert tulajdonképpen a lakástámogatási rendszer megszigorítás az első évben csak 10 milliárd többletet jelent azt mondják a költségvetésnek, vagy annyi mínuszt a hiányból, de önök még további közigazgatási megszorításokat is bejelentettek, az együtt összesen majdnem 100 milliárd.
Orbán Viktor:
Ha jól értem szerkesztő úr ugye az otthonteremtési támogatást leépítő kormányhatározat látott napvilágot, azt ismerik. És arra nézve szerintem igaz, amit ön mond. Az összes többi egyéb pénzszerzési döntést, annak a jogilag véglegesített formáját még nem ismerjük.
Riporter:…
Orbán Viktor:
Valóban önnek igaza van, én ezt tartom a mai nap, vagy az előttünk álló hét legfontosabb kérdésének, hogy ez a következő esztendőben 10 milliárd forintnyi megtakarítást hoz. Tudja mennyi a teljes magyar költségvetés? 10 ezer 500 milliárd forint körül van. És ebből 10 milliárdot vettek el, azon az áron, hogy szétverték egyébként az otthonteremtési támogatást. Ez kevesebb mint 1%, sőt 0,1%. Ezzel a gazdaság bajai nincsenek megoldva, ugyanakkor emberek tízezrei, de lehet, hogy százezrei és rengeteg fiatal, aki otthont szeretne teremteni….
Riporter:
…. addigra az már 40 milliárd lesz és nem tíz.
Orbán Viktor:
De még ha 40 milliárd volna, akkor rögtön megállapodnánk. Tehát, ha 40 milliárdból megoldható az, hogy a fiatalok elérhető, kézzelfogható közelségben lássák az otthonteremtésnek a lehetőségét, akkor szerint arra rázzunk kezet, mert egy nemzetgazdaság számára ennél jobb üzlet nincs.
Riporter:
…. nem szüntették be a hitelt, hanem a kamathoz közelebbi tét, tehát ha csökken a kamat, ez a mostani csapás kisebb lesz. Másrészt pedig a felső értékét korlátozták a használt lakások esetében.
Orbán Viktor:
Beszéljünk erről is, de válasszuk meg talán a helyes kiinduló pontot. Abban gondolom, hogy egyetértünk, hogy azok az emberek, akiket most súlyt ez a döntés, az otthonteremtési támogatás leépítése, azok nem tehetnek a gazdaság mostani állapotáról. Akkor ez igazságtalan döntés. Miért velük kell ezt megfizettetni?
Riporter:
Csak a lakossággal lehet megfizettetni. Amit elrontott a politika éveken keresztül….
Orbán Viktor:
Mondanék akkor csak néhány adatot. Csak hirtelen ami eszembe jut az előző évi vitából. Mobiltelefon vásárlás, 7 milliárd, bútorbeszerzés 8 milliárd, gépkocsik, 4,5 milliárd, vadászgépek levegőben való utántöltésre alkalmassá tétele, 60 milliárd. Legyen kedves mondani hol tartunk?
Riporter:
Hát elég rossz vagyok matematikából, de olyan 80 körül.
Orbán Viktor:
Azt akarom csak mondani, hogy ne higgyük el, mert vannak valamilyen rejtélyes módon a fejünkbe rögzült téves gondolatok, hogy muszáj emelni az árakat. Ez sem igaz. Ugyanúgy nem igaz az sem, hogy csak a lakossággal lehet megfizettetni. Ha az államban van a probléma, az állam működésével van a probléma, akkor azt nem a lakossággal kell azt szerintem megfizettetni.
Riporter:
Tényleg van egy olyan probléma, hogy mindenki, mind a három szektor Magyarországon, a lakosság, a háztartások, a vállalkozók és az állam egyaránt eladósodik és nem takarít meg. Ez pl. egy valóságos probléma.
Orbán Viktor:
Ki is adósodik el? Ha ön megnézi a mögöttünk hagyott másfél, kettő esztendőt, akkor azt láthatja, hogy a lakossági hitelfelvételeknek, az ún. lakossági eladósodásnak az üteme az 1/5-e volt az állam eladósodásának az üteméhez. Az állam ötször gyorsabban adósodik el, mint az emberek. Akkor nem az embereken kell takarékoskodni, nem azt kell mondani neki, hogy kedves Betlen János, tudja mit, ha van egy kis pénze, akkor ön most ne vegyen lakást, ne otthonteremtésben gondolkodjon, hanem tegye szépen a pénzét a bankba, mi meg majd az állam számára azt bevonjuk. Tehát ha az állami eladósodás a probléma, akkor ne a lakosságon takarékos….
