Megjelent: 2008.12.10. 19:24:02

A kivert biztosíték

A Néppárt nem szívesen lát kommunistát az Unió szerveiben

Az Európai Néppárt (EPP) egyik határozattervezetében felszólítja azokat a politikusokat, akik valamely uniós intézményben akarnak posztot betölteni, hogy "hozzák nyilvánosságra szakmai és politikai szerepvállalásukat a volt [kelet-európai] kommunista államokban és tartózkodjanak az aktív uniós politizálástól abban az esetben, ha szerepet játszottak a rezsim elnyomó gépezetében".

A Néppárt határozattervezetét várhatóan a február 3-4-i pártkongresszus hagyhatja jóvá. A néppártiak egyúttal felszólítják a parlament többi politikai csoportját, hogy a szeptembertől felálló új EP-ben ne fogadjanak soraik közé olyan személyeket, akik vezető szerepet töltöttek be a volt kommunista rendszerekben.

A két felszólítás megfigyelők szerint több közép- és kelet-európai kormánypárt vezető személyiségeit is érinti. Kérdés, hogy közülük ki készül európai szerepvállalásra. A tervezet fényében jobban érthető, hogy Kovács és Horn miért nem akarják vállalni a tényleges európai képviselői munkát.

Az Európai Néppárt rendelkezik a legnagyobb frakcióval az Európai Parlamentben. Elemzők szerint a júniusi választásokat is megnyeri. A tervezet azzal indokolja a kemény hangú felszólítást, hogy "meg kell akadályozni a totalitárius kommunista rendszerek jövőbeli térnyerését". A kommunista fenyegetés korántsem szűnt meg a szocialista-kommunista rezsimek összeomlásával. "A fasizmus elleni harc bebizonyította, hogy egy rendszer szétverése nem jelenti az ideológia legyőzését is" - áll a Bruxinfo által megszerzett tervezetben. A tervezet az összes, még titkosított dokumentumot is nyilvánosságra hozná. A Néppárt egyúttal felszólítja az Európai Uniót, hogy nyilatkozatban ítélje el a totalitárius kommunizmust, megemlékezésül jelölje ki az "áldozatok napját" és állítson fel egy emlékművet is.

Az Európai Parlament szocialista frakciójának egyik magyar megfigyelő tagja, Hegyi Gyula a Bruxinfonak nyilatkozott. Őszerinte "teljesen felháborító, hogy a [júniusi] európai parlamenti választást, ami a magyar társadalom ünnepe lehetne - hiszen arról szól, hogy másfél évtized után együtt jutunk be az Európai Unióba -, valakik arra használják fel, hogy ismét újrakezdjék a gyűlölködést és [a társadalom] politikai megosztását". Hegyi Gyula, valamint a tervezet ellen máris tiltakozó Kovács László és Horn Gyula úgy látszik nem tudják, hogy a tervezet nem magyar javaslatra született. Az alapötlet a lettektől származik. A kétes múltú személyek távoltartására vonatkozó igényt német képviselők javasolták. A tervezet egyébként pozitív példaként említi Magyarországot, hiszen az 1956-ról szóló törvényünk közvetve az egész kommunizmust elítélte.  Szájer Józsefnek voltak a tervezethez konkrét javaslatai. Legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak. A mártíroknak legyen emlékművük. A kommunizmus tevékenységével pedig foglalkozzék egy kutató intézet és dokumentációs központ. Ezekkel a javaslatokkal talán még Hegyi Gyula is egyetért. Egyebekben pedig: akinek nem inge, ne vegye magára!

Surján László

Vissza a kezdőlapra