2003. október 14. kedd 23:13
Varsó megvétózza az alkotmánytervezetet?
Hátrányosan érintené az EU kis és közepes tagállamait a nizzai szerződésben rögzített, országonként meghatározott szavazatisúly-megosztási arányok tervezett megváltoztatása. Az uniós alkotmány a szavazati súlyarányokat a négy nagy tagállam javára módosítaná, míg a változás legnagyobb vesztese Lengyelország és Spanyolország lenne. Varsó – saját és a többi újonnan csatlakozó állam érdekeinek védelmében – végső esetben az alkotmánytervezet megvétózását fontolgatja. - írta a Magyar Nemzet internetes kiadása október 13-án.
Az nem teljesen biztos, hogy az új ajánlat Magyarország számára hátrányos, ehhez még a részletek pontos és alapos elemzése kell. Az azonban nem kérdés, hogy Spanyolország és Lengyelország veszítenek, ha a konventben körvonalazott arányok lépnének életbe.
Együttesen a szavazatok 29 százalékával rendelkezne az uniós döntéshozatali mechanizmusban az EU-ba belépő tizenkét új tagállam (Romániával és Bulgáriával) – a 2000-ben elfogadott nizzai szerződés alapján –, míg az EU belső magját képező német–francia koalíció mindössze 17 százalékot képviselne. A Nizzát kiváltó új alkotmány ugyanakkor a Berlin–Párizs tengely számára már 29,3 százalékos szavazati súlyt biztosítana, míg az újonnan csatlakozó „tizenkettek” súlyaránya 22,6 százalékra esne. A helyzet azért nem egyértelmű, mert a konvent nemcsak a számarányokat változtatta, hanem más rendszert vezetett be, meghatározott számú államnak kell együtt szavaznia és azok mögött meghatározott számú állampolgárnak kell lennie.
Lengyelország – területe, népességszáma alapján – az unió hatodik tagállama lesz. A lengyelek úgy látszik megtanultak Európául, azaz képesek a sarkukra állni. Most ugyan még csak újságcikkek formájában, de szakértőik felvetik annak lehetőségét, hogy Lengyelország ne fogadja el az alkotmány tervezetet, ha a szavazási arányok a jelenlegiek maradnak. Ez elég éles kontraszt ahhoz a magyar kormányállásponthoz képest, amely beterjeszti ugyan a kisebbségek kérdését, de a külügyminiszter azonnal az elfogadtatás nehézségeiről beszél. A mi baloldali politikusaink képtelenek felfogni, hogy az Unióban az erő az, amellyel célt lehet érni. A politikában ugyanis az erő, és nem a deklarációk számítanak - figyelmeztetnek a lengyel szakértők.
A konvent nem zajlott szerencsés időpontban a csatlakozó országok számára. A mélyreható változások legitimációs problémákat is felvetnek. A tíz új tagállamban népszavazás támogatta a belépést. Ha a belépésig a népszavazás idején ismert feltételek alapvetően megváltoznak, mint pl. Lengyelország esetén, az Unió szavahihetősége szenved csorbát.
