2004. április 14. szerda 00:15

A baloldal zsigereiben egyházellenes

Kósáné csak szimptóma - az ideológia, mint örökség

hírTV - Kérdések órája

Kóczián Péter: Jó estét kívánok, ez itt a Kérdések órája. Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a vendégünk. Jó estét kívánok.

Semjén Zsolt: Jó estét kívánok.

K. P.: Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Legyünk túl a nehezén az elején, jó? És ez a személyes része a dolognak, aztán utána beszéljünk másról is. Mindjárt meg is keresem azt az SMS-t. Ez ugye azzal az ominózus vadászattal foglalkozik. 30/391-6404: Szégyellje magát, együtt vadászik a szocikkal. Mondjon le! Az a bizonyíték, hogy lepaktálnak az MSZP-vel. Ugye ennek az az előzménye, hogy volt egy, a Heti Világgazdaság által megírt vadászat, ahol egy magánembernek a birtokán együtt vadásztak MDF-es képviselők...

Semjén Zs.: Nem egészen.

K. P.: Jó, jó, oké. Tehát együtt vadásztak MDF-es, fideszes és MSZP-s képviselők.

Semjén Zs.: Lezárult a vizsgálat, ami egy névtelen feljelentés alapján indult, és megállapította, hogy semmiféle törvénysértés nem történt. Én személyesen a lőjegyzékemet és mindent nyilvánosságra hoztam. Ennek alapján az erdészet hivatalosan megállapította, hogy a legmesszebbmenően nemcsak a törvényeket, hanem minden etikai normát, írott és íratlan szabályát betartottam. Azt is nagyon fontos látni, hogy amit például a Friderikusz-műsor bemutatott, az szemen szedett hazugság volt. A felvételek nem azon a vadászaton készültek, az a bizonyos vadászkép egyszerű hamisítvány, egy ismeretlen vadászképből kimásolták, a Parlamenti Almanachból kivágták a fényképeinket és ráragasztották, tehát egész egyszerűen...

K. P.: Ki csinálta ezt?

Semjén Zs.: Nem tudom, a Friderikusz urat kellene megkérdezni, hogy amit bemutatott a tévében, azt ki csinálta. Tehát megállapította a vizsgálat, hogy semmiféle törvénytelenség nem volt. Szeretném azt elmondani, hogy nekem a nagyapám híres vadászember volt, a családomban évszázadok óta nagy vadászok voltak. Én egyébként sokkal inkább pecázom, mint vadászom, de azt gondolom, hogy a vadászatnak van egy kultúrája, a természet hasznosításának egy módja. Gondoljunk arra, hogy ebben az országban volt egy Széchenyi Zsigmond, egy Kittenberger Kálmán, egy Sütő András író vagy Fekete István író, akik nagy vadászok voltak. Mint mondtam, inkább pecázom, inkább horgászom...

K. P.: Igen, csak erre mondhatom azt, hogy ugyanakkor meg a magyar irodalomban, meg a magyar közéletben van a vadászatnak egy olyan rossz hangulata, amely a politikusokhoz kapcsolódik, az urakhoz kapcsolódik. A kérdés az úgy szól, hogy nem érzi-e azt pont e botrány után, hogy ha politikusként akar tevékenykedni, akkor nem kéne vadásznia. Szóval hogy ez nem egy jó asszociáció.

Semjén Zs.: Ez rendben van, de ez műbotrány. Egész egyszerűen megállapította a vizsgálat, hogy semmiféle ilyen törvénysértés nem történt. Azt is megjegyzem, hogy mondom, engem csak ebben a ciklusban hívott a klubnak az elnöke, ez egy teljesen hivatalos parlamenti klub, ugyanilyen van horgász, foci, tenisz és satöbbi. Ilyen alkalom legalább száz volt, mióta a vadászklub fennállt. Én csak ebben a ciklusban voltam, korábban néhány horgászversenyen voltam. Nézze, ebből a tanulság az, hogy még ha az ember a legtisztességesebben jár el és mindenben, mindenben, a legmesszebbmenő etikai normák betartásával, akkor is a sajtó képes ilyen helyzetbe hozni. Valóban arról van szó, hogy van egy vadászatellenesség a társadalomban, aminek nyilván van bizonyos alapja, bizonyos értelemben persze egy messze-messze felfújt és eltorzított dolog. Szerencsés lenne, hogyha az emberek olvasnák például Széchenyi Zsigmondot vagy Kittenberger Kálmánt vagy Fekete Istvánt. Az, hogy itt a szocialistákkal együtt, nézze, ez egy olyan dolog, hogy száz ilyen típusú esemény volt. Az ember azt gondolná, hogy az, hogy különböző pártállású emberek egy horgászversenyen, egy parlamenti focin, egy parlamenti tenisz-dologban együtt tudnak lenni, ez önmagában nem rossz. A tanulság az, hogy az ember jobb, hogyha megfontolja, hogy esetleg más pártállású képviselővel egy liftbe se szálljon be.

K. P.: Hát pontosabban hogy a másik tábor embereivel. Ugye itt ez az SMS, amit idéztem: Mondjon le, ez a bizonyíték - mármint a közös vadászat - a szocikkal, hogy lepaktálnak az MSZP-vel - mondta ezt az SMS-ező.

Semjén Zs.: Igen, akkor ilyen alapon mondjuk aki egy közös énekkarban van, a parlamenti énekkarban vagy egy közös parlamenti focimeccsen részt vesz, erre is igaz lenne ez. Nézze, itt megint azt kell mondanom, hogy klasszikusan a sajtó fölfújt valamit, amiről utólag kiderült, hogy egy szó nem igaz belőle, persze ez már nem volt hír, hogy nem igaz.

K. P.: Mi a személyes tanulsága ennek a történetnek? Tehát megbánta? Azt gondolja, hogy...

Semjén Zs.: Nézze, mit bántam volna meg, amikor mindent nyilvánosságra hoztam, minden megállapította, hogy messzemenően nemcsak a törvények, hanem a legmesszebbmenő etikai normák szerint jártam el. Igazából ez egy rossz téma volt, szerintem egész szerencsétlen volt az egésznek a felvezetése. Én most nem fogom megtagadni a nagyapámat, a dédnagyapámat és így tovább, akik vadász emberek voltak. Én - mondom -, magam inkább pecázom, mint vadászom, de nekem meggyőződésem, hogy vannak tisztességes vadász emberek, ami a természet hasznosításának és egy nagy kultúrának a hordozója. Mondom, hát Fekete István, Wass Albert, Sütő András. Politikailag szerencsétlen maga a téma, ezt tudomásul kell venni.

