2004. február 21. szombat 00:33
Orbán Viktor: Medgyessy javaslata szembeállította Magyarországot Európával
A legfontosabb most az, hogy pontot tegyünk a közös listáról szóló javaslat történetének végére, és nyissunk új távlatokat az összefogás előtt, hiszen nem kétséges, hogy összefogásra szükség van. De nem olyanra, amit a szocialisták ajánlottak, mert az elsősorban hatalmi pozíciók feletti politikai osztozkodásra ad lehetőséget, márpedig összefogást nem a politikai osztály tagjai között, nem a pártok elnökei között kell létrehozni - mondta Orbán Viktor a Szövetség elnöke mai sajtótájékoztatóján.
Orbán Viktor elmondta, a Fidesz a hét folyamán értékelte a közös európai parlamenti választási lista állítására tett miniszterelnöki és szocialista párti javaslatot. A Szövetség álláspontja kezdetektől fogva az volt, hogy bármilyen meglepő és formabontó javaslat hangzott is el egy hivatalban lévő miniszterelnöktől, kell adni néhány napot arra, hogy a javaslat elnyerhesse valódi értelmét, és megtudhassuk, mi is a kormányfő igaz szándéka. Orbán Viktor kijelentette, hogy a mögöttünk hagyott négy nap eredménytelenül telt el, és javaslatnak nem ismerhettük meg olyan értelmezését, amely elfogadhatóvá tette volna azt a magyar közvélemény számára; sőt a javaslat az összefogás helyett az ország közvéleményének megosztását eredményezte.
Mint mondta, a javaslat célja nyilván jó szándékú volt: hiszen valóban összefogásra van szükség az Európai Parlamentben dolgozó magyar képviselők között, annak ellenére, hogy különböző pártok frakcióiban foglalnak majd helyet. A Szövetség elnöke kifejtette, hogy a kormányfő ötlete azonban nem összefogást, hanem éppen kirekesztést eredményezne, hiszen az embereket fosztaná meg szabad, demokratikus választás lehetőségétől. "Méltatlan lenne ha, az első szabad európai választásról éppen a választópolgárokat rekesztenénk ki"- fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor kijelentette, hogy Medgyessy Péter és a szocialisták javaslata szembeállította Magyarországot Európával és annak demokratikus hagyományaival. Mint mondta, a jövőre nézve tanúságként szolgálhat, hogy alaposabban végig kell gondolni egy ilyen ötletet; végig kell gondolni, hogy mit is jelenhet egy ilyen listára tett javaslat egy olyan országban, ahol 40 éven keresztül az volt a gyakorlat, hogy egyetlen jelölt közül lehetett választani. A Szövetség elnöke kifejtette, nem lenne szerencsés, ha a magyarokra ujjal mutogatnának Európában az ilyen természetű átgondolatlan ötletek miatt, mert az rontja Magyarország érdekérvényesítő képességét.
A Szövetség elnöke leszögezte: a legfontosabb most az, hogy pontot tegyünk a közös listáról szóló javaslat történetének végére, és nyissunk új távlatokat az összefogás előtt, hiszen nem kétséges, hogy összefogásra szükség van. De nem olyanra, amit a szocialisták ajánlottak, mert az elsősorban hatalmi pozíciók feletti politikai osztozkodásra ad lehetőséget, márpedig összefogást nem a politikai osztály tagjai között, nem a pártok elnökei között kell létrehozni. Mint mondta, összefogást úgy kell teremteni, hogy abban az emberek is benne legyenek a szabad választások révén, az összefogás jelentése pedig, az emberek érdekeinek védelme legyen és az ő gondjaik megoldása. A Fidesz tehát azt mondja - folytatta Orbán Viktor, - hogy pontot kell tennünk a közös listáról szóló vita végére, de nem kell pontot tennünk az összefogásra, vagyis ahelyett, hogy hatalmi pozíciókról folyó osztozkodással töltenénk az időt, tartalmi kérdésekben kellene egyetértésre jutnunk.
