2004. március 27. szombat 21:50
Lesz alkotmány az újabb EU-csúcsig
Európa 2010-re a világ legversenyképesebb térségévé, munkahelyteremtést elősegítő, tudásalapú társadalommá szeretne válni
Ezt a csütörtök éjfélkor tartott sajtóértekezletén
Berti Ahern ír miniszterelnök, az EU soros elnöke jelentette be. A brüsszeli
EU-csúcsértekezlet résztvevői a csütörtöki vacsora során vitatták meg az
alkotmány kérdéskörét, s mint Ahern közölte: mindenki egyetértett abban, hogy
kompromisszumokra lesz szükség. Az ír miniszterelnök szerint a mostani döntés
nyomán folytatni fogják a konzultációkat a tagállamok között (ő maga például
májusban európai körutat kezd).
Kormányközi konferencia
Amilyen gyorsan csak lehet, újból összehívják az alkotmány végleges
kidolgozásával foglalkozó kormányközi konferenciát. Ahern leszögezte: a
mostani vacsorán nem bonyolódtak részletekbe, így nem esett szó a vitatott
kérdések megoldási lehetőségeiről is. Annyi bizonyos, hogy a légkör
megváltozott, az ír elnökség feladatul kapta, hogy még június végéig tartó
mandátuma alatt lezárja ezt a kérdéskört, s ők arra törekednek majd, hogy ez a
lehető leghamarabb megtörténjék. Ahern elmondta, hogy még mintegy 20-25 vitás
pontot lát, ezeket kellene megoldani a sikerhez, bár kétségtelen, hogy a
legnagyobb probléma továbbra is a kettős többségű döntéshozatal kérdésköre.
Egyben leszögezte: ha a júniusi EU-csúcsig a vitás kérdésekben mégsem születne
megállapodás, ő nem hajlandó arra, hogy majd a csúcson kelljen hosszas
alkudozással kicsikarni az egyezséget. A sajtóértekezleten Pat Cox, az Európai
Parlament elnöke elmondta: biztos benne, hogy az ír elnökség alatt valóban
megszületik az alkotmány, sőt: az általa vezetett szervezet azt szeretné, ha
ez már a június közepi európai parlamenti választások előtt megtörténne.
Biztonságpolitikai csomagterv
Az állam- és kormányfők elfogadták azt a csomagtervet, amelyet a két héttel
ezelőtti madridi merényletek nyomán dolgoztak ki a tagállamok a terrorizmus
elleni küzdelem hatékonyabbá tételére. A csomagterv legfontosabb részei: egy
koordinátor kinevezése az EU-szintű akciók összehangolására és az
EU-tagállamokat terrorakciók esetén kölcsönös segítségnyújtásra kötelező
úgynevezett szolidaritási cikkely jóváhagyása. Ami az első témát illeti, az
állam- és kormányfők elfogadták Javier Solanának, az EU kül- és
biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatát, hogy Gijs de Vries volt
holland belügyi államtitkárt nevezzék ki erre a koordinátori posztra. Ezzel
Jaap de Hoop Schiffer új NATO-főtitkár után rövid időn belül immár a második
holland politikus kerül vezető biztonságpolitikai posztra.
Segítségnyújtás minden eszközzel
A szolidaritási nyilatkozat eredetileg az EU alkotmánytervezetében szerepelt,
de mivel ezt a tagállamok egyelőre még nem fogadták el, a madridi terrorakciók
pedig gyors és szimbolikus jelentőségű választ követeltek, az EU-csúcs
résztvevői jóváhagyásukat adták e cikkely külön elfogadásához. Ennek
értelmében a tagállamok minden rendelkezésükre álló eszközzel segítenek
egymásnak terrorakciók esetén – ideértve a katonai eszközöket is. Mivel az
EU-csúcs résztvevői között nem született egyetértés, hogy létre kell-e hozni
egy európai szintű központi hírszerző ügynökséget, egy európai CIA-t, az
állam- és kormányfők felkérték Solanát, hogy a következő, júniusi EU-csúcsig
tegyen javaslatot egy olyan, terrorista ügyekkel foglalkozó hírszerzési sejt
létrehozására, ahol a tagállamok kicserélhetnék információikat. A terrorizmus
elleni csomagterv egyébként még számos konkrét intézkedést tartalmaz: ilyen az
a követelmény, hogy még 2005 vége előtt be kell építeni az útlevelekbe és a
vízumokba az úgynevezett digitális azonosítójeleket (ujjlenyomat,
íriszazonosítás), illetve hogy az EB néhány hónapon belül konkrét javaslatokat
tesz a kikötőkben való biztonság fokozására, illetve a telefon- és internetes
társaságok által őrzött személyes adatok megőrzési határidejének
egységesítésére a különböző tagországok között. Az EU-tagállamok egyébként
ígéretet tettek, hogy idén júniusig átültetik a nemzeti törvényhozásukba a
2001. szeptember 11-i amerikai terrorakciók nyomán hozott intézkedéseket:
ilyen például a közös európai elfogatóparancs jogintézménye.