K. P.: Beszéljünk egy másik aspektusáról, ami megjelent ezekben az SMS-ekben is, hogy ha - bár már ez is kérdés, hogy ezzel egyetért-e - két Magyarország van, ha van egy tábor, mondjuk a jobboldal, amely elhatárolja magát a másik tábortól, a baloldaltól, akkor szabad-e velük együtt vadászni, együtt énekkarban lenni? Megengedheti-e magának egy politikus, akinek az a dolga, hogy ezt az adott tábort képviselje a közélet színpadán, hogy maga is megjelenítse ezt a fajta megosztottságot, amelyet egyébként ugye más esetekben maga is nap mint nap mond a saját választóinak és a másik tábor választóinak is; szóval hogyha ez a politikus ilyeneket mond, egy ilyen táborba tartozik, amely fontosnak tartja ennek hangsúlyozását, akkor megengedheti-e magának, hogy együtt vadásszon, együtt énekeljen, együtt legyen, együtt közösségi civil rendezvényeken, hiszen ez a választók felé azt üzeni: az egész csak színjáték.

Semjén Zs.: Ez szerintem egy téves beállítása a dolognak. A világ parlamentjeiben ez a legtermészetesebb dolog. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy Magyarországon olyan kiélezett a politikai helyzet, hogy ez félreértésekre adhat alkalmat. Ezért azt kell mondanom, hogy úgy látszik, hogy ma Magyarországon nem szerencsés az, hogyha az intézményes formákon kívül - még akkor is, hogyha természetes formák között -, de mégis csak különböző pártállású emberek együtt csinálnak valamit. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy azért ez jelzi azt, hogy nem teljesen normálisak az állapotok, mert azzal, hogy például mondjuk egy focimeccset játszik mondjuk a Parlament csapata a mit tudom én, most csak kitalálom, mondjuk a bíróknak a csapatával, ebben önmagában semmi rossz nincsen. ahogy az újságírók és a színészek játszhatnak. De úgy látszik, hogy Magyarországon annyira kiélezett a politikai helyzet, hogy ez nem tűnik szerencsésnek.

K. P.: Ön szerint ezen a helyzeten változtatni kell-e? Politikusként Önnek ebben van-e feladata? A jobboldali politikusoknak van-e ebben feladata? A baloldal okozza-e ezt a megosztottságot, vagy a jobboldal, vagy együtt? És kell-e ezzel valamit tenni, vagy pedig ez a világ legtermészetesebb dolga. Egy ilyen parlamenti demokráciában, amelyik friss, amelyben a jobboldali hagyományoknak nem volt ötven éven keresztül hagyománya, ott ezen a fejlődési szakaszon keresztül kell menni, ez ezzel jár, majd tíz év múlva lecsitulnak a viszonyok.

Semjén Zs.: Én azt gondolom, hogy a jobboldal mindent megtett azért, hogy normális viszonyok legyenek. Lehet, hogy voltak hibák, de egy dolog biztos, hogy nem a jobboldalon múlik az és nem a jobboldalon múlt az, hogy nincsenek normális viszonyok Magyarországon. Ha elolvassa ezt a Ron Werber-féle dolgot, amelyik azt mondja, hogy vannak a szocialisták és vannak a fasiszták - azok vagyunk mi mint a jobboldal, őszerinte -, akkor ebben a pillanatban valóban nem lehetséges... Tehát egy ilyen felfogással nem lehetséges egy liftbe sem beszállni. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy nem fogadható el az, hogy olyan emberek, akiknek sem ingjük, sem gatyájuk ez az ország, ilyen fokú szétszakítását eredményezzék ennek a nemzetnek. Nekünk - bárhogy kapjuk is a pofonokat - mégiscsak az a feladatunk, hogy a társadalom... Egy társadalom van, egy ország van, egy nemzet vagyunk. És nem szabad hagyni azt, hogy egy olyan hamis alternatívát belesulykoljanak a társadalomba, mint amit ez a Werber próbál, hogy vannak ők és vannak a mi, akiket egyszerűen lefasisztáz.

K. P.: Igen, de ugye erre meg azt mondják a szocialista-liberális oldalon vagy oldalakon, hogy a jobboldal nem eléggé határolódik el azoktól a megnyilvánulásoktól, amelyek az antiszemitizmusra, a kisebbségellenességre, az állam-egyház szétválasztására...

Semjén Zs.: Szerkesztő úr...

K. P.: Most próbálom fölsorolni...

Semjén Zs.: Szerkesztő úr, szemen szedett hazugság. Mondok egy példát. Antiszemitizmussal vádolják a mi oldalunkat. Soha sehol a világon olyan átfogó szerződésrendszert nem kötöttek a zsidó hitközségekkel, mint az Orbán-kormány idején. Mondhatom, mert én dolgoztam ki. Egy. Az ingatlanszerződések tekintetében az örökjáradék konstrukciója pontosan ugyanaz, mint a vatikáni szerződés esetében. Kettő. Egy olyan széles, átfogó rendszer, a kultúra és a hitélet egészére kiterjedő módon, mint amit a MAZSIHISZ-szel kötöttünk, ez megismétli a református és a vatikáni szerződésnek az alapgondolatait, persze a specifikumoknak megfelelően. Amit a történelmi keresztény egyházak lelkészei jövedelem-kiegészítést kapnak, ugyanennek arányosan megfelelően a hitközségek megkapják a temetők fenntartására. Hogy mást ne mondjak, éppen a napokban hoztunk létre egy zsidó-keresztény párbeszédet, ami kifejezetten azt a célt szolgálja, Német Zsolt protestáns részről, én katolikus részről, tehát ugye ketten a jobboldal részéről, Pelle János és még sorolhatnám, kiváló zsidó vallású, zsidó kultúrájú emberek a zsidóság részéről, hogy a keresztény-zsidó együttműködést, az értékeknek a képviseletét be tudjuk mutatni. Tehát egész egyszerűen minden alapot nélkülöz, és szemen szedett hazugság az, amikor megpróbálják a jobboldalra ráhúzni az antiszemita címkét.