Orbán Viktor bejelentette, hogy az elmúlt napokban a Fidesz kidolgozott egy kilenc pontból álló dokumentumot a leendő európai képviselők számára. Az Összefogás közös érdekeink védelmében című írás arra próbál javaslatot tenni, hogy hogyan kellene úgy összefogni, hogy ezzel ne fosszuk meg a választókat a szabad választás lehetőségétől, és nem fordítsuk szembe Magyarországot Európával. Mint mondta, a Szövetség tudatában van annak, hogy az európai képviselők nem utasíthatók, függetlenek, de bízik abban, hogy itthon is egyetértésre tudunk jutni Európa jövőjének néhány magyar szempontból is fontos kérdésében.
***
Összefogás közös érdekeink védelmében
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség javaslata az Országgyűlés pártjainak és a
Kormánynak a közös európai fellépésre
Útravaló Magyarország első európai parlamenti képviselőinek
1. Összefogás a magyarok egyenrangúságának védelmében
A csatlakozási szerződés rendelkezései alapján Magyarországra bizonyos
kérdésekben akár 2013-ig is más szabályok vonatkoznak, mint a jelenlegi
tagállamokra. Ezeknek az átmeneti időszakoknak köszönhetően tehát ma még csak
elméletileg vagyunk az Európai Unió teljes jogú tagjai. Minden magyar pártnak
érdeke a teljes körű egyenlő elbánás maradéktalan érvényesülésének
felgyorsítása, különös tekintettel a munkaerő szabad áramlására, a
mezőgazdasági közvetlen kifizetésekre, az áruk és a személyek szabad áramlását
korlátozó határellenőrzés megszüntetésére. Az Európai Unióban most kezdődött
meg a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi irányelvek tárgyalása. Ez
lehetőséget teremt arra, hogy a csatlakozás pénzügyi kérdései (strukturális és
mezőgazdasági támogatások, kohéziós alap felhasználása) újra napirendre
kerüljenek. A tagállamokat pedig kétoldalú alapon szembesíteni kell korábbi
ígéreteikkel a munkavállalók korlátlan mozgása tekintetében, és megfontolás
tárgyává kell tenni, hogy Magyarország is bevezessen-e intézkedéseket
munkaerőpiaca megvédése érdekében.
2. Összefogás az Európából érkező pénzügyi támogatások érdekében
Magyarország első számú érdeke, hogy a szolidaritás elve fennmaradjon, sőt,
erősödjön az Európai Unióban. A tagállamok közössége kohézióját a strukturális
és kohéziós alapokból történő méltányos, az egyenlő elbánás elvének megfelelő
és minél szélesebb körű részesedés révén lehet előmozdítani. A magyar
politikai erőknek mindent el kell tehát követniük az EU intézményeiben, a
Tanácsban és az Európai Parlamentben, hogy a 2007-2013 közötti időszakra
vonatkozó pénzügyi irányelvek ne lazítsák, hanem erősítsék a tagállamok
közötti szolidaritást és a kohéziót.
Mindeközben itthon arra kell törekedni, hogy az uniós alapokra való
pályáztatás átláthatóan folyjon. Nemzeti konszenzussal kell meghatározni a a
közép- és hosszú távú fejlesztési tervek prioritásait, s a pályázatok
elbírálásakor csakis szakmai érvek mentén lehessen dönteni. A nem megfelelő
intézményrendszer, az átláthatatlan bírálati eljárás, a bíráló testületek nem
egyértelműen pártatlan volta nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy
diszkreditálja Magyarországot az Unióban, hanem azzal is, hogy elesünk a
forrásokról és rontjuk nettó haszonélvező pozíciónkat. Mindez euróban mérve is
milliárdos veszteséget jelentene az országnak.