Gazdasági célkitűzések
Tegnap a 2000-ben Lisszabonban megfogalmazott gazdasági célkitűzések
értékelése szerepelt terítéken. A csúcs résztvevői elfogadták a tanácskozás
záró következtetéseit, kijelentve: az EU gazdasági fejlesztésére 4 évvel
ezelőtt elhatározott célkitűzések, a lisszaboni stratégia továbbra is
érvényes. Ugyanakkor elismerték, hogy az eddig mutatott teljesítmény nem
elegendő, s felkérték az EB-t: hozzon létre egy magas szintű, független
testületet a hiányosságok feltérképezésére, annak kidolgozására, hogy mit kell
tenni a kitűzött célok 2010-ig történő elérésére. A csúcs záró következtetései
szerint Európának továbbra is feltett szándéka, hogy 2010-re a világ
legversenyképesebb térségévé, s egyben munkahelyteremtést elősegítő,
tudásalapú társadalommá váljon. A nyilatkozat szerint a mostani EU-csúcs két
alapkérdésre koncentrált: a fenntartható növekedés biztosítására és a
munkahelyteremtésre. Az első téma kapcsán az állam- és kormányfők leszögezték:
a tavalyi év második felében kezdődött gazdasági növekedés a jelek szerint
kezd gyorsulni, s az EU-nak ki kell használnia ezt a lehetőséget saját belső
reformjainak, például a nyugdíjreformoknak, s az államháztartási hiány
csökkentését célzó lépéseknek a felgyorsítására. Különleges figyelmet kell
szentelni a kutatás-fejlesztés témaköreinek, ezen belül is annak, hogy a
magánszféra fokozza beruházásait ezen a területen. Azonban a következő év
legsürgősebb feladata a munkahelyteremtés: a magasabb foglalkoztatási ráta
elengedhetetlenül szükséges a gazdasági növekedés gyorsításához, s a szociális
gondok orvoslásához.
A bővítés ösztönző ereje
A nyilatkozat szerint az EU-bővítés ösztönözni fogja az európai gazdaság
fejlődését, minden tagállam számára új lehetőségeket teremt, s a lisszaboni
folyamat is hasznot húz majd az új tagok tapasztalataiból, hozzájárulásából. A
dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az egységes munkaerőpiac, a szabad
munkaerő-áramlás központi szerepet játszik az EU fejlődésében. (Mindez
ellentmondásban van azzal, hogy az elmúlt hónapokban ĺrország és
Nagy-Britannia kivételével minden jelenlegi EU-tag korlátozta az újonnan
csatlakozók bejutását saját munkaerőpiacára.)
Külpolitikai állásfoglalások
A közel-keleti kérdés kapcsán az EU-csúcs résztvevői mély aggodalmuknak adtak
hangot, felszólították a Palesztin Hatóságot a terrorizmus elleni hatékony
lépések megtételére, de egyben elítélték Jaszin sejknek, a Hamász vezetőjének
törvénytelen meggyilkolását is. Irak ügyében a csúcs üdvözölte az elmúlt idők
pozitív politikai fejleményeit, és sürgette, hogy a politikai átmenet
folyamatában az ENSZ játsszon komoly szerepet. A koszovói helyzetről pedig úgy
foglalt állást, hogy az elmúlt hetek eseményei, az etnikai összecsapások
komoly visszalépést jelentettek, az erőszakos akciókért felelőseket bíróság
elé kell állítani, a koszovói albán vezetésnek pedig hitet kell tennie a
többetnikumú társadalom megőrzése mellett.
(m, t, ú)
Új Szó
Stlovákiai magyar napilap online
