2004. március 24. szerda 00:09

 

Az ökumené sajátos formája Hargita megyében

 

Rendőrségi erődemonstráció Lázárfalván

 

Lázárfalva egy 700 lelket alig számláló, a főúttól félreeső, Kozmás községhez tartozó kis falu Alcsíkon. Az emberek élik a hétköznapokat, nem vágynak arra, hogy újságok címoldalán, rádiók híreiben szerepeljenek, ráadásul botrányhősökként. Ez a héten mégis megtörtént.

A történet valamikor nagyon régen kezdődött. Azt már nem tudják a faluban, hogyan kerültek oda görög katolikus hívek, akik a XVII. században kis kápolnát építettek a római katolikus templom mellé.

Ezt a kápolnát régóta nem használta senki, kerítése is annyira tönkrement, hogy a két évvel ezelőtti szélvihar ledöntötte. Közeledett a bérmálás, a falubeliek nem akarták, hogy az ünnepen a lécek ott éktelenkedjenek a templomkertben, ezért eltakarították. Az ortodox egyház képviselői akkor jelentek meg első ízben Lázárfalván. Azzal érvelve, hogy a volt görög katolikus kápolna az övék, vissza szerették volna állítani a kerítést. A falu ellenkezett. Tamás József püspök 2002. április 30-án kelt levelében arról tájékoztatja a helybeli plébánost, hogy az érsekségről szerzett információk szerint a lázárfalvi magyar görög katolikusok 1918-ig a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyéhez tartoztak. Trianon után nem akartak a balázsfalvi egyházmegyéhez csatlakozni, ezért római katolikusok lettek anyagi javaikkal együtt, következésképpen a kápolna is a római katolikus egyház tulajdonába ment át. A püspök arra is inti a plébánost, hogy ne engedjék a munkálatokat elkezdeni mindaddig, amíg a másik fél tulajdonjogot igazoló papírt nem mutat fel. Ezzel aztán elmaradt a kertelés. Két évre.

Egy, a kedélyeket felborzoló újságcikk nyomán kedden este Bálint Gellért egyházgondnok kihívta a kozmási rendőrt Lázárfalvára, aki jelentette feletteseinek, hogy ott mindent rendben talált. Szerdán pedig jött az erődemonstráció. Kilenc óra tájban megérkezett Selejan ortodox püspök négy pópa kíséretében, és jött velük a rendőrség bűnügyi osztályáról Cristian Badrus, aki szintén hozott erősítést magával néhány rendőr személyében, hiszen úgy értesítették őket, hogy a kápolna kerítését leverték, az épület ajtaját betörték. A falubeliek csak távolról szemlélték a hívatlan vendégeket. Bálint Gellért gondnok tisztázta, hogy nem a falubeliek tették tönkre a közkerítést, csak annak maradványait takarították el, újat pedig nem készítettek a két templom közé, hiszen sajátjának tekintette a római katolikus egyház mindkét templomot. Ezért is cserélte le a zárat a gondnok, anélkül azonban, hogy a kápolnában bármihez is hozzányúlt volna. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel, nyilatkozatot íratott Bálint Gellérttel (az ortodox püspöknek nem kellett nyilatkozatot írnia), majd a tulajdonképpen békésen zajló, jó négyórás vizsgálódás után elvonultak. Maradtak viszont a pópák, akik hozzáfogtak a közkerítés felépítéséhez.

Selejan püspök azt állítja, hogy mint minden görög katolikus templom, 1948-ban ez is az ortodox egyház birtokába került át. Ha a római katolikus egyház vagy a falubeliek ezzel nem értenek egyet, forduljanak a törvényszékhez. Ugyanakkor arra kérte a lázárfalvi gondnokot, ne nyilatkozzon a sajtónak.

Bálint Gellért mutatja az egykori lázárfalvi görög katolikus egyház iratait, a hívek átállási kérelmeit, valamint azt a jegyzőkönyvet, amelyet 1940 decemberében vettek fel a még megmaradt görög katolikus hívek római katolikus vallásra való áttéréséről. 1948-ban tehát, amikor Romániában a görög katolikus egyházat felszámolták, Lázárfalván már mindenki római katolikus volt.

Tamás József püspök értesítette az érsekséget a történtekről. Álláspontja szerint jogtalan az ortodox püspök eljárása. Az ortodox egyház azzal érvel, hogy a román görög katolikus egyház híveivel és vagyonával együtt beolvadt az ortodox egyházba. A lázárfalvi görög katolikusok a római katolikus egyházba olvadtak be, tehát ingatlanuk is a római katolikus egyházé lett - mondja Tamás József püspök.

A történtek felháborították a lázárfalviakat. Erőfitogtatásnak, megfélemlítésnek tekintik az ortodox egyház és a rendőrség kivonulását. Ők pedig békét, nyugalmat szeretnének a faluban.



TAKÁCS ÉVA     
Hargita Népe ( Csíkszereda)
 

Szolidaritás:


        A Csíkszeredai "Márton Áron" Katolikus Férfiak Szövetsége támogatásáról biztosítja a Csíklázárfalvi római katolikus híveket, az őket ért sérelmek miatt.

        Mi, csíkiak tudjuk, hogy a múlt század elején a latin rítusú plébánia mellett létezett a magyar görög-katolikus parókia, amely a Hajdúdorogi Görög Katolikus egyházmegyéhez tartozott. Az első világháború előtt és azt  követően a csíklázárfalvi magyar görög-katolikus hívek a latin rítusú római katolikus egyházba mentek át. Ez a folyamat 1943-ban végképp lezárult. Az egyházi törvénykönyv szerint, ha a hívek többsége felekezetet vagy rítust változtat, akkor az ingó- és ingatlan vagyont a többség magával viszi.

         Meggyőződésünk, hogy a múlt kedden és szerdán a csíklázárfalvi híveket ért sérelmek nem kívánatosak egyetlen közösség életében sem, és bízunk abban, hogy a sértett hívek a jogállam eszközeivel érvényesíthetik jogaikat és békességben élhetnek.

         Csíkszereda, 2004. március 22-én.
 

        A Csíkszeredai "Márton Áron" Katolikus Férfiak Szövetsége
 

 

vissza Vissza a kezdőlapra