2004. március 11. csütörtök 16:36
Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a közös lista javaslata miatt
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön aggodalmának adott hangot a magyar miniszterelnöknek azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a parlamenti pártok állítsanak közös listát a júniusban esedékes EP-választásokra. Az állásfoglalást az a határozat tartalmazza, amelyet strasbourgi plenáris ülésén szavazott meg a képviselőtestület az EU-hoz idén csatlakozó országok felkészülésének előrehaladásáról.
A közös listára vonatkozó megállapítás a végszavazás előtt benyújtott módosító indítványként került be a határozati javaslat szövegének Magyarországról szóló részébe. Ennek egyik pontja felhívja a magyar szavazópolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt az EP-választásokon, amelyeken első ízben választhatják meg európai parlamenti képviselőiket. A módosító javaslat nyomán bekerült kiegészítés szerint az EP "aggodalmát fejezi ki azzal a közelmúltbeli javaslattal kapcsolatban, amely szerint a parlamenti párok közös listát állítanának az európai parlamenti választásokra; úgy véli, ez ellentétes az Európai Parlament demokratikus megválasztásának alapelvével és az európai polgároknak azzal a jogával, hogy képviselőiket közvetlen szavazás útján választhassák meg".
Szájer József, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Országgyűlés magyar EP-megfigyelői csoportjának tagja a módosítást kommentálva azt mondta, hogy annak elfogadásával újabb megszégyenülés érte Magyarországot. "Bízom benne, hogy ez a figyelmeztetés eljut a miniszterelnökhöz is, és minél előbb lekerül a napirendről ez a kérdés Magyarországon" - jelentette ki. A képviselő szerint árt az országnak, ha ez az ügy továbbra is a felszínen marad, mert ezzel egyrészt Magyarország nevetségessé válik a nemzetközi színtéren, másrészt a kezdeményezés a demokratikus elvek működésének a megkérdőjelezését jelenti. Szájer József megjegyezte, hogy a határozattervezet vitájában három felszólaló is kitért a magyar javaslatra, "és mindegyikük felháborodással minősítette a magyarok találékonyságát ezen a területen".
Az idén csatlakozó országok, valamint Bulgária és Románia felkészülésének helyzetét értékelő EP-határozat forma szerint válasz az Európai Bizottság tavaly novemberben közzétett átfogó megfigyelési jelentéseire, és jelentős részben támaszkodik is azokra. Az alapjául szolgáló értékeléseket a parlament külügyi bizottságának irányításával készítették el az egyes országokkal foglalkozó jelentéstevők, de a végleges szöveg kialakításához több más parlamenti bizottság és sok képviselő is hozzájárult módosító indítványokkal és észrevételekkel.
A magyar javaslattal kapcsolatos módosító indítványt eredetileg Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke szóban tette meg a határozattervezet bizottsági vitája során, a plenáris szavazás előtt pedig Philippe Morillon francia tábornok, az Európai Néppárt képviselője (a Boszniában állomásoztatott ENSZ-békefenntartók egykori parancsnoka) nyújtotta be. A kiegészítést ugyanakkor nagy többséggel, a konzervatívok mellett a liberálisok és több kisebb frakció támogatásával fogadta el a parlament. Ettől eltekintve a határozat Magyarországgal foglalkozó részéhez nem nyújtottak be nagyobb jelentőségű módosító indítványokat. A végleges szöveg inkább csak pontosításokat tartalmaz a külügyi bizottságban február 19-én megszavazott tervezethez képest.
A kórháztörvényre utaló részében például szerepel az a megjegyzés, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt.
MTI
