2003. december 11. csütörtök 20:56
A PSZÁF elnökének levele Kovács Lászlóhoz
Kovács László a Napkelte december 10-ei adásában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatosan olyan kijelentéseket tett, amelyek Szász Károly, a szervezet elnöke szerint nem felelnek meg a valóságnak. E tévedésekre a PSZÁF elnöke levélben hívta fel a külügyminiszter figyelmét, s miután Kovács az állításait nagy nyilvánosság előtt ismertette, a neki írt levele tartalmát Szász Károly is megosztja a szélesebb közvéleménnyel. A tegnapi nap során már Surján László is rámutatott arra, hogy Kovács László feltehetően félreértette Elmar Brokot, az Európa Parlament külügyi bizottságának elnökét.
Tisztelt Miniszter Úr!
Nagy figyelemmel követtem a december 10-ei Napkelte című televíziós adásban a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatosan elhangzott
kijelentéseit. Úgy ítélem meg, hogy miniszter úr vélelmezhetően nem volt
minden szükséges ismeret birtokában, hiszen akkor nem fogalmazott volna oly
módon, hogy ne valós képet rajzoljon, illetve erre alapozva helytelen
következtetéseket vonjon le a széles nyilvánosság előtt. Tudatában vagyok
annak is, hogy a pénzügyi piacok felügyelésének elmélete és aktuális
gyakorlata nem feltétlenül esik a külügyminiszter szakmai érdeklődésének
homlokterébe. Ennek fényében, kérem, engedje meg, hogy az Ön által kifejtettek
kapcsán néhány alapvető szakmai szempontra és részletre felhívjam szíves
figyelmét, sorra véve elhangzott kijelentéseit.
Ön azt állította ebben a műsorban - egyébként nem először -, hogy "..a
Felügyelet nem független, ez a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó
intézmény". A pénzügyi felügyeletek függetlenségének biztosítására vonatkozó
érvényes nemzetközi normák nyilvánvalóan Ön előtt is ismertek. A pénzügyi
felügyelés terén illetékes nemzetközi szervezet, a Bázeli Bankfelügyeleti
Bizottság (valamint ennek biztosítási és értékpapír-piaci társszervezeteinek)
alapelvei, normái között, mint követelmény, első helyen szerepel a
felügyeletek "működési függetlenségének biztosítása annak érdekében, hogy
feladataikat és céljaikat politikai nyomástól mentesen... hajthassák végre".
A bázeli alapelvek érvényesülését az Európai Unió Bizottsága 2000. óta
ország-jelentéseiben, minden évben vizsgálja és minden egyes alkalommal
megállapította, hogy a PSZÁF esetében e nemzetközileg definiált felügyeleti
függetlenség számos eleme már érvényesül. 2002-es jelentésében az EU Bizottság
kifejezetten pozitívan minősítette azokat a hazai törvényi, szabályozási
változásokat, amelyek a Felügyelet függetlenségének erősödését eredményezték.
A Felügyelet esetében 2001-ben, a Bizottság kezdeményezésére, a csatlakozási
folyamat szerves részeként EU felügyeleti szakértők által elvégzett ún. Peer
Review folyamatosan kiemelt kérdésként kezelte és egyben igényelte a
felügyeleti függetlenség mind teljesebb körű biztosítását.
Az EU-integrációért felelősséget viselő miniszterként nyilván ismert Ön előtt,
hogy e területen a Peer Review, mind pedig az ország-jelentések, legutóbb
pedig a monitoring jelentés is a függetlenség vizsgálatakor kifejezett
hiányosságként említette a szabályozási önállóság megoldatlanságát, amelyet a
Felügyelet rendelkezésalkotási jogosítványának megadásával sürgetett
feloldani. Ezt erősíti az a nem lényegtelen tény is, hogy a PSZÁF törvény
egyértelművé teszi: a Felügyelet a Kormány (nem pedig a PM) irányítása alatt
áll. A törvény azt is világosan kimondja, hogy a Felügyelet feladatkörében nem
utasítható.