3. Összefogás a magyar gazdák és a mezőgazdaság megerősítéséért
Nemzeti érdekünk, hogy a magyar mezőgazdaság az uniós tagság nyertese legyen.
Ehhez elsősorban két dolgot kell megvalósítani. Az egyik, hogy az Unió közös
agrárpolitikájának jövőjét érdekeink mentén próbáljuk alakítani (ne
csökkenjenek jelentősen a közvetlen kifizetések, illetve azokban az
ágazatokban, melyekben versenyképesek vagyunk vagy azokká tudunk válni a
jövőben, maradjon meg az uniós támogatás). A másik, hogy mindent elkövetünk
annak érdekében, hogy a lehetséges uniós támogatásokat a gazdák maradéktalanul
fel tudják használni. Erre akkor van mód, ha a költségvetésben a nemzeti
kiegészítést és a különböző támogatásokat ténylegesen, s nem csak a szavak
szintjén biztosítjuk, illetve kidolgozzuk annak módját (hitelezési rendszer),
miként lesznek képesek a gazdák a jelenleg még hiányzó önrészt előteremteni,
illetve a korábban felvett hiteleiket visszafizetni. Versenyképes, megfelelő
méretű családi gazdaságokon alapuló magyar mezőgazdaság mindezek nélkül nem
képzelhető el. Prioritást kell hogy élvezzen a lehető legszélesebb értelemben
vett vidékfejlesztés, melynek célja, hogy eltüntesse a vidéken való élet ma
még meglévő hátrányait.
4. Összefogás a nemzeti kisebbségek védelmében
A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak elismertetése az Európai Unió
leendő alkotmányában csak az első, igaz, nagy jelentőségű lépés. Ennek
érdekében, illetve azért, hogy a kisebbségi kérdés egyáltalán napirendre
kerüljön az Unióban, a Konvent magyar tagjai együttesen léptek fel. A
mindenkori magyar Kormánynak alkotmányos kötelezettsége, hogy felelősséget
vállaljon a határon túli magyarokért, s ne csak a magyar egyénekért, hanem a
magyarok közösségéért. Az Európai Unió tagjaként a magyar politikusoknak
európai összefüggésben kell eleget tenniük ennek a felelősségüknek.
Kötelességük, hogy a témakör súlyát minden uniós partnerünkkel elismertessék.
A célunk tehát nem lehet más, mint a nemzeti kisebbségek közösségi jogainak
elfogadtatása és az Unió jogában történő pozitív megjelenítése. Így - a
szubszidiaritás elvét, valamint "az EU, mint a közösségek közössége"
gondolatot is felhasználva - erősíteni szükséges az Unióban a regionalizmust,
a közösségi önkormányzatiságot és önrendelkezést, a területi és közösségi
autonómiák változatos formáit.
5. Összefogás a kis- és középvállalkozások megerősítéséért
2000 márciusában Lisszabonban az Európai Unió vezetői az európai gazdaságok új
növekedési pályára állítását határozták el. Az Unió állam- és kormányfői a
kontinenst a tudásalapú társadalom, az élethosszig tartó tanulás, a kutatás és
fejlesztés előtérbe állítása, a kis- és középvállalkozások és a teljes
foglalkoztatás ösztönzése révén kívánják versenyképesebbé tenni. Magyarország
érdeke, hogy az Unió kitartson e politikája mellett, s minél több olyan uniós
program szülessen, melyekbe bekapcsolódva itthon lendületet kap az oktatás,
valamint a kutatás-fejlesztési szektor.