K. P.: De miért van az, hogyha az ember végigolvassa az 1998-2002 közötti cikkeket - nyilván én sem olvastam el mindegyiket -, akkor a sajtóból az derül ki, hogy az Orbán-kormány és a katolikus egyház, az Orbán-kormány és a történelmi egyházak párbeszédéről, együttműködéséről, kooperációjáról szóló cikkek, tudósítások - most ne is csak a véleménycikkeket említsük -, a tudósítások azok túlnyomó többséget alkotnak. És nekem úgy tűnt e nyilatkozatokból, hogy az Orbán-kormány tagjai sem, az ezzel foglalkozó tisztségviselők sem hangsúlyozták eléggé azokat az érveket, amelyeket Ön is most mondott. Úgy tűnt, mint hogyha ezt a típusú, az Orbán-kormány és a zsidóság...

Semjén Zs.: De könyörgöm, az Orbán-kormány kötötte meg ezeket a szerződéseket.

K. P.: Az rendben van, de akkor, amikor a nyilvánosság előtt kellett erről beszélni, ez közel sem volt olyan hangsúlyos. Nem érzi a saját felelősségüket ebben, hogy ebben bátrabbaknak kellett volna lenniük?

Semjén Zs.: Hát őszintén megmondom, nem tudom, hogy mit lehetett volna még tenni.

K. P.: Nem a tevésben, a kommunikációjában.

Semjén Zs.: Hát az egész olyan, mint hogyha mondjuk elkezdené mondjuk a liberális sajtó azt állítani, hogy Önnek barátnője van, Ön emberevő, Ön kéjgyilkos és sorolhatnám. Na most ha Ön elkezdi mondani azt, hogy kérem szépen, nekem nincs barátnőm és kérem szépen, én nem lépek félre és nem tartok szeretőt, ha ezt elmondja hetente ötször, akkor a felesége azt fogja mondani, hogy hát kedves Péter, hogy is van ez a dolog. Hát ha mi most minden héten azt mondanánk, hogy nem vagyunk antiszemiták, akkor ezzel mintegy mi sulykolnánk azt, hogy hát ebben van valami. Itt a tetteket kell nézni, ilyen szerződés... Egyébként megemlítenék még egy érdekes dolgot. Hogy az az örökjáradék-szerződés, amit nagyon komoly munkával 1998-ban megkötöttünk a MAZSIHISZ-szel, az a szerződés készen volt a Horn-kormány idején, de nem voltak hajlandók aláírni. Tehát a tetteket kell nézni.

K. P.: Van egy telefonálónk, aztán folytassuk majd ezt. F. L. Gödöllőről. Jó estét kívánok, mi a kérdése Semjén úrhoz?

F. L.: Jó estét kívánok, üdvözlöm az urat. Az a kérdésem nekem, hogy ők mint politikusok meg általában, Magyarországon mit jelent a kézfogás? Ahogy látom, itt a televízióban és jobbra-balra, zavartalanul fognak kezet az emberek, anélkül talán, hogy tudnák a jelentőségét. Énszerintem a kézfogás a közös megbecsülés, a közös tiszteletadás. Kérdezem én, ha 1.800.000 baloldali szavazókat hogy tudom én tisztelni, mikor éveimnek az utolsó szakaszát megkeserítették. Mi a véleménye Önnek? És ha ez az 1.800.000 elmegy a katolikus paphoz meggyónni, hogy ők a kommunistákra szavaztak, megbocsát nekik a pap? Föloldja őket a bűneik alól? Köszönöm, várom a válaszát.

Semjén Zs.: Én azt gondolom, hogy elsősorban nem annak az 1.800.000 embernek van itt bűne, akik megtévesztve, félreértett baloldaliságból a jelenlegi kormányra szavaztak, hanem annak a Ron Werber-i propagandának, amelyik elhitette azokkal az emberekkel, hogy a jobboldaltól félni kell, és amelyik a maga gátlástalan demagógiájával megpróbálja elhitetni azt, hogy a magát szocialistának mondó kormány baloldali értékeket képvisel. Most hadd mondjam azt, hogy ha megnézik, a jelenlegi kormány retorikailag szociáldemokratának állítja be magát. Jó, hát könnybe lábad a szemük, ha az Internacionálét hallják, mert ugye régi emlékek előjönnek. De valójában ez az új burzsoázia klientúrája. Annak a klientúrája, aki a Kádár-rendszerben lévő politikai privilégiumát átváltotta gazdasági tőkére, és gyárigazgatóból gyártulajdonos lett. Ezért a jelenlegi kormány a legbrutálisabb vadkapitalizmust erőlteti az országra, fütyülve a szociális igazságosságra és a szociáldemokrata szempontokra. Egyetlenegy példát mondok. Hát hogy van az, hogy egy magát szocialistának nevező kormány, miközben halálra adóztatja a munkajövedelmeket, addig lényegében adómentessé tette a tőkejövedelmeket.

K. P.: Azért, mert azt gondolják és azt mondják, hogy a tőkeképződésnek az ösztönzése az egyben majd ezen a cikluson keresztül, amikor fogyasztássá válik vagy beruházássá, akkor vagy munkahelyet teremt, vagy munkahelyet tart fönt.

Semjén Zs.: Ez részint... nem is teljesen így van, de ezt mondhatná egy neoliberális párt vagy egy liberális párt, de egy szociáldemokrata párt nem mondhatná, mert az igazságossággal ellentétes az, hogy halálra adóztatom azt, aki dolgozik egy gyárban, aki tanít egy iskolában, miközben lényegében adómentessé teszem azt, aki vagdossa a részvénycetliket. Hát nyilvánvaló, hogy ez teljesen ellentétes a szociáldemokrácia alapelveivel. És hogy mondjak még egy példát, és akkor a...

K. P.: De azáltal, hogy a tőkeképződést segítik, azáltal annak teremtik meg a feltételeit, hogy később több elosztható jövedelem keletkezzen.