Riporter:
Tényleg ellentmondásokat nyilatkoznak, azt mondják, hogy 100 milliárd felé közelít, amit itt most levágtak a költségvetés kiadási oldaláról, és abból csak 10 milliárd az amit a lakosságtól vettek el közvetlenül. A többi államigazgatási takarítás.
Orbán Viktor:
Így van, és a 10 milliárdnak az ára sajnos, az a fiatalok esetében egyértelmű, akiknek még nincs otthonuk. Akik már fölvették ezt a hitelt, azok szintén nehéz helyzetbe fognak kerülni, van aki azonnal, van aki három év múlva, vagy négy év múlva, attól függően, hogy hogyan számítják a kamatot.…
Riporter:
Van aki változó kamatra vette fel előre….
Orbán Viktor:
Hát bocsánat, mindenki változó kamatra vette fel, csak van aki egy éves távban, van aki öt év átlagának alapján változtatják majd meg. Olyan nincs, hogy teljesen fix kamatra vették, vagy legalábbis ilyet nem ismerek.
Riporter:
Van egy kamatplafon, 6%-nál több nem lehet.
Orbán Viktor:
Egy nagyobb támogatásnál …..,
Riporter:
Nem, ott megkapják azt a támogatást, ami a 6%-ra leviszi az ő kamatukat.
Orbán Viktor:
Ha ez így volna, abban az esetben nem volna semmi baj, akkor nem változott volna meg a lakástámogatás rendszer. Eddig az a helyzet, ha önnek van ilyen önnek van ilyen hitele Betlen úr, fizetett 2-3%-os kamatot, annyi volt a személyes tehervállalása, az állam segítsége mellett, és most fog fizetni, attól függ, hogy új lakás, új otthon, vagy használt, 8-9%-ot. De hadd menjek tovább…
Riporter:
De a 8-9%-ban benne van az is, amit én 2-3% fölött még fizettem, mindenféle költségeket. Tehát felment az 5-re, egyrészt mehetett 6-ig és most sem mehet tovább, azoknak, akiknek régi hitelük van. Nem így van?
Orbán Viktor:
Hát van akinél így van, van akinél nem.
Riporter:
6%-os kamat benne van a szerződésükben, és azt nem akarják megváltoztatni..
Orbán Viktor:
Ha ön polgárjogi szerződéseket kötött magánbankokkal. Minden szerződésnek más a tartalma, van aki ilyet vett fel, van aki olyat. Azt megint csak ne higgye el, hogy akik korábban vették fel, azokat nem fogja érinteni. Dehogynem. Miután a kamatot mindig újra és újra számolják, van akinek egy év, van akinek 5 év alapján… Ráadásul visszamenőleg. Visszatérve a feltett kérdésére a 10 milliárd megtakarításra, arról nem is beszélve, hogyha jól értettem az elmúlt napokban az ingatlan ügyekhez és az otthonteremtéshez értő társadalmi szervezeteknek a megnyilatkozásait, akik mondjuk szakmailag talán leginkább hozzáértőnek minősíthetők, mind azt mondják, hogy ez ki fog hatni a munkanélküliségre, mert az építőipar adja a legtöbb embernek a munkát. Tehát 10 milliárd forint…. De most nem bankárkodni akarok, most arról beszélek, hogy az embereknek a biztonságérzetéhez két dolog kell. Az, hogy biztonságban érezze a munkáját, meg legyen otthona. Ez a leépítés, ezen a két ponton támadja meg szerintem az emberek mindennapi életének biztonságát. Ezért mondtam azt, hogy szerintem, bár kétségtelen a gazdaság nincs könnyű helyzetben, de ez a döntés emberileg elhibázott döntés.
Riporter:
Kellett nekik egy jelzés, amit én említettem, hogy mindenki több hitelt vett fel, gazdaság, háztartások egyaránt, mint amennyit megtakarítottak, azt jelenti, hogy külföldről kell finanszírozni mind a három szektort. Most akkor mit tettek volna? És a külföld pedig azt mondta, hogy ezen az áron nem finanszíroz, tessék felemelni a kamatokat.
Orbán Viktor:
Mielőtt tovább mennénk, abban egyetértünk-e, hogy akkor 10 milliárd forint megtakarításért nem érdemes ennyi ember jövőjének a biztonságát, meg ennyi ember munkáját veszélyeztetni..
