2004. május 03. hétfő 22:57
Az IKSZ kifogása az OVB határozata ellen
Csak az menjen le a pályára focizni,
aki labdába akar rúgni; a szurkolók és az edző a pályán kívülről biztassák a
csapatot. - így fogalmazható meg tömören az, amit az IKSZ Jogsegélyszolgálata
által kidolgozott, az MSZP listáját nyilvántartásba vevő kifogás tartalmaz.
Tisztelt Legfelsőbb Bíróság!
Kifogást nyújtok be az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB)
27/2004. (IV. 29.) sz. határozatával szemben. A megjelölt döntésével az OVB
nyilvántartásba vette a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti választási
listáját. Az OVB ezzel megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C.
törvény (a továbbiakban: Ve.) 56. §-ának (3) bekezdését. Minderre tekintettel
kérem a tisztelt Legfelsőbb Bíróságot, hogy az OVB törvénysértő döntését
változtassa meg és a lista nyilvántartásba vételét utasítsa vissza. Amennyiben
a döntés megváltoztatásának feltételei nem állnának fenn, úgy kérem az OVB
határozatának megsemmisítését.
Indokolás
Az Európai Parlament tagjainak megválasztása vonatkozásában a Ve. 2. §-ának b)
pontja alapján alkalmazandó Ve. fent hivatkozott rendelkezése [56. § (3)]
szerint: „A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba
vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.” Erre
figyelemmel a Ve. 34. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az Európai
Parlamenti választási listák nyilvántartásba vételére jogosult OVB-nek a
nevezett párt választási listájának nyilvántartásba vételét vissza kellett
volna utasítania tekintettel arra, hogy az az alábbiak szerint nem felel meg a
törvényes feltételeknek.
A lista első két helyére a párt olyan személyeket jelölt, akik a csatolt
bizonyítékokkal alátámaszthatóan nem kívánják betölteni a választással
elnyerhető képviselői állást. Annak ellenére, hogy a Ve. konkrét rendelkezése
nem adja meg a jelöltség fogalmi meghatározását, a jelöltség fogalmi lényege,
jogi értelemben vett rendeltetése egyértelműen az, hogy a listán szereplő
személy megválasztása esetén az elnyert képviselői állást betölti. Helyes
jogértelmezéssel kétség kívül ez következik a Ve 53. §-ának (2) bekezdése
értelmében a listán szereplő jelöltek vonatkozásában is alkalmazandó 52. § (2)
bekezdése b) és c) pontjának rendelkezéséből is, amely szerint a jelölt
bejelentésének tartalmaznia kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy a jelölést
elfogadja és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői
megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.
A Magyar Szocialista Párt azon eljárása tehát, amely olyan személyeket állít
jelöltként a választási lista élére, akiknek bizonyítható módon nem áll
szándékukban az elnyert képviselőség vállalása, teljes mértékben ellentétes a
jelölésnek (jelöltségnek) a választási eljárási rendből a jogi szabályozás
alapján következő fogalmi lényegével, céljával, ezáltal rendeltetésével.
A Ve. 3. §-ának d) pontjában foglalt rendelkezés előírja, hogy a választási
eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek
érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás
követelményét. E törvényi szabályozás alapján a nevezett alapelvet az OVB maga
is a választási eljárás jogszerűségét felügyelő gyakorlatának részévé tette,
amennyiben a 14/2002. (IV. 4.) sz. állásfoglalásában foglaltak jogszabályi
alapjaként hivatkozik rá. A korábban kifejtettek alapján kijelenthető: a
választási eljárás során a jelöltállítás jogának a fent leírtak szerint
történő gyakorlása semmiféleképpen sem felel meg e jog rendeltetésének, vagyis
nem-rendeltetésszerű joggyakorlásnak minősül. A nevezett párt listaállítása
tehát sérti a Ve. 3. §-ának fent idézett d) pontjában foglalt jogszabályi
rendelkezést.
Párhuzamos indokolásként mutatok rá arra, hogy a kifogással érintett
választási lista a formai követelményeknek sem felel meg. A lista élén
szereplő, az elnyert képviselői mandátumot betölteni nem akaró jelöltek
esetében ugyanis érvénytelennek kell tekinteni a Ve. 52. §-ának (2) bekezdése
alapján megtett jelölti nyilatkozatot tekintettel arra, hogy a nyilatkozók
valóságos akarata bizonyíthatóan ellentétben áll a nyilatkozatban foglaltak
lényegi tartalmával, céljával, vagyis a jelöltségnek a rendeltetésével
összhangban történő elfogadásával. Az írásban vállaltak ellenére nyilvánvalóan
nem állhat a nyilatkozók valóságos szándékában például az esetleges
összeférhetetlenségi ok megszüntetése akkor, amikor az elnyert képviselői
állást a jelölt eleve nem akarja betölteni. Mindemellett e nyilatkozattétel is
nyilvánvalóan beleütközik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve.-ben
foglalt követelményébe. Mindezek alapján az így megtett nyilatkozat
érvénytelen, ezért nem szolgálhat a választási lista nyilvántartásba vételének
alapjául.
Mindezek mellett felhívom a tisztelt Legfelsőbb Bíróság figyelmét arra, hogy
az OVB-nek a listát nyilvántartásba vevő határozata megalapozatlan, amennyiben
az OVB – az ajánlások ellenőrzésén túl – nem vizsgálta meg azon feltételek
meglétét, amelyeket a törvény a nyilvántartásba vételhez megkíván. Így – a
határozat indokolásának hallgatása által is jelzetten – az OVB meg sem
vizsgálta a fentiekkel már érintett jelölti nyilatkozatok meglétét,
hitelességét, ezért azoknak a korábbiakban jelzett érdemi fogyatékosságára
vonatkozó vizsgálat lehetősége az OVB ülésén fel sem merülhetett.
A fentiek alapján a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti választási
listája a törvényes feltételeknek nem felel meg, így annak nyilvántartásba
vételét az Országos Választási Bizottságnak a hivatkozott törvényhely [Ve. 56.
§ (3)] szerint vissza kellett volna utasítania. Minderre tekintettel kérem a
tisztelt Legfelsőbb Bíróságot, hogy az OVB törvénysértő döntését a Ve. 79. §-a
(1) bekezdésének a) pontja alapján változtassa meg és a lista nyilvántartásba
vételét utasítsa vissza. Amennyiben a döntés megváltoztatásának feltételei nem
állnának fenn, úgy kérem az OVB határozatának a Ve. 79. §-a (1) bekezdésének
b) pontja alapján történő megsemmisítését.
dr. Rétvári Bence