A lisszaboni stratégia része, hogy az Unió országaiban a foglalkoztatási ráta
2010-re elérje a 70%-ot. Ezt Magyarországon csak a kis- és középvállalkozói
szektor erősítése révén lehet megvalósítani. Ezek azok a cégek, melyek
rugalmasabban képesek alkalmazkodni a gazdasági helyzet változásához, s
telephelyüket nehezebben változtatják meg, tehát ez a tőke jóval kevésbé
menekül az adottságok kedvezőtlenre fordulása esetén. Magyarországnak tehát
annak érdekében kell lobbiznia, hogy az Unióban minél több a kis- és
középvállalkozásokat támogató program szülessen. Itthon pedig sürgősen ki kell
dolgozni számukra egy olyan programot (EU-konform támogatások, kedvezményes
hitelek), mely versenyképessé teszi őket az Unióban. Támogatni kell azt is,
hogy a magyar vállalkozások pozíciókat szerezzenek térségünkben.
6. Működjön az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága a nemzeti
konszenzus megteremtésének intézményeként
2004. május 1-je után a Magyarországon érvényes jogszabályok 50, a gazdasági
szabályozók közel 80%-a az Unióban születik meg. Azon belül is az érdemi
döntések nagy részét a kormányok képviselőiből álló Tanács hozza. Magyarország
akkor tudja érdekeit hatékonyan képviseli Brüsszelben, ha álláspontja nemzeti
konszenzusra támaszkodhat. Az Unióban születő normákról, politikákról az
Országgyűlésben, annak jelenleg még csak formális szerepet betöltő Európai
Integrációs Ügyek Bizottságában kellene közösen kialakítaniuk a pártok és a
kormány képviselőinek a magyar álláspontot. A kormány brüsszeli tárgyalási
mandátumát tehát az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága hagyná jóvá, az
Európai Parlament magyar képviselőinek bevonásával.
7. Közmegegyezés az uniós tisztségekről
2004. október 31-én lejár a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma, így a
magyar Kormánynak újra jelöltet kell állítania a Magyarországot megillető
biztosi posztra. A többi, már kijelölt poszt (bírók, Számvevőszék tagja)
esetében is - a mandátum lejártakor - folyamatosan szükség lesz a nevezés
megújítására. 2010-ig Magyarországot 6 felsővezetői és 27 középvezetői helyet
tölthet be az Európai Bizottságban, neveznünk kell képviselőket a Régiók
Bizottságába, a Gazdasági és Szociális Bizottságba, valamint az ún. szakmai
ügynökségekbe. A bizottsági tisztviselői helyek ráadásul életre szóló posztok.
Ezek a jelöltek akkor növelik Magyarország jó hírét, akkor tudják hatékonyan
ellátni feladataikat, ha kiválasztásuk nemzeti konszenzussal történik, tehát
ha a személyekről érdemben és előzetesen egyeztetnek a pártok és a Kormány.
Mindezek következtében elengedhetetlen, s szakmai kérdésekben sem érhető el
konszenzus, ha nincs előzetes és érdemi konzultáció a pártok között ezekről a
nevezésekről.
8. Összefogás az egységes Európáért
Az Európai Unió a demokrácia alapvető értékeire, a szabadság és egyenlőség
eszméjére épülő szövetség, szabad, független, egyenrangú nemzetek
szövetségeként jött létre, s a magyar polgárok arra szavaztak 2003-ban, hogy
Magyarország ehhez a szövetséghez csatlakozzon. Azoknak tehát, akik a magyar
polgárokat az Európai Parlamentben képviselni fogják, az egységes Európa
eszményét kell képviselniük, szemben az Európát megosztó többsebességes unió
elképzelésével. Európai képviselőinknek a demokrácia eszményét kell
képviselniük, ami nem egyeztethető össze az emberek feje fölötti
politizálással.
9. Összefogás Európa demokratikus normáinak betartása érdekében
Az Európai Unió 1976-os okmányának, mely az európai parlamenti képviselők
közvetlen választásáról rendelkezik, ma hatályos változata szerint "az EP
tagjainak megválasztására valamennyi tagállamban közös elveknek
megfelelően, közvetlen és általános választójog alapján kerüljön sor... A
választásnak általánosnak, közvetlennek, SZABADNAK és titkosnak kell lennie."
Budapest, 2004. február 20.
fidesz.hu
