2004. május 05. szerda 21:32
Antidemokratikus törvény és adminisztratív eljárás a romániai helyhatósági választások előkészületeiben
Bevezetés:
A romániai választási bizottság adminisztratív eszközökkel megakadályozta a Magyar Polgári Szövetség indulását a romániai helyhatósági választásokon. A Magyar Polgári Szövetség újonnan alakult politikai szerveződés, mely a közel két milliós romániai magyar kisebbség azon tagjainak támogatását élvezi, akik elégedetlenek a román kormánnyal együttműködő Romániai Magyar Demokrata Szövetség tevékenységével.
Elemzés:
Romániában a kormány parlamenti többségét a kormányon kívüli Romániai Magyar Demokrata Szövetség biztosítja. A román kormánypárt a támogatásért több gesztust tett a magyar kisebbség legnagyobb politikai szervezetének. Ezek közül a legszokatlanabb a választási törvény megváltoztatása volt. Az új törvény kimondja, hogy ha egy olyan kisebbségi politikai mozgalom akar indulni a választásokon, mely jelenleg nem tagja a parlamentnek, akkor annak névjegyzéket kell produkálnia, melyben a kisebbséghez tartozó egyének 15%-a vagy a magyar kisebbség esetében legalább 25.000 fő kijelenti, hogy a mozgalom tagja. Emellett a listának minimum 15 különböző megyéből és a fővárosból minimum 300 aláírást kell tartalmaznia. A romániai magyar kisebbség esetében ezek a kritériumok szinte irreálisak. E kritériumok csakis az új pártokra vonatkoznak, vagyis – például - a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre nem. Ehhez hasonló antidemokratikus és diszkriminatív törvényi rendelkezés egyetlen EU tagállamban és tagjelölt államban sem készült.
A szokatlanul diszkriminatív feltételek ellenére a Magyar Polgári Szövetség néhány hét alatt összegyűjtött több mint 50.000 aláírást. Az új magyar szervezet részsikere annak köszönhető, hogy a romániai magyarság jelentős része elégedetlen az RMDSZ tevékenységével. A magyar kisebbség életszínvonala nem javult, a romániai magyarság lélekszáma 15 év alatt 200.000 fővel, vagyis több mint 10 %-kal csökkent. Mindezek mellett azonban az RMDSZ néhány vezető politikusa (Borbély László, Verestóy Attila) Románia leggazdagabb polgárai közé került, és teljesen átvette a párt irányítását. Ennek következtében Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiszorította a mozgalomból a belső ellenzék vezéralakját, az 1989-es romániai események egyik elindítóját, Tőkés László református püspököt (lásd Budapest Analyses 34.számát).
Miután kiderült, hogy a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és Szilágyi Zsolt országgyűlési képviselő által jegyzett Magyar Polgári Szövetség képes volt összegyűjteni a megfelelő számú aláírást, a román kormány újabb, alkotmányos jogállamban elképzelhetetlen kormányrendeletet hozott. Megváltoztatta az aláíró ívek formáját és 1 hétre (!) csökkentette az új aláírások összegyűjtésére felhasználható időt. E kormányrendelet következményeképpen - az RMDSZ képviselőjének előterjesztésére - a választási bizottság nem fogadta el jogszerűnek a több mint 50.000 aláírást tartalmazó ívet.
A döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy adminisztratív eszközökkel gátolták meg egy, a hatályos törvényeknek megfelelően eljáró szervezet indulását. Ennek következtében az RMDSZ várhatóan demokratikus vetélytárs nélkül fogja megtartani monopol helyzetét a romániai magyar kisebbségben a helyhatósági választásokon. A jelenlegi döntés előrevetíti a Tőkés Lászlóval szoros kapcsolatokat ápoló magyarországi jobbközép ellenzék és az RMDSZ vezetése közötti kapcsolatok további romlását is.
Az RMDSZ eljárását egyre többen bírálják Romániában. A magyar párt demokráciadeficitje eljutott a mélypontig. Több romániai elemző sejteti, hogy az RMDSZ-t – mint a posztkommunista román kormány támogatóját - a román hatóságok minden valószínűség szerint választási csalás árán is át fogják segíteni a parlamenti választási küszöbön (5%) annak érdekében, hogy szoros választási eredmény esetén a jelenlegi kormányzó pártnak az RMDSZ támogatásával biztosan meglegyen a parlamenti többsége. (A közvélemény-kutatási adatok szerint az RMDSZ népszerűsége jelenleg nem éri el a választási küszöböt.) Az RMDSZ megítélése mára eljutott oda, hogy képesnek tartják a választási csalásban való együttműködésre. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyzetét és megítélését rontja, hogy létezése óta első alkalommal vonható kétségbe legitimitása, hiszen demokratikus választások útján nem válik világossá, hogy a romániai magyar kisebbség adott szavazati aránnyal támogatja.
A romániai magyar kisebbség RMDSZ-t bíráló ellenzéki politikusai rövid időre - antidemokratikus eszközökkel - kiszoríthatóak a politikai szintérről. Ugyanakkor kialakított struktúrájuk és együttműködésük a nemrég alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, mely célként tűzte ki az európai mintájú autonómia elérését a romániai magyarság számára (lásd Budapest Analyses 40. számát), lehetőséget teremt ahhoz, hogy egy esetleges romániai politikai klímaváltozással párhuzamosan megerősödjenek.
Következtetések:
A román kormánypártok és az RMDSZ jogellenes módszerekkel igyekeznek fenntartani a jelenlegi romániai politikai status quo-t. E téren az együttműködés rövid távon sikerekkel kecsegtet, mert sikerül megakadályozni a romániai magyar ellenzéki szerveződés elindulását a helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az ilyen és ehhez hasonló antidemokratikus módszerek Románia integrációs célkitűzéseivel nem egyeztethetőek össze. Így a Romániai Magyar Demokrata Szövetség további erkölcsi és politikai eróziója várható, amivel párhuzamosan a most antidemokratikusan elnyomott, a politikai színtérről jogellenesen kiszorított magyar kisebbségi politikai mozgalom idővel erkölcsi tőkét tud kovácsolni a helyzetből és megerősödik. Erkölcsi és politikai pozíciójának erősödése pedig új lendületet adhat a kisebbségi kérdést európai típusú autonómiával megoldani kívánó mozgalmaknak.
Forrás: Budapest Analyses, No. 42, May 05, 2004