Riporter:
Először is a jövő ében ez már több lesz mint 10, másodszor ennek volt egy lélektani hatása, befelé nagyon rossz és kifelé nagyon jó. Tehát mint a Bokros-csomag idején, Bokros Lajos szinte azt mutatta meg, hogy készek vagyunk akármilyen áldozatot meghozni népszerűség terén és ez őrületes jó hatást tett a pénzügyi befektetőkre, mert ők elsősorban attól félnek, hogy a kormányok a népszerűség vesztéstől félve, elengedik a költségvetést és az ő befektetéseiket….
Orbán Viktor:
Szerkesztő úr nagyon szégyellem magam, de ez a negyedik dolog amire kérem önt, hogy ezeket ne higgye el. Nem így működik. Először is akiről ön beszél, azok üzletemberek. Legtöbb esetben bankárok, vagy brókerek. Nem befektetők, hanem finanszíroznak. Látott már ön olyan bankárt, aki a mesének hisz? A bankár a számoknak hisz. És ha kiderül, hogy valami 10 milliárd, akkor mesélhetnek neki akár mit, hogy 10 milliárdos megtakarítás.
Riporter:
Nincs lélektani… szerintem az az érzésem, hogy van. Most ettől a vacak 10 milliárdtól meg még a másik 90-től azonnal felment a forint.
Orbán Viktor:
Én, ha megengedi nem bocsátkoznék találgatásba, hogy a forint tartósan értékelődött-e fel, de nagyon reménykedem, illetve hogy mitől. Szerintem nem a piaci hírektől.
Riporter:
Ön szerint mitől erősödik meg a forint?
Orbán Viktor:
Ha elkezdik venni.
Riporter:
És miért kezdik el venni, mert bíznak benne, hogy nem fog leértékelődni a kezükben.
Orbán Viktor:
Hát én nem osztottam ugyan azt a vélekedést, hogy spekulációs szempontok is szerepet játszottak a legutóbbi forint legyengülésben, és akkor inkább mélyebb gazdasági bajokat látok a háttérben, de mindig van spekuláció. Ha valaki nagyon adós, ugye kinek a terhére lehet spekulálni? Aki nem tartozik senkinek, annak a rovására nem lehet spekulálni. A mi rovásunkra azért lehet spekulálni, mert mi el vagyunk adósodva. És ha az ember meg van szorulva, akkor spekulálnak. Hol leértékelik, hol úgy adnak forintot, hogy nekünk le kelljen értékelni, ha úgy vásárolnak, hogy másképp kelljen reagálni. Meg az, hogy kiszámítható legyen, hogy nekünk mit kell csinálni, akkor lehet rajtunk nyerni a spekulánsoknak. Tehát én azt mondanám önnek, hogy a forint árfolyam ügyében nehogy elaludjon az éberségünk, attól, hogy a helyzet most jobb, mind a Nemzeti Banknak, mind az ország gazdasági vezetőinek jó résen lenniük, mert
De abban talán megint megpróbáltunk egyetérteni, bár ma reggel ez itt nem nagyon sikerült, abban talán egyetérthetünk, hogy azért tartósan nem a pénzügyi manőverek segítenek az országon. Az ország gazdaságán az segít, ha egy erőteljes növekedés van, hogyha munkahelyek jönnek létre, és egy olyan hangulat alakul ki – de annak belülről kell kifelé terjednie - , hogy az ország egy biztos befektetési hely. De soha nem alakul ki, és én ezt fontosabbnak tartom az ön által elmondott lélektani hatásnál. Soha nem alakul ki a nemzetközi környezetben, a befektetők világában, pénzvilágban egy biztonságos ország képe, hogyha maguk az emberek, akik ebben az országban élnek, nem érzik úgy, hogy biztonságban van a jövőjük. Tehát én azt gondolom, hogyha meg akarjuk nyugtatni a befektetőket, ha azt akarjuk üzenni a világnak, hogy gyertek Magyarországra, mert itt jó lehetőségek vannak, mint ahogy az előző esztendőkben nagyon nagy volt a külföldi tőke beruházás. Ahhoz azt kell mutatni, hogy nézzétek meg, itt mindenki biztonságban érzi a jövőjét, ezt a jövőjét egyébként a munkára alapozza, mindenki dolgozni szeretne, jól képzettek az embereink, tudnak is dolgozni, gyertek. Ez egy kiegyensúlyozott, tervezhető ország.
