2004. január 28. szerda 20:32
Elmarasztaló parlamenti jelentés Magyarország agrárszektoráról
Egyedül Magyarországról fogalmaz meg erősen elmarasztaló véleményt az a jelentés, amelyet az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában az EU-hoz csatlakozó országok agrárszektorának felkészüléséről fogadtak el - közölte az MTI-vel szerdán Kelemen András (MDF), az Országgyűlés EP-megfigyelői csoportjának tagja.
A jelentést Karl Erik Olsson, a liberálisok parlament csoportjához tartozó svéd képviselő készítette, a bizottság pedig a módosító indítványokkal együtt hétfőn vitatta meg és fogadta el.
A dokumentum bevezetőjében szereplő általános értékelés szerint a május 1-jén csatlakozó tíz ország közül egyedül Magyarországgal vannak komoly problémák a mezőgazdaságnak az uniós tagságra való felkészülésében. Ugyanakkor hét országnál a jelentéstevő nem talált említésre méltó gondokat.
Míg a legtöbb csatlakozó esetében az értékelés üdvözli a felkészülés érdekében tett lépéseket, a Magyarországról szóló rövid részben ilyen megállapítás nem szerepel. Ezzel szemben a jelentéstevő "mélységes aggodalmának" ad hangot, és három problematikus területet emel ki.
Véleménye szerint fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország nem fogja tudni fogadni a közösségi forrásokból érkező támogatásokat, mert még mindig nem épültek ki az ehhez szükséges ellenőrzési és kifizetési mechanizmusok.
Kifogásolja továbbá, hogy nem működik megfelelően az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi ellenőrzési rendszer, késlekedik az állat- és növényegészségügyi határállomások kiépítése.
Kitér végül arra is, hogy elmaradás tapasztalható a vidékfejlesztési programok végrehajtásában, amelyben még mindig nem elég világos a felelősségmegosztás és a koordináció rendszere.
Kelemen András egyetértett azzal az észrevétellel, amely szerint a jelentésben említett mindhárom probléma gyakorlatilag szó szerint ugyanaz, amelyeket az Európai Bizottság tett szóvá tavaly november 5-én nyilvánosságra hozott megfigyelési jelentésében.
Magyar részről már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy ezek közül legalábbis a vidékfejlesztésre vonatkozó bírálatok érvényüket vesztették, mert időközben megtörténtek a szükséges intézkedések, illetve megkezdődött azok meghozatala.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy ennek alapján mennyire tekinthetők frissnek az Olsson-jelentés alapjául szolgáló információk, a képviselő megállapította: a bírálatok jelentős része most is megalapozottnak nevezhető. Történtek ugyan előrelépések, de a dokumentum az Európai Bizottság jelentésére épít. Ezért az illetékes hazai szerveknek időben tájékoztatniuk kellett volna az EP-t a fejleményekről.
A svéd képviselő december 16-án zárta le jelentésének tervezetét.
MTI