Semjén Zs.: Jó, ez rendben van, lehetséges és bizonyos értelemben kell is a tőkeképződést segíteni. Ezért mondjuk mi, kereszténydemokraták azt, amit Leó pápa mondott, hogy sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül fenn nem állhat. De a munka elsődleges a tőkével szemben, mert jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Ezért elfogadhatatlan az a gazdaságpolitika és a társadalompolitika, amit a jelenlegi kormány művel, akik egy szűk pénzügypolitika oltárán feláldozzák a társadalompolitikát. Ugye Bokros Lajosnak volt az a mondása - és most gyakorlatilag ugyanezt csinálják -, hogy megszüntette a családtámogatást lényegében, a fogorvosi ellátást satöbbi, tehát lefaragta ezeket a kiadásokat, amiknek katasztrofális demográfiai következményei lettek és egészségügyi következményei, és azt mondta, hogy na jó, majd aztán hogyha - egyébként nem tudni, mitől - beindul a gazdaság, akkor majd öt vagy tíz év múlva visszaállítják ezeket. Na igen, de öt vagy tíz év múlva nem lehet visszamenőleg megszülni a most meg nem született gyereket. A most meg nem született gyerek nem fog visszamenőleg adót fizetni meg nyugdíjjárulékot, a ma meg nem született gyereknek nem lesz gyereke 25 év múlva, unokája 50 év múlva és így tovább. Tehát a társadalmon ejtett sebek ezek emberöltőkön keresztül fogják éreztetni hatásukat. Tehát az, amit a szocialista párt gazdaságpolitika címén csinál, az szerintem szakmailag is nyilvánvalóan nem váltja be a hozzá fűzött reményeket - főleg ha összehasonlítom az Orbán-kormánynak a Matolcsy idején folytatott gazdaságpolitikájával, hogy így ment fölfele a növekedés -, most ugyanez nem látszik, ez a restriktív pénzügypolitika eredményeként, de egy dolog biztos. Egy szociáldemokrata értékeket képviselő - mint amit mond a kormány -, az nem teheti meg azt, hogy a munkát alárendeli a tőkének. Márpedig a jelenlegi kormány brutálisan ezt teszi. És hogy még egy példát mondjak, ugye ők azt mondják, hogy ők a reformkommunisták, és azok, akik a szociáldemokrata értékeket képviselik. Akkor hogy van az, hogy azok a szocialista politikusok, akiknek valóban pozitív szerepük volt a rendszerváltoztatásban és akik valóban szociáldemokraták, azok közül ma egy sincs a szocialista pártban. Nincs ott Szűrös Mátyás, nincs ott Pozsgay Imre, nincs ott Németh Miklós. Tehát ezért is, az alapelveinkből következően is, de az aktualitás kényszeréből következően is egy kereszténydemokrata-keresztényszociális politikát próbáljunk folytatni, aminek a lényege az, hogy a munkának a joga a tőke diktatúrájával szemben. Na most ebben a tekintetben nem az a megoldás szerintem, hogy azt mondjuk, hogy azok, akik megtévesztve a szocialista pártra szavaztak, azok bűnösök és gazemberek, hanem azt mondjuk, hogy ők megtévesztett emberek, és most legalább a saját bőrükön amikor tapasztalják a gázáremelést, a kirablottságot, azt, hogy a munkájukat semmibe veszik, akkor gondolkodjanak el rajta, és emlékezzenek vissza, hogy milyen gazdaságpolitika és milyen szociálpolitika volt az Orbán-kormány idején, és milyen volt a Bokros Lajos alatt és most a Medgyessy Péter alatt. És ezeket az embereket szerintem nem elkergetni kell, hanem inkább rádöbbenteni arra, amit például Szűrös Mátyás is mond, hogy az igazi, az igazi szociális értékeket sokkal jobban képviseli a jobboldal, mint a magát baloldalnak mondó szocialista újburzsoázia.

K. P.: Jövünk vissza a második résszel. Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a vendégünk.

* * *

Kóczián Péter: Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a vendégünk, folytatjuk a beszélgetést. Nem találom most éppen azt az SMS-t, amit az előbb meg akartam mutatni, úgyhogy akkor most idéznék egyet. Orbán Viktor tett egy kijelentést, amiben azt mondta, hogy meg kellene azt gondolni, hogy az áldott állapotban lévő nő rendelkezzen-e a saját testéről az abortusz kapcsán. Nyilván arról beszélt, hogy nem kellene-e szigorítani. És van egy SMS-ezőnk, 20/588-8241, aki azt mondta, hogy: "Tisztelt Elnök Úr! Határozottan támogatom az abortusztörvény szigorítását, mert körülbelül 30 év, és elfogy az ifjúság. Óbudai Polgári Körből egy nő és egy anya." Én meg mondhatom néhány katolikus ismerősömnek - harmincéves nőkről van szó - a reakcióját, akik azt mondták, hogy ők Fidesz-szavazók, nagyon szeretik Orbán Viktort, de hagyja ki ezt a témát.

