2004. április 28. szerda 06:48
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt a választási törvény
Javaslatot nyújtott be az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség két képviselője, Németh Zsolt és Braun Márton. Azt bírálják, hogy a helyhatósági választásokra vonatkozó román törvény hátrányosan megkülönbözteti a nemzeti kisebbségi pártokat. Szájer József az Európai Parlament külügyi bizottságában ugyancsak sérelmezte a román hatóságok eljárását. Az indítványt eddig 14 ország képviselője támogatta aláírásával.
Az előterjesztés szerint a román törvény szigorú, majdhogynem irreális feltételekhez köti a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetek részvételét a helyhatósági választásokon, és ezzel durván megsérti a szabad, demokratikus választások jogát biztosító európai egyezményeket. Az előterjesztők véleménye szerint a román választási bizottság a jogi mellett politikai diszkriminációt is alkalmazott azzal, hogy nem vette nyilvántartásba az autonómiatörekvések képviseletét nyíltan felvállaló Magyar Polgári Szövetséget.
Az ET parlamenti közgyűlése elé terjesztett
határozattervezet teljes szövege:
A Közgyűlés
1. tudomásul veszi, hogy Románia parlamentje elfogadja a Helyi Választásokról
szóló 67 / 2004. számú törvényt, amely diszkriminatív feltételeket határoz meg
azon nemzeti kisebbségeket képviselő politikai pártok számára, amelyek eddig
nem képviseltették magukat a parlamentben. Az említett jogszabály idevágó
rendelkezései (7.,44. és 93. cikkely) alapján csak azok a pártok vehetnek
részt a helyi választásokon nemzeti kisebbségek színeiben, amelyek már ezt
megelőzően is képviselettel rendelkeztek a parlamentben; míg az ennek a
rendelkezésnek nem megfelelő pártoknak speciális és nagyon szigorú,
majdhogynem irreális feltételeket kell teljesíteniük ehhez. (A választáson
való részvétel feltétele az, hogy az adott pártnak a képviselt teljes
kisebbség legutóbbi népszámláláskor mért lélekszámának legalább 15%- át kitevő
nagyságú tagsággal kell rendelkeznie. Ez a magyar kisebbség esetében legalább
25000 személyt jelent. Ennek bizonyítására olyan listát kell összeállítani,
amely tartalmazza az érintett 25000 személy mindegyikének teljes nevét,
születési idejét, címét, személyi igazolványa számát és aláírását. További
feltétel, hogy legkevesebb 300 aláírást kell összegyűjtenie Románia legalább
15 különböző megyéjében és Bukarestben, mint önálló közigazgatási egységben.
Az itt részletezett feltételek egyike sem vonatkozik azokra a pártokra,
amelyek korábban is parlamenti párok voltak.)
2. hangot ad annak a megállapításnak, hogy az említett törvény diszkriminatív
rendelkezéseinek teljesítése kapcsán bármely magyar szervezet újra meg újra
olyan hátrányos megkülönböztetésnek volt (és van) kitéve, amelyek az illetékes
állami hatóságok adminisztratív intézkedései formájában öltöttek testet.
(Ennek legjobb példája, hogy a vonatkozó jogi szabályozást egy április 16-án
közzétett kormányrendelettel változtatták meg visszamenőleges hatállyal, éppen
abban az időszakban, amikor az érintettek az aláírásokat gyűjtötték. Ez az
eljárás a nagyon szigorú és diszkriminatív követelmények teljesítésére nyitva
álló időkeretet 7 napra csökkenti le.)
3. arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fenti törvény által követett
alapelvek, és a rendelkezések végrehajtása során alkalmazott adminisztratív
gyakorlat ellentmond az Európa Tanács olyan alapvető jogszabályaiban
megfogalmazottaknak és képviselt szellemnek, mint Az emberi jogok és alapvető
szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény, A nemzeti kisebbségek
védelméről szóló keretegyezmény, és A helyi önkormányzatokról szóló európai
charta.
4. arra a megállapításra jut, hogy diszkriminatív szabályok, jogszabályok
elfogadása, különös tekintettel olyan érzékeny területen, mint a választói
jog, alapvetően lehetetlenné teszi egy demokratikus társadalom
elidegeníthetetlen részének tekintett pluralizmus megvalósulását és önmagában
súlyos veszélyt jelent a demokrácia működésére Romániában.
5. úgy véli, hogy a törvény végrehajtása során foganatosított diszkriminatív
jellegű adminisztratív lépések még inkább elmérgesítik a helyzetet.
6. úgy gondolja, hogy szükséges a szóban forgó törvény által teremtett konkrét
esetről és helyzetről, (valamint az ehhez társuló adminisztratív gyakorlatról)
a Parlamenti Közgyűlésnek jelentést készíteni.
Aláírók:
Braun Márton, EPP- Magyarország,
Németh Zsolt, EPP - Magyarország,
Bauer Edit, EPP - Szlovákia,
Christos Pourgourides, EPP - Ciprus,
Sali Berisa, EPP - Albánia,
Michael Spindelegger, EPP - Ausztria,
Lord Kilclooney, EPP - UK,
M. Andrzej Wielowieyski, EPP - Lengyelország,
Paoletti Tangheroni, EPP - Olaszország,
Luc Van den Brande, EPP - Belgium,
Hanne Severinsen, EPP - Dánia,
Manuela Aguiar, EPP - Portugália,
Andreas Gross, EPP - Svájc,
Boriss Cilevics, EPP - Lettország,
Renate Wohlwend, EPP - Liechtenstein
Forrás: erdély.ma
