2004. február 16. hétfő 22:56
Az egyházak finanszírozása
Az egyházak szerint az SZDSZ javaslata komolytalan, ad hoc jellegű, megalapozatlan, és tévedésen alapul
A történelmi egyházak képviselői hétfőn az MTI-nek
nyilatkozva komolytalannak, ad hoc jellegűnek, megalapozatlannak, tévedésen
alapulónak nevezték az SZDSZ előző napi bejelentését, amely szerint a párt
javaslatot nyújt be az Országgyűléshez annak érdekében: az egyházak hitéleti
tevékenységét a jövőben ne közpénzből, hanem a hívők felajánlásaiból
finanszírozzák.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára azt közölte, hogy az
SZDSZ bejelentése az egyházakkal való előzetes egyeztetés nélkül történt, így
azt komolytalannak tartja.
Veres András püspök felhívta a figyelmet arra, hogy érvényes
megállapodások léteznek az egyházfinanszírozásról a Magyar Katolikus Egyházat
illetően a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék, más esetekben pedig az
adott egyház és a kormány között. Mint mondta, a finanszírozás kérdéseit nem a
sajtón keresztül üzengetve kell megbeszélni. A püspök véleménye szerint a
felvetésnek "nincs más célja, mint megint egyházellenes hangulatot kelteni".
Bölcskei Gusztáv református püspök hangsúlyozta: alapvetően hamis az a
beállítás, miszerint az állam tartja fenn az egyházak hitéletét. A
Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke rámutatott arra,
hogy minden gyülekezet önálló, azok az önkéntes egyházfenntartói járulékból
gazdálkodnak. A gyülekezetek gondoskodnak arról, hogy szóljon a harang, legyen
istentisztelet és bibliaóra - tette hozzá.
A püspök ad hoc jellegűnek nevezte az SZDSZ bejelentését, megjegyezve azt is:
2005-től megváltozik a személyi jövedelemadó bevallásának rendszere, s ezt
értelmetlen elválasztani az egyházaknak felajánlható adóhányad kérdésétől.
"A Magyarországi Evangélikus Egyház számára nem kérdéses az állam és az
egyház teljes szétválasztásának elve, ezért mindig nyitott volt a
egyházfinanszírozás mindkét fél számára elfogadható, végleges megoldásán való
munkálkodásban. Így felszabadultak vagyunk arra, hogy az optimális módszer
megtalálásához többféle koncepciót végiggondoljunk" - közölte az egyház
szóvivője.
Hafenscher Károly írásban eljuttatott nyilatkozatában kiemelte:
érdeklődéssel fogadták Demszky Gábor mondatait, sajnálják ugyanakkor, hogy a
főpolgármester "több ciklus óta gyakorolt tiszte alatt még nem folytatott -
személyes találkozás formájában - párbeszédet az egyházak vezetőivel". "Ez a
jelen téma szempontjából is fontos lehetett volna, így előkészítetlen és
megalapozatlan a felvetés" - tette hozzá. Hafenscer Károly rámutatott arra,
hogy az állam nem a hitéletet támogatja, hanem a közhasznú működést segíti
elő.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető
igazgatója kijelentette: örülne annak, ha a politikusok, mielőtt nyilatkoznak,
tájékozódnának, "akkor nem borzolnák az idegeket". Zoltai Gusztáv
hozzátette, hogy Demszky Gábor téved: hitéleti támogatás már két éve nincs, az
állam jelenleg nem ad támogatást a hitéletre.
Közlése szerint közfeledat-ellátás után (kórházaik, egészségügyi-szociális
intézményeik működtetésére) részesülnek állami támogatásban, emellett
műemlékek felújítására kapnak anyagi segítséget. "Az ilyen és hasonló
nyilatkozatok indokolatlan egyházellenességet okoznak" - mondta.
A Mazsihisz ügyvezető igazgatója kitért arra is: a személyi jövedelemadóból az
egyházaknak és a civil szervezeteknek felajánlható kétszer 1 százalék
összevonását elutasítják, annak azonban örülnének, ha az előbbi hányadot
felemelnék.
Előzmények
Demszky Gábor vasárnapi sajtótájékoztatóján
elmondta, hogy a párt európai parlamenti választási kampányának következő
kérdése: támogassa-e az állam az egyházakat?
Az SZDSZ európai parlamenti listavezetőjének közlése szerint a párt válasza
az: "költségvetési pénzből ne támogassák az egyházakat, azoknak híveik
támogatásából kell megélniük". Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyházak
közfeladatait, valamint a műemlékvédelmet továbbra is az államnak kell
finanszíroznia.
Az SZDSZ egyik javaslata értelmében a személyi jövedelemadó felajánlható,
kétszer 1 százalékát összevonnák, hogy a polgárok szabadon dönthessenek arról,
milyen szervezeteket kívánnak támogatni.
Az egyházak képviselői hétfőn az MTI-nek elmondták,
hogy továbbra sem kaptak megkeresést a költségvetési takarékossági
intézkedések kapcsán.
Draskovics Tibor akkori kijelölt pénzügyminiszter a január 28-i
kormányszóvivői tájékoztatón közölte, hogy a miniszterelnök a tárcákhoz
hasonló takarékossági intézkedésekre kéri fel a bíróságokat, az ügyészségeket
és a számvevőszéket, s ugyanezt a kérést továbbítja a történelmi egyházaknak
is.
MTI alapján