A PSZÁF elnökeként komoly szakmai sikerként értékeltem, hogy az EU
csatlakozást megelőző években a Felügyelet legtöbb téren - a szabályozási
jogosultság kivételével - meg tudott felelni az EU dokumentumai által is
elismert módon az általa támasztott függetlenségi követelményeknek. Némi
meglepetésként ért tehát, az Ön által tett azon megállapítás, mely szerint a
PSZÁF a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó nem független intézmény. Ezzel
ugyanis azt sugallta, hogy az elmúlt három év során az EU legfontosabb
csatlakozási dokumentumában rendszeresen tévedett a PSZÁF-ot, illetve a
Felügyelet függetlenségének megítélését illetően. Más szavakkal a függetlenség
területén elért magyar csatlakozási eredményeket Ön megkérdőjelezni látszik,
mintha hazánk mégsem teljesített volna egy fontos, az EU csatlakozás
szempontjából a pénzügyi szolgáltatások területén meghatározó követelményt.
Hazánk EU csatlakozásáért felelős miniszterétől a magyar eredményeket
alátámasztó és pozitívan értékelő magatartást vártam.
Ön azt is állította, hogy az új, a PSZÁF vezetési struktúráját és egyes
jogosítványait újra szabályozni szándékozó törvénytervezet kapcsán "az OECD
nem marasztalta el Magyarországot ebben az ügyben". Ahogy külügyminiszterként
Ön ezt pontosan ismeri, az OECD szokásos évi országjelentés-tervezete mintegy
140 oldalon, idén november 13-án került közreadásra az OECD valamennyi
tagállamának kormányszervei és az illetékes nemzetközi szervezetek számára.
Erről a Reuters londoni keltezésű beszámolójában november 17-én adott hírt és
idézett a jelentéstervezetben az OECD Titkárság által megfogalmazott
aggályokról. A jelentéstervezet tehát egyértelműen azt mutatja - ahogy ez Ön
előtt is ismert -, hogy az OECD Titkársága a tagállamok elé bocsátott
országjelentés tervezetében igenis kifejezte a felügyeleti függetlenség
csorbítását célzó törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai aggodalmát. (A
Reuters híranyagát és idézeteit egyébként az OECD sosem cáfolta). A december
3-án, a jelentéstervezetet megvitató hivatalos OECD-ülést követően, ahol
valamennyi OECD tagállam, köztük a magyar delegáció is ismertethette a
Titkárság jelentéstervezetével kapcsolatos véleményét, ez az aggodalom
továbbra sem szűnt meg: az OECD tagjai és a Titkárság között egyetértés
alakult ki a tekintetben, hogy az új törvénytervezetnek erősítenie kell a
felügyeleti függetlenséget és a pénzügyi piacok hatékony felügyeletének
szakmai előfeltétele a megfelelő felügyeleti függetlenség és önállóság.
Külügyminiszterként Ön nyilván részletes tájékoztatást kapott az ülésen
lezajlott szakmai vitáról és annak kimenetéről.
Arra is utalt, hogy "az EU Bizottság sem marasztalta el Magyarországot". Ön,
aki professzionális diplomata, tudja, hogy jóllehet nyilvános elmarasztalás
valóban nem következett be, ugyanakkor - amint az azóta a sajtón keresztül is
ismertté vált - a Bizottság és képviselőik komoly kérdéseket és súlyos
aggályokat fogalmaztak meg a törvénytervezettel kapcsolatosan, amely csaknem
felért egy elmarasztalással. Amint az a sajtóból is világossá vált, és azóta
már talán Önnek is volt lehetősége megismerkednie e november 24-i levél
tartalmával, Frits Bolkestein, a belső piacért és a pénzügyi szolgáltatásokért
felelős bizottsági tag a felügyeleti függetlenség biztosítását és erősítését
elengedhetetlennek tartotta levelében.