Riporter:
Amikor …. a források és túlterjeszkedtünk a pénzügyi lehetőségeinken egy jó ideig, akkor utána nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egyszerre tudjuk kielégíteni a lakosságnak a várakozásait, és a hitelezők várakozásait, akik pont az ellenkezőjét kérik tőlünk.
Orbán Viktor:
Én nem az emberek várakozásáról beszélek, hanem a biztonságáról.
Riporter:
Hát ők elvárják tőlünk, hogy biztonság legyen….
Orbán Viktor:
Azt kell mondanom szerkesztő úr, hogy ön pesszimistább ember, mint 8 pénzügyminiszter együttvéve, beleértve Bokros Lajost is…
Riporter:
Én úgy látom, hogy nehéz a helyzet…
Orbán Viktor:
A helyzet nehéz, csak nem szabad abban hinni, hogy azzal megyünk előre, hogyha levágjuk a kezünket meg a lábunkat és megszorítunk. Előre menni, beruházástól, növekedéstől, munkahelyteremtéstől, önbizalomtól, tehát ettől lehet remélni.
Riporter:
Rendben van, de az akarat nem visz minket túl a gazdasági realitásokon.
Orbán Viktor:
Jó döntéseket kell hozni, egyetértek. Még egyszer mondom, 10 milliárd forintért több 10, vagy 100 ezer ember biztonságérzetét feláldozni biztos, hogy nem egyszerűen csak emberileg rossz döntés, hanem az egész gazdaság szempontjából is elhibázott.
Riporter:
Én most megnézem, hogy hány óra van, hát kezdünk egy kicsit kifogyni az időből. Annyi mindent szerettem volna megkérdezni. Beszéljük egy picit a közeledő európai választásokról, ezzel kapcsolatban a…..
Orbán Viktor:
Én itt egy áldozat vagyok, tehát arról kérdez, amiről akar.
Riporter:
Hát legszívesebben a Matheusról kérdezném, mert azt mondta nekem a főszerkesztő, hogy ez nagyon fontos, mert ő futballista volt. Mit szól ahhoz, hogy szövetségi kapitánynak nevezték ki minálunk, mert még ha játékosnak hívták volna…
Orbán Viktor:
Szerintem a döntés reménykeltő. Majd kiderül, hogy jó vagy rossz, azt előre nem tudhatjuk, de szerintem reménykeltő. Annyiban mindenképpen, hogy miután a magyar labdarugóknak a piaca Németország elsősorban, több figyelem áramlik felénk, és szerintem ezért sokkal több fiatal kaphat lehetőséget Németországban, ha Matheus beválik. Tehát én azt gondolom, hogy ebben van fantázia.
Riporter:
S mit szól a lányokhoz? Mert olvastam az újságban, tegnap ….
Orbán Viktor:
Ne is mondja, háromkor értem haza és fél hatkor keltem, hogy be tudja ide érni, hát sajnáltam őket nagyon. Kutya egy érzés lehet olimpia után ugyanígy járni a világbajnokságon. Sírtak is szegények.
Riporter:
Hát igen, de egy héttel ezelőtt aláírtuk volna…..
Orbán Viktor:
Most nagyon sok okos ember lesz, ez így szokott lenni. Tehát nagyon sokan ki fogják oktatni a kapitányt, a lányokat, hogy mit meg hogyan, de ha azt mondták volna egy héttel ezelőtt, hogy az ezüst a zsákban van, akkor mindenki belecsapott volna ebbe a tenyérbe. És hát azt meg ne felejtsük el, hogy az olimpián szereztünk egy ezüstöt, most a VB-n egy ezüstöt és közben nyertünk egy EB aranyat. Az az érzésem volt tegnap este is – nem értek ehhez a sportághoz -, tehát ne vegye készpénznek amit mondok, de könnyen lehet, hogy nekünk van a világon a legjobb csapatunk. Fiatalok még, kapnak egy-két év bizalmat, szerintem tartósan ott leszünk.
Semmi ok az elkeseredésre, rossz volt, mert voltunk 8 ezren kb. abban a csarnokban, …. alig tudtunk hazaérni, mondom, hogy három óra után értem haza.
Riporter:
Na itt van ez a jó kis uniós választás, ami majd júniusban lesz, és úgy érzem, hogy az okozza a problémát, hogy a jobboldali szavazótáborban sok az ún. euroszkeptikus, és ez korlátozhatja a részvétet, és ezért önök arra fordítják a kampányt, hogy ez egy hazai probléma.