Semjén Zsolt: A következőről van szó. A Werber úrnak a végtelen... és ide nem teszek jelzőt, Húsvét van, nem teszünk jelzőt. Az, hogy ezt a témát állítsa középpontba az MSZP kampányának, ebben az a... megint nem teszek jelzőt, hogy Orbán Viktor ezt egy bioetikai konferencián mondta, egy ötödik gyermekét váró apaként, akinek fáj az, hogy évről évre - miközben katasztrofálisan fogy a nemzet, egy-egy megyei jogú város tűnik el az abortuszok által. Na most ebben a kérdéskörben, amit Orbán Viktor felvetett, nem az abortusztörvény szigorítása volt. Ezt csak az MSZP próbálja most így beállítani. Arról van szó, hogy emberek tömege, családok tömege szeretne gyerekhez jutni. Ugyanakkor nagyon sok nő elveteti a gyermekét. Meg kellene találni azokat a formákat, hogy mindenféle indokolatlan bürokrácia nélkül ezeket a gyerekeket, ezeket a magzati korukat élő embertársainkat ne meggyilkolják, hanem olyan családokhoz kerüljenek, akik felnevelik őket. Na most itt szeretnék egy dolgot nagyon világossá tenni. Amit most én elmondok, ez a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja. A Fidesszel való szövetség alapján szabadságunk az, hogy a saját értékrendünket markáns módon képviseljük, például Harrach Péternek is megvolt a szabadsága arra, hogy az Orbán-kormány minisztereként az abortuszmódosítások ellen szavazzon. Megjegyzem, persze az egész egy pozitív irányba mozdult el, de mi elvi alapon - mint kereszténydemokraták -, elvi alapon nem tudjuk elfogadni azt, hogy a Parlament Istent játszik, és pusztán a kora alapján halálra ítélheti a magzati korukat élő embertársainkat. Sem logikai, sem természettudományos, sem filozófiai különbség nincs aközött, hogy az a magzat kéthónapos, négyhónapos, nyolchónapos; a hasfalon belül van vagy a hasfalon kívül van. Ha pusztán a kora alapján el lehet pusztítani a magzati korukat élő embertársainkat, akkor ilyen alapon el lehet más kor alapján az időseket, a fogyatékosakat, a betegeket vagy a társadalom bármely más csoportját. Anélkül, hogy akaratilag állítnék hasonlóságot, logikai hasonlóság van ez a fajta jogpozitivizmus és a náci Németország gyakorlata között, akik szintén - kezdve a fogyatékosokkal - eljárásjogilag többé-kevésbé szabályosan hozott törvények alapján halálra ítélték a társadalom különböző csoportjait, kezdve a fogyatékosokkal és utána a társadalom más csoportjait. És Nürnbergben - nagyon helyesen - nem fogadták el azt a védekezést, hogy a Német Birodalom törvényei szerint cselekedtem. Hanem azt mondták, hogy a természetjog alapján elítélték őket. Na most mi elvi alapon - mint keresztények és mint természetjogi alapon álló emberek - a magzati életet természetesen emberi életnek tekintjük, és azt mondjuk, hogy a fogantatástól a természetes halálig tart az emberi élet. Felhívjuk a figyelmet arra a nonszenszre, hogy miközben például a törvény a fogantatásától védi a magzatnak a tulajdonhoz való jogát ugyanakkor az élethez való jogát nem védi. Tehát mi az életvédő álláspontunk mellett a végsőkig kitartunk. De nagyon fontos látni, hogy Orbán Viktor nem az abortusztörvény szigorítását hozta szóba, hanem azt a kérdést hozta szóba, hogy az esélyegyenlőséget, a jogokat meg kell adni minden embertársunknak, a korától függetlenül. És azon gondolkodott, hogy hogy lehetne megoldani azt, hogy lehetne segíteni azt, hogy minél több gyerek megszülethessen, például az előbb elmondott módon, hiszen családok tömege vár gyermekre, és hát mindenkinek - még annak a nőnek is, nevezzük anyának -, nincs olyan normális anya, aki inkább azt mondja, hogy pusztuljon a magzata, semmint azt, hogy egy másik családnál szépen felnövekedve emberi életet élhessen. Tehát a miniszterelnök, Orbán Viktor esetében azt kell látni, hogy ő nem az abortusztörvény szigorításáról dobott be valamit, mint amit a Werberék akarnak csinálni az ügyből, hanem egy ötödik gyermekét váró édesapaként aggódik az ország demográfiai helyzete miatt, a gyermekek miatt és a gyerekre váró családok miatt.

K. P.: Igen, de az, amiről Ön most beszélt, hogy tudniillik egy abortuszra készülő nőt - és akkor majd ez kérdés, hogy ösztönözzön-e a törvény vagy kötelezővé tegye-e azt, hogy ne abortuszra menjen, hanem ezt a gyereket megszülje és aztán azt más nevelje föl...

Semjén Zs.: De az a helyzet, hogy nem erről volt szó. Ezt csak az MSZP akarja ezt a kérdést...

K. P.: Csak hadd mondjam végig, mert hát jó, Orbán Viktor azt mondta itt a tudósítás szerint: "Helyes-e a liberális demográfiák azon felfogása, hogy az áldott állapotban lévő nő rendelkezzen saját teste fölött." Ez végül is az abortuszra menésnek, az abortusz lefolytatásának a kritériumoknak egyfajta szigorítását... De hadd mondjam végig...

Semjén Zs.: Nem a teste felett rendelkezik a nő, hanem egy másik emberi élet felett rendelkezik.

K. P.: Világos, de azért ezt a törvények valamilyen módon szabályozzák. Tehát adnak egy időbeli korlátot - meddig lehet, meddig nem...

Semjén Zs.: Miért pont az az időbeli korlát?

K. P.: Jó, világos, csak azt akarom kérdezni, két dolgot, hogy Önök kereszténydemokrata politikusként el akarják-e azt érni, hogy a Fidesznek az legyen az álláspontja, amit Önök vallanak? És mi a véleménye arról, hogy a Fidesz-szavazó jobboldali nők is ezt a saját lehetőségeik és joguk korlátozásaként fogják megélni, mert azt mondják, hogy nem kívánt gyerekeket kellene...

Semjén Zs.: Mi nem akarunk senkit megbélyegezni. Voltaképpen még kényszeríteni sem akarunk senkit semmire. Minekünk meggyőződésünk az élet, az emberi élet feltétlen szentsége, és ezt, ha kell, mint egy prófétai jel módjára képviseljük. Tisztában vagyunk azzal, hogy kisebbségben vagyunk a társadalmon belül, tisztában vagyunk azzal, hogy nincs politikai realitása annak, hogy ezt most hatékonyan meg tudjuk valósítani. Mi azt szeretnénk, hogy gondolkodjunk az emberi élet szentségén, és minél inkább tegyünk lépéseket, például az előbb elmondott örökbefogadás mellett, az anyaság támogatása mellett, a várandóssági segélyeknek az emelése és egyebek mellett, hogy ne legyenek nők olyan helyzetbe kényszerítve, hogy szociális indikáció miatt megszakítsák a terhességüket és megöljék a magzatukat. Tehát egészen más a kiinduló pont, mint amit a szocialista párt aktuálpolitikai kérdésévé próbál tenni, riogatva a társadalmat, hogy itt valamilyen kényszerszülések lesznek, meg ilyesmi. Például a Duna Tévében voltam a Gy. Németh Erzsébet szocialista képviselő asszonnyal, aki odáig ment, hogy azt mondta, hogy mi az egészségügyi indikációt sem fogadjuk el. Tehát itt nagyon fontos látni...

