2004. január 23. péntek 22:12
A szlovákiai Bartók-gyűjtemény anyagai Magyarországon
Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter pénteken átadta a szlovákiai Bartók-gyűjtemény kiadás alatt álló anyagainak másolatát magyar partnerének Budapesten. Hiller István az eseményen a hangfelvételek kéziratos dokumentációjának másolatait magába foglaló nagyalakú dobozt ünnepélyesen tovább adta a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének. A népdalok kottáját és szövegét tartalmazó gyűjtemény bekerül a Bartók Archívumba, ezáltal kutathatóvá válik a magyar szakemberek számára.
"A bartóki életmű eddig ismeretlen része legyen a
nemzeté, a magyar és európai kutatásé" - mondta a magyar kulturális miniszter.
Hiller István utalt arra: régi kérés, óhaj, hogy a magyar szakemberek is
hozzáférhessenek Bartók Béla szlovákiai kutatásának anyagaihoz. Közlése
szerint e kérést a budapesti Hagyományok Háza vetette fel évekkel ezelőtt,
sokáig azonban nem történt az ügyben előrelépés. A miniszter a szlovák-magyar
kapcsolatokról szólva történelmi jelentőségűnek nevezte a pénteki átadást,
méltatva a szlovák kulturális politika szerepét és Rudolf Chmel személyes
érdemeit.
Hiller István rámutatott arra, hogy Bartók Béla 1912 előtt jelentős népzenei
gyűjtést végzett az akkori Felvidék, a mai Szlovákia területén. A mögöttünk
lévő évszázad majdhogynem akkor kezdődött, amikor Bartók ezt a híres gyűjtést
elvégezte - mondta, hozzátéve, hogy a következő, a XX. század mindkét nemzet,
ország számára nagyon sok megpróbáltatást jelentett.
A magyar miniszter utalt arra, hogy Szlovákia és Magyarország hamarosan
együtt, ugyanazon a napon válik az Európai Unió tagjává. "A kultúrában érdemes
szimbólumokat találni. Az új évszázad, az új korszak a szlovák-magyar
kulturális kapcsolatokban ma kezdődik el" - mondta az esemény jelentőségét
hangsúlyozva Hiller István. Kitért arra is, hogy márciusban életbe lép a két
ország közötti új kulturális megállapodás.
Rudolf Chmel magyar nyelvű beszédében kiemelte: "Bartók Béla nem csak a
magyaroké", hanem picit a szlovákoké, az egész világé is. Mint mondta, a
zeneszerző-népzenegyűjtő tisztelte a szlovák népet és nagy pontossággal írta
le a szlovák dialektust. A szlovák kulturális miniszter szólt arról is, hogy
az anyagot már az 1920-as években ki akarták adni. A gyűjtemény első kötete
azonban végül csak 1959-ben, a második 1970-ben látott napvilágot
Szlovákiában.
Közlése szerint a szlovák és a magyar kulturális minisztérium közös
finanszírozásában várhatóan májusban jelenik meg a gyűjtemény harmadik, egyben
utolsó darabja, valamint a különböző mutatókat tartalmazó negyedik kötet. A
kiadás hozzávetőlegesen ötmillió forintba kerül. Rudolf Chmel szólt arról is,
hogy az új részek kiadásával egyidejűleg terveik szerint megjelentetik az első
és a második kötet reprint kiadását is. "A Szlovák népdalok című gyűjtemény
több mint 3400 dallammal - Bartók egyik legterjedelmesebb népdalgyűjteménye"
olvasható a tárca által az alkalomra összeállított sajtóanyagban.
A tájékoztató szerint Bartók 12 éven át foglalkozott a szlovák és felvidéki
magyar népdalok gyűjtésével. A munkát 1918-ban fejezte be, előkészítve
szisztematikusan elrendezett gyűjteményét. 1921-ben szerződést kötött a teljes
gyűjtemény megjelentetésére. A hosszadalmas kiadói munka nem fejeződött be, a
második világháború kitörése után Bartók elhagyta Magyarországot, az
emigrációt választotta. Soha többé nem tért vissza Európába, 1945-ben hunyt el
az Egyesült Államokban. A gyűjtemény sorsa a világháború utáni években
fokozatosan tisztázódott, ennek nyomán jelent meg az első két kötet, amely
több mint 1800 dalt tartalmaz.
Az első világháború előtti szlovák falvak népdalait Bartók Béla nevezetes
mikrostrukturális jegyzetelési technikával rögzítette. "A kiadásnál
megmutatkozott, hogy a gyűjtemény igényes és terjedelmes összehasonlító
megjegyzéseivel és jegyzeteivel, a dallamok aprólékos leírásával a
legösszetettebb kiadott szövegek egyike, melyek a népzenetudományban valaha is
születtek" - olvasható a kulturális minisztérium összegzésében.
MTI