Orbán Viktor:
Ötödik, ne higgye el. Ne higgye el azt…
Riporter:
Azt mondta Hende Csaba, hogy a kormány legitimitása a tét a választáson.
Orbán Viktor:
Erről is beszéltem volna, csak megint ilyen alapmondatok, mintha vitán felül elfogadhatóak lennének. Honnan gondolja ön, hogy az úgymond jobboldali emberekben nagyobb az euroszkeptikus, mint a baloldaliakban? Miből gondolja?
Riporter:
Ezt mérik a közvélemény kutatók.
Orbán Viktor:
Szerintem nem így áll a helyzet. Szerintem nincs egyik oldalon több, mint a másik az Európai Unióval kapcsolatban bizonytalan vagy tartózkodó emberek világában. Egyébként a jobboldalnak nem ez a problémája az Európai Unióval, hanem az a problémája, hogy milyen lesz az Európai Unió. Tehát én azt gondolom, hogy az Európai Unió jövendőbeli karaktere, lelke, formája, az egy nagyon élénk vitatéma. Megmarad-e a magyar nemzeti önállóság akkor is, ha az Európai Unió tagjai leszünk? Ez foglalkoztat bennünket. Belekerül-e az EU készülő alkotmányába a kereszténység gondolata? Biztonságot hoz az uniós csatlakozás, vagy annyi változás áll előttünk, hogy bizonytalanoknak kell lennünk inkább. Ezek a jobboldalon belül élénk vitakérdések. De nem az európaisággal, Európai Unióval szemben van ellenállás, hanem sokkal több a kérdés talán, sokkal fontosabb kérdés ez a jobboldalon úgy tűnik, hogy élénkebb vitát kiváltó kérdés, mint a másik oldalon. Egyébként még egyszer mondom, az uniós csatlakozással szembeni félelmekre is higgye el nekem, a legjobb az, hogyha átdolgozzuk a költségvetést és egy biztonsági költségvetést nyújtunk, aminek a középpontjában a biztonság van.
Riporter:
Ők is azt akarják, csak mást értenek biztonságon.
Orbán Viktor:
Gondolja?
Riporter:
Hát persze.
Orbán Viktor:
Akkor már közel vagyunk, ha mind a ketten a biztonságot gondoljuk a legfontosabbnak és az országban ez egy közvélekedés, akkor innen már csak egy lépés, hogy egy ezt szolgáló költségvetést meg tudjunk alkotni. Szóval visszatérve a dologra, én úgy gondolom, hogy sokkal inkább arról van szó, hogy az emberek a kiszámíthatatlantól félnek. Attól tartanak, hogy bizonytalanságot hoz az uniós csatlakozás. Én ezt tartom fontosnak, nem egy Európával szembeni ellenséges érzületet. Ilyet nem nagyon tapasztalok.
Riporter:
És ezzel némileg összefüggésben olyat tapasztal-e, hogy nehéz önöknek a radikalizmust és a mérsékletet összeegyeztetni. Tudom ez a hatodik, amit nem kell elhinni.
Orbán Viktor:
Én nem azt mondom, hogy ezek a problémák nincsenek. Csak nem evidensek azok a válaszok, amiket ön próbál adni. A mérsékeltség meg a radikalizmus, azok nem irányzatok. Azok sokkal inkább vérmérséklet, habitus, ilyesmi. Mondjuk az otthonteremtés ügyében én azt mondom, - most ne foglalkozzunk azzal, hogy ki tehet arról, hogy a gazdaság ide jutott. Most nem az a kérdés az otthonteremtés vitájának kellős közepén, hogy megtámadjuk az ellenzéket, vagy a kormányt, pártpolitikát csináljunk belőle. Én ebből a szempontból most mérsékeltnek számítok, mert azt mondom, hogy emberek, oldjuk meg ezt a problémát. Vegyük rá a kormányt, hogy vonja vissza az otthonteremtésről szóló döntéseket. A radikálisok pedig azt mondják, hogy ez derék dolog, vonják vissza, és egyébként pedig nevezzük meg a felelősöket. Na most én ezt nem tartom egy olyan nagy feszültségnek a Fidesz Magyar Polgári Szövetségen belül, ami problémát okozna a jövőre nézve.
Riporter:
Köszönöm szépen.
