2004. február 05. csütörtök 06:16
Lesz-e Európai Alkotmány az ír elnökség alatt?
Valamennyi tagállam kész a Kormányközi Konferencia folytatására és lehető leghamarabbi lezárására. Az ír elnökség célja az, hogy teljes képet kapjon a Kormányközi Konferencia állásáról, és valamennyi fél álláspontjának ismeretében tesz jelentést a márciusi Európai Tanács ülésére. Az ír elnökség nem becsüli alá a feladatot jóllehet kevés megoldandó kérdés maradt, de ezek érzékenyek és nehezek. Előtérbe került az a gondolat, hogy minden tagállam ne csupán a saját, hanem az Unió egészének érdekére is gondoljon.
Az ír elnökség számára a Konvent tervezete az alap. Törekednek az olasz elnökség alatt elért „kitűnő előrelépés" megőrzésére is. Cowen ír külügyminiszter szerint: „Lehet, hogy sikerrel járunk, lehet, hogy nem. De nem a tenni akarás hiányában bukunk el."
Az Európai Parlamentben Bizottság nevében Michel Barnier biztos egy közmondással indította nyilatkozatát: „a majd később útja a sohába vezet". Ugyanakkor Barnier személyes véleménye szerint egy rossz megállapodás azonnali megkötésénél jobb volt elhalasztani a döntést. Az alkotmányos folyamat újraindításához és a közvélemény mozgósításához egyesülnie kell valamennyi szereplő (elnökség, tagállamok, Bizottság, Európai Parlament, nemzeti parlamentek, civil társadalom) eltökéltségének. A Bizottság véleménye:
-
Általános megállapodásra van szükség - az egészről való kiegyensúlyozott, világos és mindenki számára hozzáférhető megállapodásra. Nem vonható kétségbe az olasz elnökség idején végzett, a nápolyi konklávé előkészítő dokumentumában összegzett munka.
-
A megállapodás egyedüli alapjául a Konvent alkotmánytervezete szolgálhat, amelynek meg kell őrizni az általános egyensúlyát (pl. a pénzügyi és költségvetési kérdésekben), de amelyet ugyanakkor egyes pontokon javítani is kell (a Bizottság összetételének és működésének egyszerűsítése, a QMV kiterjesztése, a szerződés felülvizsgálatának rugalmasabbá tétele).
-
A megállapodásnak, amint lehetséges, létre kell jönnie. A Bizottság teljes mértékben támogatja az ír elnökségnek az alkotmányozó folyamat újraélesztésére irányuló erőfeszítéseit és módszerét. Ha elmulasztjuk a május 1-jei szimbolikus dátumot, majd a június 13-i politikailag jelentős időpontot is, az alkotmánytervezet tényleg a soha közelébe kerül.
A parlamenti vitában felszólalt Antonio Vitorino biztos is. A következő hónapok munkájának lehetséges alapjáról szólván, úgy vélte, hogy Nápolyban egyes kérdések ugyan tisztázást nyertek, de más területen visszalépés történt (pl. az EP költségvetési hatásköre, a Tanácson belüli QMV alkalmazása). Vitorino figyelmeztetett arra, hogy a további munka kiindulási alapjának azonosítása során, nehogy megkérdőjeleződjön a védelmi kérdésekben elért megállapodás, amelyet a Bizottság üdvözölt, és amely az Unió „nagy jövőépítésének" körébe eső egyik területre vonatkozik.