K. P.: Mármint akkor, amikor az anya életét veszélyezteti a magzat.

Semjén Zs.: Igen, pontosan. Tehát hogyha az anya élete veszélyeztetve van, mondjuk egy méhen kívüli terhesség vagy ilyen esetben, akkor természetes, hogy az anya élete elsődleges a magzat életével szemben. De hát itt nem az egészségügyi indikációról van szó alapvetően, hanem a szociális indikációról. Mert nem normális dolog az, hogy egy társadalomban szociális indikáció alapján meg kelljen ölni a magzatokat. Ezért mi olyan viszonyokat szeretnénk, hogy a nők vállalhassák a gyermeküket. Mondok egy példát. Például amikor a feleségem a harmadik gyermekét várta, akkor ugye kórházban volt, aki a gyermekét várta, és volt, aki abortusz-alapon volt bent. Borzalmas annak a nőnek, aki abortuszt csináltat. Tehát biológiailag, pszichológiailag, minden szempontból. Rajtuk is segíteni szeretnénk, hogy ne kerüljön ilyen helyzetbe, és legyen megoldás erre, és ne az a megoldás legyen, hogy megöli a magzatát. De nem az abortusz szigorítása az, amiről Orbán Viktor itt beszélt, hanem arról, hogy hogy lehet megtalálni annak a módját, hogy ezek a gyerekek, ezek az emberi életek megszülethessenek és emberi életet élhessenek. Hogy lehet a szociális szempontokon segíteni, hogy ne legyen szociális okok miatt senki se arra kényszerítve, hogy a saját magzatát elvetesse. Ezeken javasolta, hogy gondolkodjunk. Amely alapvető érdeke a nemzet fennmaradásának.

K. P.: A másik, amit akartam kérdezni, ami már nem egyszerűen az abortusznak a kérdése, hanem a gyermekvállalásnak a kérdése. A szociológiai tanulmányok bizonyítják, meg rengeteg embernek a mindennapos tapasztalata, hogy az a nő, aki gyereket vállal, az az élete során, a karrierje során vagy egyszerűen a pályafutása során hátrányokat szenved el, nem ugyanazt a fizetést kapja meg, nem tud visszakerülni a munkaerőpiacra satöbbi, satöbbi.

Semjén Zs.: Hát például ezeken kellene segíteni.

K. P.: Világos. Mi a programja arra, hogy ezen a társadalmi problémán válasszanak... Mondjuk elérni azt, hogy egy nő... hogy mondjam, nem is csak karriert csináló, tehát most nem arról van szó, hogy valaki vezérigazgató akar lenni, de mondjuk egy tanárnő, aki mondjuk szeretne huszonnégy évesen, harmincegy évesen, meg mondjuk harmincnégy évesen gyermeket szülni. És képes legyen mindenkor visszatérni a munkájába, ne kapjon kevesebb pénzt. Nyilván találkozott azzal, a huszonéves ismerőseim számolnak be arról, hogy amikor elmennek egy állásinterjúra, akkor megkérdezik tőlük, hogy milyen a családi állapota? Tervez-e gyermeket? És volt már olyan ismerősöm, aki azt mondta, hogy tartós kapcsolatban él vagy házasságban, és egy-két éven belül gyereket szeretne, akkor egyszer csak kiderült, hogy á, akkor nem akarjuk fölvenni. Szóval ezzel mi van?

Semjén Zs.: Látja, szerkesztő úr, ez az, ami az esélyegyenlőséget valóban sérti. Nem azok a műproblémák, amiket Lévai Katalinék próbálnak kreálni abból, hogy egy homoszexuális fiatalembert a református egyház miért nem szentel föl lelkészének. Hanem ezek az igazi problémák, hogy a természet rendje szerint is egy nőnek hivatása van arra, hogy anya legyen. És amennyiben ő ezt elfogadja ezt a hivatást és meg akarja élni az anyaságát, akkor ezt a társadalom tegye úgy lehetővé, hogy emiatt neki ne legyen hátránya.

K. P.: Számítsa bele a nyugdíjába?

Semjén Zs.: Természetesen. Ezért vagyunk mi nagy híve a főállású anyaságnak, ezért vagyunk hívei a családtámogatási rendszernek, amit egyébként éppen Harrach Péter által az Orbán-kormány idején biztosítottunk is.

K. P.: Amikor kiesik a fizetéséből, kapjon közelítőleg annyi pénzt, mint amennyit a legutóbbi munkájában keresett?

Semjén Zs.: Így van, tehát a lényege az, hogy senkit ne érjen hátrány amiatt, ha az anyaságot választja. Ez azért fontos, mert hosszú távon...

K. P.: Anyagi hátrány se?

Semjén Zs.: Anyagilag se. Anyagilag se, azért...

K. P.: De akkor az államnak kell vállalnia ennek a terheit?

Semjén Zs.: Alapvetően az államnak kell vállalni. Miért? Azért, mert az állam és az ország számára nincs hasznosabb tevékenység, mint a gyermeknevelés. Ezer szociológiai tanulmány közgazdaságilag is bizonyítja, hogy az az idő, amit egy nő, egy anya a gyerekére fordít, százszorosan megtérül a társadalom számára. Nincs az a társadalmi intézményrendszer, nincs olyan intézményrendszer, ami közelítőleg is tudná pótolni pszichológiailag, szellemileg, fizikailag és minden szempontból azt az értéket, amit egy gyerek kap akkor, hogyha az anyja foglalkozik vele. A társadalom öngyilkossága...

K. P.: A fizetése 80-90 százalékát kapja meg az anya akkor, amikor anya lesz belőle? Kapja meg a fizetése 80-90 százalékát?

Semjén Zs.: Úgy kell megoldani a kérdést... Most százalékot nagyon nehéz mondani, de úgy kell megoldani, hogy ne érje veszteség azt a nőt, aki az anyaságot választja.

K. P.: Mi van a munkába állás, a visszaállás problémájával? Hogyan tud az állam azzal foglalkozni...

Semjén Zs.: Hát itt kell biztosítani az esélyegyenlőséget, hogy ne lehessen...

K. P.: De hogyan? Az államnak milyen szerepe lehet ebben?

Semjén Zs.: Hát például a Munka törvénykönyve és egyéb törvények tekintetében biztosítani kell azt, hogy aki az adott korú gyereke után vissza akar menni az állásába, azt valóban kötelesek legyenek visszavenni. Mert most papíron erre van némi dolog, csak... ott sem elegendő egyébként, de az a helyzet, hogy gyakorlatilag a cégek nem nagyon veszik vissza azt, aki a gyereknevelés után vissza akar térni. Hát az esélyegyenlőséget ebben a tekintetben kell alapvetően biztosítani, mert az egész országnak a legalapvetőbb érdeke. Egyszerűen a fizikai megmaradásunk függ ettől.

