2004. június 24. csütörtök 23:03
„Nem lehet elvágni azokat a gyökereket, amelyekből származunk”
a Szentatya az Európai Unió új alkotmányáról
A nemzetközi sajtó első helyen foglalkozik II. János Pál pápa június 20-ai, vasárnap déli, az Úrangyala elimádkozása után mondott szavaival, amelyeket anyanyelvén intézett a Szent Péter téren összegyűlt lengyel zarándokokhoz, kifejezve keserűségét amiatt, hogy az Európai Unió új alkotmányában nem szerepel sem a keresztény gyökerekre való utalás, sem Isten neve.
„Megköszönöm Lengyelországnak, hogy az európai fórumon hűségesen megvédte földrészünk keresztény gyökereit, amelyekből kinőtt korunk kultúrája, amelyből kifejlődött civilizációja. Nem lehet elvágni azokat a gyökereket, amelyekből származunk.”
Ismeretes, hogy a szentatya pápasága kezdeteitől fogva sürgette az európai integrációt, a mindkét – keleti és nyugati – tüdejével lélegző Európa mielőbbi egyesülését. Egyedül és elsőként hangoztatta, hogy a mesterségesen két politikai tömbre osztott földrész valójában az Atlanti-óceántól az Ural-hegységig tart, döntő szerepe volt abban, hogy megindulhasson az európai közös ház építése, amelyet azonban csak a földrész arculatát kialakító és meghatározó közös keresztény örökségre lehet alapozni.
A szentatya többször is hangoztatta – így például 2002 januárjában, a laekeni EU-csúcstalálkozó után: „Egy tagadhatatlan történelmi tény elismerése egyáltalán nem jelenti az államok helyesen értelmezett laicitására vonatkozó modern igényének elutasítását. A vallások háttérbe szorítása nemcsak igazságtalanság, hanem távlatokban gondolkozva is helytelen döntés, mivel a vallások a múltban is és most is hozzájárulnak Európa kultúrájához és humanizmusához, amelyre a földrész joggal büszke” – mondta a pápa, nem szalasztva el egyetlen alkalmat sem, hogy felhívja a közvélemény figyelmét erre a témára. Nemzetközi útjai, Úrangyala imádságai során, az általános kihallgatásokon, püspökökhöz, nagykövetekhez, államfőkhöz intézett beszédeiben szüntelenül hangsúlyozta: „csak egy olyan Európa lesz képes a harmadik évezred kihívásaira válaszolni, amely nem felejti el, hanem éppen ellenkezőleg, ismét felfedezi keresztény gyökereit. Európa ugyanis nem pusztán gazdasági közösség: spirituális értékei biztosítják számára lelkületét.”
Az Osservatore Romano vatikáni napilap vasárnapi számának „Egy megfakult emlékezetű Európa” c. vezércikke első helyen közli Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő szombaton közzétett nyilatkozatát: „A tömegtájékoztatási eszközök arról számoltak be, hogy Brüsszelben a 25 tagállam állam-, illetve kormányfői egyetértéssel elfogadták az európai alkotmányos szerződést. A Szentszék megelégedését fejezi ki az európai integráció folyamatának e fontos új állomásáért, amely kezdettől fogva a római pápa kívánsága volt és amelyet mindig is támogatott. Megelégedésre ad okot az is, hogy a szerződésbe belefoglalták azt a rendelkezést, amely védi a tagállamokban a vallási felekezetek státuszát és arra kötelezi az uniót, hogy velük nyitott, nyílt és szabályos kapcsolatokat tartson fenn, elismerve önazonosságukat és (a közjóhoz való) sajátos hozzájárulásukat.
A Szentszék ugyanakkor sajnálja, hogy egyes kormányok ellenállásukat fejezték ki Európa keresztény gyökereinek határozott elismerésével szemben.
Ez azt jelenti, hogy félreismerik a tagadhatatlan történelmi tényt és az európai népek keresztény önazonosságát.
A Szentszék elismerését és háláját fejezi ki azoknak a kormányoknak, amelyek a múlt ismeretében és annak a történelmi látóhatárnak a tudatában, amelyben az új Európa kialakul, azon fáradoztak, hogy konkrétan kifejeződésre jusson a földrész közismert vallási öröksége.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a különféle intézmények erőteljes törekvése, amely arra irányult, hogy a szerződésben megemlítsék Európa keresztény örökségét, arra kívánta buzdítani a politikai felelősöket, állampolgárokat, valamint a közvéleményt, hogy elgondolkozzanak erről a kérdésről, amely nem másodlagos a jelenlegi helyzetben sem országos, sem európai, sem pedig nemzetközi szinten.”
A lengyel püspökök szintén nyilatkozatban fejezték ki méltatlankodásukat. Június 19-én Józef Michalik érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke „a történelmi igazság meghamisításáról” szólt, illetve arról a törekvésről, hogy tudatosan háttérbe szorítsák a kereszténységet, amely az évszázadok során és jelenleg is az európaiak nagy többségének vallása. A lengyel főpásztorok szilárdan ellenállnak annak a laicista ideológiának, amely több európai kormány álláspontjában észlelhető és amely miatt a püspökök aggodalommal tekintenek Európa jövője elé. Nem lehet a közös európai házat az öreg földrész történelmének meghamisítására, illetve az egész Európára rákényszerített laicista világnézetre építeni. Ezért a lengyel püspökök felhívást intéznek minden jóakaratú emberhez: gondolkozzanak el azon, milyen jövője lesz egy olyan Európának, amelyet az alapvető értékek mellőzésére építenek.
Itt emlékeztetünk Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek homíliájára, amelyet május 22-én, a Közép-európai Katolikus Találkozót lezáró mariazelli szentmisén mondott. A bíboros utalt egyrészt Joseph Weiler amerikai zsidó jogász könyvére, amelyben kifejti, hogy az Óvilág szellemi örökségének gerincét a kereszténység alkotja, amely nélkül Európa történelme nem értelmezhető, a preambulum körüli vita a kereszténységtől való beteges félelem jele. Schönborn bíboros továbbá idézte Dzevad Karahaszan boszniai, muzulmán származású költő szavait, amelyeket a bécsi Stephansdomban tartott béke vesperáskor mondott a katolikus találkozó megnyitásakor: „Európát a kereszténységre redukálni nagy kár lenne. De a kereszténységet kihagyni belőle, az katasztrófa lenne”.
Az olasz politikai élet felelősei is nagy többségükben egyetértenek a pápa keserűségével. Riccardo Pedrizzi szenátor szerint „súlyos és elfogadhatatlan a kereszténységgel szembeni fülsüketítő csönd”. A kereszténység mellőzése olyan hiányt jelent, amely megalázza egész civilizációnkat – állapította meg egy másik olasz politikus, Antonio Martusciello, környezetvédelmi miniszterhelyettes. Franco Frattini olasz külügyminiszter pedig népszavazást javasol az Európai Unió Alkotmányos szerződésének elfogadásáról.
