Megjelent: 2004.06.29. 09:25:19
Médiahelyzet Magyarországon
A hazai polgári oldal általában kétségbeesetten szokott beszélni arról, hogy a média a másik oldal kezében van. Választási vereségeink után mindig felerősödik ez a hang, s természetesen nem is alap nélkül. Az alábbiakban egy részletet közlünk a Magyar Narancs mostani számából. A terjedelmes írás valójában a Népszabadság főszerkesztőváltásának körülményeivel foglalkozik, s a cikk végén van az idézett rész, amelyben a hazai lapok példányszámairól olvashatunk érdekes adatokat. Megtudjuk ebből, hogy a félelmetes médiatúlsúly az írott sajtóban még tartja magát, de egyre kevésbé félelmetes. A számok az alábbi mondás igazságát támasztják alá: sok embert be lehet csapni egy rövid időre, hosszú ideig is be lehet csapni néhány embert, de sok embert sokáig nem lehet becsapni.
Lefelé a lejtőn
A jó évtizede még Magyarország legkedveltebb napilapjaként, egymillió honfitársunk kedvenceként reklámozott Népszabadság példányszáma tíz év alatt 294 ezerről 163,5 ezerre csökkent (ez 44,5 százalékos veszteség). A tulajdonosokat feltehetőleg az sem vigasztalja, hogy konkurenseik (a 2000-ben a Napi Magyarországgal egyesített Magyar Nemzet kivételével) még nagyobb arányú veszteséget szenvedtek el: az 1994-ben a Népszabadság mellett példányszámát egyedüliként auditáltató Magyar Hírlap tíz év alatt olvasótábora több mint felét elveszítve, 58 és fél ezer eladott példányról 28,5 ezerre esett vissza; míg a Népszava mutatója - 42 százalékot veszítve eladott példányszámából - 46 ezerről 26,5 ezerre csökkent. A Népszava esetében a helyzetet súlyosbítja, hogy a csökkenés a fentiekhez képest fele idő alatt, a lap első auditálása, azaz 1999 második fél éve óta következett be.
Surján László
