2004. március 16. kedd 23:53
Alkotmánybírósághoz fordultak a történelmi egyházak az esélyegyenlőségi törvény kapcsán
Négy egyház közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz az esélyegyenlőségi törvény miatt kedden - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára.
A katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az egyházi intézmények sajátos jellegének megőrzése érdekében fogalmazta meg beadványát - mondta Veres András püspök.
Mint hozzátette, álláspontjuk szerint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, január végén hatályba lépett törvény alkotmányellenes, mert az egyházi intézményeket illetően tiltaná a hit szempontjai szerinti felvételt és elbocsátást.
A törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport vallási vagy világnézeti meggyőződése, családi állapota, szexuális irányultsága, nemi identitása vagy életkora miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül.
A jogszabály hatálya ugyanakkor nem terjed ki "az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira".
Az egyházi intézmények elbocsátási eljárása azt követően került az érdeklődés középpontjába, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem tavaly eltanácsolt egy ötödéves, homoszexualitását nyíltan vállaló hallgatót.
A kari tanács az interneten nyilvánosságra hozott állásfoglalásában kiemelte: a homoszexuális viselkedést a Biblia egyértelműen Isten rendje elleni véteknek nevezi.
Mint hozzátették, az egyház a Biblia alapján nem helyeselheti a homoszexuális kapcsolatok megáldását, a homoszexuális párok házasságkötését, gyermekvállalását, homoszexuális életet folytató, vagy azt propagáló vallástanárok és lelkészek képzését, szolgálatba állítását, illetve szolgálatban tartását.
A Fővárosi Bíróság ez év február 20-án, soron kívül megtartott tárgyaláson jogerősen hatályon kívül helyezte az egyetem kari tanácsának 2003. november 28-án hozott határozatát a hallgató kizárásáról. A döntés értelmében a felperes hallgatói jogviszonyát helyre kell állítani.
A bíróság azzal indokolta határozatát, hogy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya kiterjed az egyházak által fenntartott felsőoktatási intézményekre is.
"A hallgatói jogviszonyt csak fegyelmi eljárás keretében lehet megszüntetni, amennyiben annak feltételei fennállnak, ugyanakkor az egyetem belső szabályzata sem tartalmaz olyan kitételt, amely alapján a felperes hallgatói jogviszonya megszüntethető lett volna" - írta közleményében a bíróság sajtótitkársága.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly márciusban fordult először az Alkotmánybírósághoz, akkor a szociális törvény parlament által elfogadott módosítását sérelmezték. Az akkori beadványtól azt várják, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki, az egyházaknak alanyi joguk szociális intézmények alapítása