Nem felel meg a valóságnak az Ön állítása, hogy az adott csatlakozó ország
"felügyelete hogy néz ki...teljesen közömbös az Európai Unió számára." Éppen
ellenkezőleg. A már említett rendszeres éves országjelentések, az EU Bizottság
által lefolytatott Peer Review-k, az ennek alapján készített és Brüsszelbe
hivatalos kormányzati kötelezettség-vállalásként 2002-ben eljuttatott
kormányzati cselekvési program mind világossá tette, hogy a felügyeleti
függetlenség biztosítása alapvetően fontos elvi és gyakorlati szempont az EU
és jelenlegi tagállamai számára, és ennek az elmúlt három és félévben számos
tanújelét is adta.
Végezetül engedje meg, hogy utaljak egy szakmainak aligha nevezhető interjú
elemre is. Elhangzott a tévében, hogy Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét,
Brüsszelben az Európai Parlament folyosóin látták, mintegy azt sugallva, hogy
személyesen is tevékenykedtem volna egy európai politikai párt közleményének
előmozdításában. Már a kérdésfelvetés is, de az Ön erre adott megengedő -
mégoly feltételes válasza is - több mint meglepő a Magyar Köztársaság
külügyminiszterétől. A sugallattal szemben a valóság az, hogy a PSZÁF
elnökeként, az Európai Unió Bizottságának Banki Tanácsadó Bizottsága brüsszeli
december 9-10-ei ülésén hivatalból vettem részt európai felügyelet-vezető
kollégáim társaságában. Ez a kiutazás az érintett Pénzügyminisztériummal és
MNB-vel előzetesen egyeztetett módon valósult meg.
Ez a Banking Advisory Committee soros ülése volt, amelyre múlt december óta a
csatlakozó országok is megfigyelőként rendszeres meghívást kapnak, és ahol
egyébként napirenden szerepelt a csatlakozó országok pénzügyi szabályozásának
és intézményrendszerének készenléti foka is néhány hónappal a csatlakozás
előtt. Magyarország esetében a Bizottság képviselője épp a Felügyelet
státuszát, irányítási struktúrájának megváltoztatását célzó törvényjavaslat
kapcsán fogalmazott meg súlyos szakmai aggályokat, amelyet több ország
képviselője is osztott. Az ülés helyszíne egyébként nem esik egybe az Európai
Parlament üléseinek helyszínével, és ott egyébként még életemben nem jártam.
Örömmel vettem a Kossuth Rádióban elhangzott nyilatkozatát, amelyben
biztosította a hallgatóságot arról, hogy az új PSZÁF törvény célja egyáltalán
nem a PSZÁF jelenlegi elnökének eltávolítása, ellenkezőleg, a Felügyelet
hatékonyságának és függetlenségének erősítése. Ha valóban ezek a célok voltak
a meghatározóak a törvénytervezet benyújtásakor, kérdésként merül fel, hogy
vajon ez a jobbító szándék miért nem a Felügyelet által eddig elért,
nemzetközi színtéren is elismert szakmai eredményekre alapoz, miért nem
támaszkodik az eddig elért függetlenségi elemek megtartására, miért van
szükség a jelenlegi vezetési struktúra gyökeres átalakítására. Önnek nyilván
erre is megvan a szakmai válasza.
Tisztelt Miniszter Úr!
Bízom benne, hogy az említett érvek figyelembevételével Önnek is lesz alkalma
a helyzet szakmai újraértékelésére, a megfelelő következtetések levonására és
így a közvélemény - egy külügyminisztertől elvárt - immár hiteles és szakszerű
tájékoztatására. Tájékoztatom arról is, hogy miután állításait nagy
nyilvánosság előtt ismertette, az Önnek írt levelem tartalmát én is meg
kívánom osztani a szélesebb közvéleménnyel.
Budapest, 2003. december 11.
Tisztelettel: Dr. Szász Károly
MTI
