Egymilliárd forinttal kevesebb a támogatás

A határon túliakra is kihatnak a Draskovics-csomag megszorító intézkedései

Egymilliárd háromszázkilencvenötmillió forint megtakarítást jelent a magyar költségvetés számára, hogy a szerdán Draskovics Tibor pénzügyminiszter által előterjesztett megszorító intézkedések értelmében a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat is csökkentik. A Draskovics-csomag szerint csökken az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatása, az egyik legsúlyosabb megszorítás azonban minden bizonynyal a Sapientia egyetemet érinti: az erdélyi magyar magánegyetem költségvetését 380 millió forinttal csökkentik.

Összesen több mint egymilliárd forinttal csökken a határon túli magyarok támogatására szánt anyaországi pénzek elosztására létrehozott közalapítványok és egyéb határon túli programok költségvetési támogatása a szerdán nyilvánosságra hozott Draskovics-csomag szerint. A vártnál nagyobb államháztartási hiány miatt meghozott, és a szerdai kormányülésen megszavazott megszorító intézkedések a Krónika birtokába jutott adatok szerint a Mocsáry Lajos Alapítványt érintik a legsúlyosabban: az 1992-ben létrehozott intézménytől, amely a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentálhigiénés szerveződéseit volt hivatva támogatni, a 2004-es évre eredetileg előirányzott 60 millió forintot az utolsó fillérig megvonták.

Nem menekült meg a megszorításoktól az Illyés Közalapítvány (IKA) sem, bár február 20–21-i nyíregyházi ülésén az intézmény vezetői azt kérték, a forráselvonások ne érintsék az alapítványt. Indokul azt hozták fel, hogy egy kisebb méretű csökkenés is megrendítheti a magyar állam támogatási stratégiáját és a kisebbségi magyar intézményrendszert. „Az a fiskális haszon, amelyet a csökkentések eredményezhetnek, nem ér fel azzal a politikai és erkölcsi károsodással, amelyet a Magyar Köztársaság nemzetpolitikájának el kellene szenvednie” – hangzik az akkori közlemény, amely azonban hatástalan maradt: a szerdai kormánydöntés értelmében az IKA 2004-re előirányzott 1021,2 milliós keretéből 194, 6 millió forintot elvontak.

Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke szintén elítélte azt a szándékot, hogy a határon túli magyaroknak megítélt támogatásokból is lefaragjanak a megszorító intézkedések keretében. Az elnök lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az IKA támogatásaiból mégis elvonnának, ám mivel vasárnapig külföldön tartózkodik, lapzártánkig nem sikerült elérnünk, hogy megkérdezzük: ezen szándékát továbbra is fenntartja-e.

A többi közalapítványnak is kevesebbel kell beérnie: az Új Kézfogás Közalapítványtól 134, 6 millió, az Apáczai Közalapítványtól 30 millió, a Segítő Jobb alapítványtól pedig 150 millió forintot vontak meg.
Kevesebb jut a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására: az eredetileg tervezett 1894 millió forint helyett 380 millió forinttal kevesebből kell gazdálkodniuk, és a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kiadásokat is csökkentik 37,5 millió forinttal. A csángó magyarok kulturális támogatására szánt összeg – amely évek óta évi 100 millió forintot jelent – idén 20,4 millió forinttal csökken. Az ily módon megtakarított összeg összesen egy-milliárd 395 millió forintot tesz ki.
Jó hír ugyanakkor, hogy a költségcsökkentések nem érintik a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági szervezeteket és ernyőszervezeteket, valamint a határon túli magyarok informatikai támogatását. Ez utóbbira idén 300 millió forintot irányoztak elő.

„Együtt sírunk, együtt nevetünk” – jellemezte a helyzetet a Krónika megkeresésére Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi titkára. „Bármennyire is sajnálatos az elvonás ténye, anyaországiaknak és a határon túliaknak egyaránt tudomásul kell vennünk azt a gazdasági helyzetet, amelybe az ország jutott” – szögezte le. Laborczi elmondta: miután Szabó Vilmostól, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkárától szóban értesült a megvonásokról, még a tegnapi napon kezdeményezte az IKA kuratóriumi ülésének összehívását jövő szerdára, amelyen a testületnek a további teendőkről kell döntenie. „A kuratórium a megvonásokat tovább háríthatja az alkuratóriumi keretekre, a központi stratégiai keretekre, vagy differenciálhat, azaz újragondolhatja bizonyos programok kiírását, illetve átütemezheti a programokat úgy, hogy azok a legkisebb károsodást szenvedjék” – tájékoztatott a lehetőségekről a titkár.

A Krónika kérdésére Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára még nem tudott konkrétumokkal szolgálni. „Bár hallottam a megszorításokról, hivatalos értesítés még nem érkezett, így nem tudom, hogy a költségcsökkentések érintik-e az erdélyi programokat. Egyelőre csak találgatások folynak” – nyilatkozta lapunknak a titkár. Tibád hozzátette: a jövőről a pontos keretösszegek ismerete és a kuratóriumi ülés után lehet majd többet tudni.