K. P.: Folytassuk majd ezt a vitát. Van egy telefonálónk régóta a vonalban, B. L.-né Budapestről. Jó estét kívánok. Köszönöm szépen, hogy ilyen sokáig várt ránk. Mi a kérdése Semjén úrhoz?

B. L.-né: Jó estét kívánok, és a Semjén Zsolt elnök úrnak is, Kóczián Péter úrnak is áldott húsvéti ünnepeket kívánok, a Hírtévé összes dolgozójának, szerkesztőjének, mindenkinek. Azt szeretném mondani, hogy a Werber úr az egy buta, csaló, hazug, hitetlen ember, nem is tudom, hogy mit keres itt, szerintem a társát keresi, és már meg is találta, úgyhogy magával vihetné szerintem a Kósánét, aki szintúgy butaságokat beszél, egy ronda, öreg, csúnya asszony, aki már mást nem tud csinálni, csak az egyházat gyalázza.

K. P.: A rondaságának mi köze van a véleményéhez?

B. L.-né: Hát szerintem azért, mert már attól fél, hogy jöhet még valami jó is, és ő már kimarad belőle. Na most én azt szeretném mondani, hogy nagyon-nagyon higgyünk egymásnak és az emberek szeretetében és bízzunk egymásban, higgyük a Jóistent, mert mindenkinek hinnie kell.

K. P.: Hadd kérjek egy kérdést Öntől... Szeretném, hogyha kérdezne is valamit, mert végül is erről szól ez a műsor.

B. L.-né: Én azt szeretném kérdezni, hogy mikor jön már vissza Orbán Viktor miniszter úr, hogy végre merjünk gyermekeket vállalni, és igazi családban élhessünk újra, mint eddig.

K. P.: Köszönöm szépen. Van ehhez egy SMS-em, amely vitatkozik ezzel, csak ide tartozik. Fölolvasnám. 20/315-8478: Tisztelt képviselő úr! Maga szerint aki elveteti a gyerekét, az jókedvében teszi? Mi alapján döntene Ön bárki nevében? Ha annyi pénzem lenne, mint Orbán Viktornak ... nekem is megnőne a gyermekvállalási kedvem.

Semjén Zs.: Mi pontosan azt szeretnénk, hogy szociális okokból kifolyólag senkinek ne kelljen elvetetni a gyermekét. Pontosan ezt szeretnénk.

K. P.: De ez rengeteg milliárdba kerül. Tehát ezek ilyen 30-50-100 milliárdos tételek.

Semjén Zs.: De van az országnak fontosabb kérdése, mint az, hogy fizikailag megmaradjon? Van ennél fontosabb kérdése ennek a nemzetnek?

K. P.: Jó, tehát akkor Ön azt mondja, hogy akkor, amikor mondjuk az Orbán-kormány hatalomra kerül vagy egy jobboldali kormány ha hatalomra kerül, akkor Ön szerint amikor a rendelkezésre álló összegek elosztásáról kell döntenie...

Semjén Zs.: ... akkor a családtámogatás az első. A család- és a gyermektámogatás az első.

K. P.: Nem csak szavakban, súlyos milliárdokban.

Semjén Zs.: Nem csak szavakban, így van, de megjegyzem, az Orbán-kormány idején ebben nagyon pozitív lépések voltak, Harrah Péter családvédelmi miniszter idején. Emlékezzen vissza. Itt, ami elhangzott, én ezt nagyon fontosnak érzem, amit a hölgy mondott. Szívesen kitérek Kósánénak a kijelentéseire, de most a Werber-dolognál azért ez egy félelmetes dologról van itt szó. A szocialista párt láthatóan magáévá tette a werberi elképzeléseket. Ez azt jelenti, hogy Ron Werber fogja megmondani, hogy mi legyen Magyarországon a nemzetpolitika? Az az ember, aki holnap veszi a kalapját, és Iliescunak csinálja a kampányt? Hát ezen kellene elgondolkodni. A másik ugye ez a Kósánéval kapcsolatos dolog. Itt nagyon fontos látni azt, hogy itt nem egy eseti dolog...

K. P.: Csak hogy ne maradjon ez levegőben, szeretném, hogyha erre a csúnyaságra meg egyebekre reagálna, mert kíváncsi vagyok...

Semjén Zs.: Hát természetesen nem erről van szó, és ez egy nagyon szerencsétlen dolog, nézetem szerint, ennek a kérdésnek az idehozatala, és bizonyos értelemben el is vesz... szóval szerencsétlen. Koncentráljunk az alaptémára. Az alaptéma az, hogy sajnos ez nem egy eseti dolog volt, hanem beleillik egy sorba. Most ne is menjünk olyan nagyon messzire vissza, de ha belegondol, a választások idején Horn Gyula odáig ment, hogy a Szocialista Egyetemisták Szövetsége nevű rohamosztaggal figyeltetni akarta magnóval, hogy melyik pap mikor mit mond. Akkor utána jött a Tilos Rádió-ügy, utána akkor jött a Lévai Katalin meg Magyar Bálint. Arra akarta kényszeríteni a református egyházat, hogy egy olyan embert szenteljen lelkészévé, aki demonstrálja, hogy nem vállalja az egyház erkölcsi előírásait.

K. P.: Lévai Katalin egyébként itt a Hírtévé Jövő hét című műsorában azt mondta, hogy azért, mert egyébként az egyetemnek a statútuma az nem lelkészképzésről szól, ő ezen az alapon indította meg ezt az eljárást, innentől kezdve az a vád, hogy ő bele akarna avatkozni az egyházak dolgaiba, nem állja meg a helyét.

Semjén Zs.: Miért?

