2004. március 29. hétfő 23:23
Hugonnai Vilma grófnő az első doktornő Magyarországon
Hugonnai Vilma az első nő volt Magyarországon, akinek sikerült diplomát szereznie. Zürichben kapott orvosi diplomájával azonban hosszú éveken át nálunk csak bábaként dolgozhatott. Diplomájának magyarországi elismertetése egy darabka magyar művelődéstörténet is.
Gróf Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született
Nagytétényben. A pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetben tanult, ám alig
18 évesen - a kor szokásainak megfelelően - férjhez ment Szilassy György
földbirtokoshoz. Szilassyt nem érdekelték a tudományok, annál többet olvasott
Hugonnai Vilma főként orvosi könyveket. Mikor 1869-ben a zürichi egyetem
megnyitotta kapuit a nők előtt is, Hugonnai úgy döntött, hogy oda utazik.
Férje azonban nem egyezett bele, s végül Hugonnai Vilma anyagi támogatás
nélkül kezdte meg tanulmányait a zürichi egyetem orvosi karán 1872-ben.
Disszertációját 1879-ben védte meg. Ezután az egyetem sebészeti klinikáján
dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. 1880 februárjában
tért haza. 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz
szükséges érettségi vizsgát, majd kérte orvosi oklevelének elismerését. Bár
kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, Trefort Ágoston vallás- és
közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva - elutasította a
nosztrifikálást.
Hugonnai Vilma ekkor letette a szülésznői vizsgát, s bábaként dolgozott. Ebben az időben írta A nők munkaköre című tanulmányát, amelyben a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, de minden olyan szervezkedésben is részt vett, amely a nők egyenjogúsítását hirdette. 1887-ben férjhez ment Wartha Vince vegyészhez, műegyetemi tanárhoz, akinek kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, de nem adta fel továbbra sem oklevelének elismertetésért vívott küzdelmét.
1895-ben engedélyezték, hogy nők is tanulhassanak magyar egyetemeken. Hugonnai 1896-ban újból kérvényezte oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én került végre sor. Elsősorban a szegények orvosa volt.
1894-ben a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választotta. Érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet.
Az első világháború kitörésekor, 1914-ben, már 67 évesen Hugonnai Vilma elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot. 1915 augusztusában érdemei elismeréséért katonai kitüntetést kapott.
Egyes források szerint 1922 március 30-án, más források szerint pedig március 25-én halt meg Budapesten.