„Mi érvényes szerződés alapján működünk, és azt hiszem, továbbra is megtaláljuk annak a módját, hogy a kedvezménytörvény romániai gyakorlatba ültetése érvényesülhessen. Úgy gondolom, hogy a megvonások ellenére elő tudjuk teremteni a megfelelő költségeket, és ebben a magyar fél is partner lesz” – adott hangot optimizmusának Székely István, a központi státusiroda vezetője. Bár arról nem nyilatkozott, mire alapozza derűlátó véleményét, Székely kifejtette, reményei szerint lesz elég pénz a jogszabály további akadálytalan romániai gyakorlatba ültetésére. „A mi feladatunk az, hogy folyamatosan felhívjuk
a kormány figyelmét a kedvezménytörvény fontosságára” – jegyezte meg.

„Porig vagyunk sújtva, teljesen térdre kényszerítik az egyetemet az új költségvetéssel, hiszen azt jelenti: az eddiginél húsz százalékkal kevesebből kell gazdálkodnunk” – mondta lapunknak Kató Béla, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését felügyelő Sapientia Alapítvány elnöke. „Így például a marosvásárhelyi építkezésünk esetében arányosan leosztva ez azt jelenti, hogy 120 millió forinttal kevesebb jut a campus felépítésére, de ugyanúgy vissza kell fognunk a kutatási programokat is. Persze, tudjuk, hogy a süllyedő hajóból azt kell kidobni, ami a legkevésbé szükséges, tehát mi is azokat a projekteket áldozzuk majd fel, amelyek nem közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódnak. Azonban az is nyilvánvaló, hogy kutatási programok nélkül hosszú távon egyetlen egyetem sem életképes” – fűzte hozzá. Kató Béla elmondta: a magyar kormány lépése ésszerű gazdálkodásra sarkallja az egyetem vezetését, így valószínűleg csökkennek a szakkollégiumokra és az ösztöndíjakra fordítható összegek, egyes programokat pedig beszüntetnek.

„Ezek után kétségessé vált, hogy az egyetem egyáltalán képes lesz-e fennmaradni. Lesújtó, hogy még ilyen »gyermekkorban« kell ilyesmivel szembesülnie, hisz félő, hogy – akár egy valódi gyermek – ha megáll a fejlődésben, később már nem lesz képes behozni a lemaradást” – vonta meg a párhuzamot Kató.
A Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: a kimaradó költségvetési pénzek pótlására nemzetközi kampányt szerveznek, melynek során a kárpát-medencei és a tengeren túli magyarság képviselőit szeretnék rávenni, járuljanak hozzá az egyetem fennmaradásához. „Ebben az ügyben már megkerestük Mádl Ferenc köztársasági elnök urat, aki támogatásáról biztosított, és a Sapientia Hungária alapítványon keresztül vállalkozók támogatását is kérjük – vázolta Kató Béla a terveket. – Ha a civil szféra nem áll mellénk, az az egyetem végét jelentheti. Ez pedig nem csupán az erdélyi, de az összmagyar társadalom kudarca is lenne” – összegezte a Sapientia Alapítvány elnöke.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatásának csökkenése miatt. „Álláspontunk egyértelmű: nem kellett volna csökkenteni a támogatásokat, hiszen azok nem képeznek akkora tételt, hogy jelentősen befolyásolhatnák a magyar költségvetést, megvonásuk viszont rendkívül nehéz helyzetbe hoz egyes határon túli magyar intézményeket” – mondta el lapunknak Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor hozzátette: nem utolsó sorban az RMDSZ közbenjárására sikerült némileg enyhíteni a megszorításokon, így a határon túli támogatások nem csökkentek olyan mértékben, mint más költségvetési tételek, és mindenképpen pozitívan értékelendő, hogy nem módosult az oktatási-nevelési támogatás húszezer forintos összege. Markó Béla közölte, az RMDSZ megpróbálja ellensúlyozni a támogatások megvonása nyomán keletkezett hiányt, a kulturális pályázatok támogatására például a Communitas Alapítványon keresztül is biztosítanak összegeket. „Ez azonban nem képes pótolni a hiányt. Mindent megteszünk, hogy más forrásokat találjunk, és arról sem mondunk le, hogy a határon túliak végül megkapják az eredetileg előirányzott összeget. Ezen összegeket ugyanis nem vonták el véglegesen, csupán zárolták, így elméletileg van arra esély, hogy ismét hozzáférhetővé válnak, ha a pénzügyi helyzet ezt lehetővé teszi” – adott hangot reményeinek Markó.

Támogatott intézmények és célok	Támogatás a 2004-es költségvetésben (millió ft.)	Megvonás (millió ft.)
Új Kézfogás Közalapítvány	560,7	134,6
Illyés Közalapítvány	1021,2	194,6
Határon túli magyar felsőoktatás támogatása	1894	362,3
Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása	1023	64
Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány	200	30
Mocsáry Lajos Alapítvány	60	60
Segítő Jobb Alapítvány	250	150
Határon túli magyar színházak támogatása	100	5
Határon túli csángó magyarok kulturális támogatása	100	20,4
Szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvény kiadásai	1850	37,5