K. P.: Azért, mert az egyetemnek a statútuma az nem lelkészképzésről szól ezen a karon.

Semjén Zs.: A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának az elvégzése lelkész diplomát ad. Tehát ettől kezdve, hogy egy hittudományi kar kit tart alkalmasnak lelkésznek és kit nem, ezt már hadd döntse el maga az egyház. Ez az egyik. A másik pedig az, én megnéztem, az Alkotmány ugye maga kimondja éppen az állam és az egyház elválasztása. Hogy az, hogy erkölcsteológiailag egy egyház mit tart bűnnek, az kizárólag arra az egyházra tartozik, és nem egy miniszterre. Továbbá az Alkotmány 70. szakaszának a g) pontja kimondja, hogy egy tudományos kérdésben csak annak a tudománynak a művelői illetékesek állást foglalni. Az, hogy erkölcsteológiailag mi bűn és mi nem bűn, ez egy teológiatudományi kérdés. Ebbe csak a református teológiaprofesszorok illetékesek állást foglalni. Sem Magyar Bálintot, sem Lévai Katalint semmi nem teszi a református teológia művelőjévé. De menjünk tovább. Itt volt a Gyurcsány. Ugye Mária levette kezét az országról...

K. P.: Bocsánat hadd kérdezzek egy... Ha véleményszabadság van ebben az országban, akkor miért ne jelenhetnének meg masszívan ateista, laicista...

Semjén Zs.: Megjelenhet. Hát hogyne jelenhetne meg. Csak itt egy kormányzati tényező akar beavatkozni az egyház szabadságába. Lévai Katalin magánemberként azt mond, amit akar. Úgy kritizálja a református egyházat, ahogy akarja. Ha akarja, alapítson egy szektát, ahol homoszexuálisokból állnak a lelkészek. Semmi akadálya. De ne akarja megmondani miniszterként, hogy a református egyház kit tartson alkalmasnak lelkészének meg kit nem.

K. P.: Ő alkotmánybírósági procedúrát csinál ebből, azzal, hogy majd döntse el az Alkotmánybíróság...

Semjén Zs.: Hát nem egészen ezt tette, hanem komoly pressziót gyakoroltak a református egyházra, szaladtak a sajtóhoz, sőt, egy folyamatban lévő bírósági ügybe is megpróbált beavatkozni. De menjünk tovább. Itt volt Gyurcsány Ferenc. Ugye azt mondta, hogy a Szűzanya levette a kezét az országról, és majd ettől kezdve az ő keze lesz ezen az országon. És akkor jött, tehát cakk, cakk, cakk, cakk, és ebbe a sorba illik bele Kósáné Kovács Magdának a nyilatkozata. Mi volt ennek a lényege? Egy. Ugye egészen extrém módon azt állította, hogy a Vatikán fenyegeti az európai civilizáció pluralizmusát. A különböző kultúrákat satöbbit. Egy. Kettő. Utána párhuzamot vont az iszlám fundamentalizmus és a katolikus egyház között, és azt mondta, hogy hát ennek a vége akár vallásháború is lehet, ezzel riogatva a társadalmat. Akkor utána azt mondta, hogy a katolikus egyház le akarja nyúlni Európa szekularista ünnepeit, és példaként említette augusztus 20-át. Hát most augusztus 20. - mióta ez az ország megvan - Szent István király ünnepe, az államalapítás ünnepe. Amit csak a kommunista rendszer idején találták ki, hogy a Rákosi-féle alkotmány, meg új kenyér ünnepe.

K. P.: A Kósáné-féle vélemények ma Európában azért megjelennek a nyilvánosság előtt, más politikusok is mondanak ilyeneket.

Semjén Zs.: Nem jelennek meg. Nem jelennek meg. Drága szerkesztő úr! Semmilyen politikusnak az Európai Unióban eszébe nem jutott, hogy a katolikus egyházat az iszlám fundamentalizmushoz hasonlítsa. Eszébe nem jutott azt mondani, hogy a katolikus egyház le akarja nyúlni Európa szekuláris ünnepeit. Először is nem is tudom, milyen szekuláris ünnepek vannak, nőnap vagy nem is tudom, micsoda, és nem tudom, hogy Kósáné Kovács Magda mit akar, hogy mondjuk karácsony helyett újra fenyőfaünnep legyen? Vagy húsvét helyett nyusziünnep? De ezzel még mindig nem volt vége a történetnek, hanem ugye akkor még rátett két lapáttal Orbán Viktor kitüntetése kapcsán, hogy már személyében megtámadta II. János Pál pápát, hogy beavatkozik a magyar belpolitikába.

Akinek csak egy pici ismerete van a Vatikán működéséről, az pontosan tudja, hogy egy ilyen kitüntetésnek az átfutási ideje több mint egy év, amit az egyház mindig valamilyen nagy alkalomhoz köt: karácsony, húsvét, így esett most húsvétra.

K. P.: Hadd foglaljam össze, mert nagyon rohan az idő. Ön azt állítja, hogy az MSZP ma masszívan keresztényellenes, egyházellenes politikát folytat?

Semjén Zs.: Megmondom. Van erre egy bizonyos tendencia, ebbe benne vannak az egyházellenes reflexek. Most megmondom, mi az alapprobléma. Az az alapprobléma, hogy Kósáné Kovács Magda úgy próbál kibújni ebből a teljesen vállalhatatlan nyilatkozataiból, hogy ezt mintegy politikai programmá emelte, és a francia mintára hivatkozik. Na most a francia szekularista, antiklerikális - ugye ahogy ők fogalmaznak - hagyományok, ami egyébként a legdurvább vallásellenesség, odáig ment ma egyedül Európában, hogy azt is megtiltották törvénnyel, hogy mondjuk egy muszlim nő fejkendőt viseljen, egy zsidó fiatalember föltegye a fejére a kipát vagy egy keresztény ember egy keresztet viseljen a nyakában. Ez a vallásszabadságnak egy brutális lábbal tiprása. Nem az a kérdés, hogy Kósáné mit mond. Az már kérdés, hogy ő mint az európai uniós lista biztos befutója mit mond. De ennél sokkal fontosabb, hogy mi a szocialista párt álláspontja. Hogy a szocialista párt azonosul-e ezzel az egyházellenes állásponttal, amit képviseltek, vagy elhatárolódik tőle. És erre nem kaptunk választ. Szili Katalin elhatárolódott, de úgy tűnik, hogy a szocialista párt többsége azonosul a Kósáné által képviselt egyházellenességgel.

K. P.: Köszönöm szépen. Sajnos a műsor végére értünk, viszontlátásra. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke volt a vendégünk.

Semjén Zs.: Áldott húsvétot!

Duna Nova Press

Vissza a kezdőlapra