2003. november 04. kedd 22:16
Parlamenti napló
2003. november 3.
Gusztus Péter interpellációja Polt Péter legfőbb ügyészhez
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Gusztos Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyészhez, "Mit tesz a törvénytelenség ellen az ügyészség a 12 agrárcég eladásánál?" címmel. Öné a szó, képviselő úr.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! Az Orbán-kormány egy olyan határozattal magánosított 12 állami gazdaságot, amely nem állt összhangban a privatizációs törvény rendelkezéseivel. Az akkori Magyar Fejlesztési Bank ingyen kapta meg az ÁPV Rt.-től a 12 agrárcéget, hogy pályáztatás nélkül a kormányhoz vagy a miniszterelnökhöz közeli személyek tulajdonába játssza át azokat. Ennek megfelelően az állami pénzintézet leányvállalatán, az MFB Proxi Kft.-n keresztül igen előnyös hitelfeltételekkel, kedvezményes áron értékesítette az egykor éppen értékességük miatt tartós állami tulajdonban tartott agrárcégeket. A kiszemelt álbefektetők, akik között volt nyugdíjas katonatiszt, szolnoki ügyvéd, felcsúti autóvillamossági szerelő, a Felcsút SE szponzora, bankvezér, már bent csücsültek az agrárcégeket irányító testületekben, amikor tehát az MFB minimális önerővel, kedvezményes, 3 százalékos kamattal, 20 éves futamidővel - aminek törlesztését két év türelmi idő után kell megkezdeni - adta el a társaságok tulajdonjogát. A vételár a jegyzett érték 60 százaléka volt.
Mindez legfeljebb a társadalom igazságérzetét és még esetleg a Fidesz erkölcseibe vetett hitét rombolná. Ám az ügyben több törvénysértés is történt, és ez már az ügyészség területe:
Először az ÁPV Rt. ingyenes vagyonátadása során, amire őt a törvénysértő kormányhatározat jogosította fel.
Másodszor akkor, amikor hitelre történő magánosításhoz nem volt privatizációs jogosítványa az értékesítő szervezetnek, az állami bank leányvállalatának, az MFB Proxi Kft.-nek.
Harmadszor akkor, amikor nem érvényesítették a magántársaságokra vonatkozó földhaszonbérleti limitet. Az állam becslések szerint 20 milliárd forintos vagyonveszteséget szenvedett el azzal, hogy a társaságokat értékük alatt adták el.
Az egykori fideszes pénztárnok, APEH-elnök, majd MFB-tanácsadó, Simicska Lajos útravalóját az államot megkárosítani szándékozóknak, miszerint mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni, az Orbán-kormány kiterjesztve értelmezte: azaz szerintük az államnak is joga hülyének mutatnia magát. Mindez akár még érthető is lenne, csak az nem érthető, hogy köztársaságunkban a törvényesség legfőbb őre, az ügyészség miért hunyt szemet mindefölött. Erre várom a választ mindazokkal együtt, akik hinni szeretnének még abban, hogy az ügyészség akkor is végzi a dolgát, ha fideszesek potyognak az égből.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára Polt Péter legfőbb ügyész úr válaszol. Öné a szó, legfőbb ügyész úr.
DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tizenkét agrárcég eladását Keller László képviselő úr írásbeli választ igénylő kérdése alapján a Legfőbb Ügyészség korábban körültekintően megvizsgálta. A vizsgálat megállapításai szerint a 2045/2001. kormányhatározat felkérte az ÁPV Rt.-t, hogy a privatizációs törvény 35. §-ának a) pontja alapján tizenkét agrárgazdaság állami tulajdonban lévő részvényeit 12 milliárd 690 millió forint értékben térítésmentesen adja az MFB Rt. tulajdonába értékesítés céljából.
Az agrárcégek értékesítése a kormányhatározat szerint az 1995. évi XXXIX. törvény, a privatizációs törvény alapján történt. A törvény 35. §-ának a) pontja szerint az ÁPV Rt. kivételesen indokolt esetben állami vagyont pénzbeli térítés nélkül is átadhat. Az ingyenes vagyonátadásnak az a feltétele, hogy a vevő megfelelő biztosítékok nyújtásával vállalja a törvény 32. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott előírások teljesítését. A tizenkét agrárcég esetében e kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban az Állami Számvevőszék vizsgálódott, és ott megállapította, hogy a létrejött megállapodás ilyeneket tartalmazott, így - és most idézném az Állami Számvevőszéket - "kielégíti a privatizációs törvény 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeket".
Az elmondottakra figyelemmel a képviselő úrnak az alábbi konkrét válaszokat adom.
Először: a privatizációs törvény az ingyenes vagyonátadásra lehetőséget kínált, a vagyonátadásról rendelkező kormányhatározat törvényességét ugyanakkor az ügyészség nem jogosult vizsgálni. Az ügyészségi törvény 13. §-a szerint ugyanis a törvényességi felügyelet kizárólag a kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott állami irányítás jogi eszközeire terjed ki, a kormány határozataira ennélfogva nem.
Másodszor: az értékesítés idején az említett Proxi Kft.-nek az MFB Rt. volt egyszemélyes tulajdonosa. Semmilyen jogszabály nem tiltotta a Proxi Kft. működését az agrárcégek részvényeinek a kormányhatározat szerinti továbbértékesítése során.
Harmadszor: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az agrárcégek értékesítése mellett az ÁPV Rt. és a KVI birtokában maradjon társaságonként egy-egy darab 10 ezer forintos törzsrészvény. Ez tette lehetővé, hogy ezek a társaságok a meghatározottnál nagyobb földterületeket haszonbéreljenek. Megjegyzem, hogy a haszonbérlet mértéke a termőföldről szóló jelenlegi hatályos szabályok értelmében ma sem lenne jogszabálysértő.
Végezetül negyedszer: szakértői vélemény szerint a tizenkét mezőgazdasági társaság üzleti összértéke 7,73 milliárd forint volt, amely kevesebb, mint a térítésmentes átadás során meghatározott 12,68 milliárd forint átadási érték. Eszerint vagyonvesztés tehát nem állapítható meg. (Moraj az MSZP soraiban.)
Az elmondottak alapján kijelenthető tehát, hogy a tizenkét agrárcég értékesítését az ügyészség a jogszabályok adta keretek között, alkotmányos kötelezettségének maradéktalanul eleget téve megvizsgálta, e jogszabályok keretei között pedig ügyészi intézkedésre nem volt indok.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
