2004. június 16. szerda 22:23
Mire jó a "negatív" kampány?
Az Európai Parlamenti választás
kampányának és eredményének hazai következményei
A hazai következmények taglalásánál nem a személycserékről, hanem a politika lehetséges változásáról szólunk.
A jó ízlésű ember elveti a negatív kampányt. De vannak politikai elemzők és reklám szakemberek, akik ennek éppen a fordítottját tartják akkor, ha az ő általuk reklámozni kívánt "termék"-ről, jelen esetben a pártról, nem lehet vonzó képet bemutatni. Ilyenkor, hogy az embert mégis a kívánt irányba befolyásolják, az ellenfelet kell befeketíteni - állítják. Az MSZP 2002-ben és 2004-ben is használta ezt az elvet, 2002-ben sikeresen, most sikertelenül. Vajon miért van ez a kettősség?
Azt mondják, hogy ha valaki birtokon belül van, és a népszerűsége nagyobb, mint a versenytársaké, akkor szinte kötelessége, hogy a gyengébb ellenfélről megbecsülve nyilatkozzon. Más tehát a védő és más a támadó feladat.
2002-ben az MSZP-nek támadnia kellett. Jobban elfogadta tehát a választó is a negatív kampány elvet.
2004-ben azonban ők voltak birtokon belül, mégis úgy viselkedtek, mintha nekik kellene bevenni a várat. Ugyanakkor eszköztelenek voltak a pozitív kampányt illetően, mivel választási ígéreteiket nem tartották meg, és saját Európa-képüket sem alakították ki. Nem voltak abban a helyzetben, hogy a kampányuk Európáról szóljon. Ráadásul a régi és a jelenlegi pártelnököt tették a lista elejére, ezzel eleve belpolitikaivá alakították a versenyfutást. A régi szokásuknak megfelelően ellenfeleiket vádolták saját hibáikkal. A hazugsággyáras hirdetéseik saját megfogalmazásuk szerint válasz a Fidesz hazugságaira. Ha rákérdezünk, hogy konkrétan mire gondolnak, két dologról hallhatunk: a nemzeti petíció maga is hazugság, illetve, hogy az áremelkedésekkel való riogatás és a megszorító csomag kilátásba helyezése valótlan.
A tények azonban mást mutatnak. A petíció nem terjeszkedik túl az MSZP, illetve személy szerint Medgyessy Péter 2002-es ígéretein, sőt több esetben kevesebbet kér. Ami pedig az áremelkedéseket illeti, az bizony egy elhibázott gazdaságpolitikának, valamint olykor a világgazdasági helyzetnek a következménye. Nem a Fidesz találta ki, hogy az év folyamán akár 300 forintos benzinár is lehet, hanem szakemberek nyilatkoztak így. Mellesleg a 100 oktános benzin ára már most 299,90 Ft.
A megszorító csomag sem az ellenzéki kampány-szervezők fantáziájában fordul csak elő. Gazdasági szakemberek állítják, hogy kb. 80-90 milliárdos megszorításra okvetlenül szükség van.
Ennek alapján a Fidesz-kampányt csak elfogultan lehet negatívnak minősíteni. Ráadásul a Fidesz szerint az elhibázott megszorító intézkedések emlegetése esetleg elegendő visszatartó erő, és fölkelti a reményt, hogy a kormány megpróbálja az egyre fenyegetőbb hiányt a gazdaság növekedésének elősegítésével, nem pedig megszorításokkal kezelni. Abban is sok igazság van, hogy egy túl adóztatott országban az adónemek csökkentése nem csökkenti a bevételeket, hanem éppen bevétel-növekedést hozhat magával. Az ellenzék tehát meg fogja próbálni szaván fogni a kisebbik koalíciós partnert.
Ha mindez bekövetkezik, akkor a kormány ellen szavazó 1,5 millió választó és a kormány politikája ellen tiltakozó távolmaradók elérik céljukat.
Akkor számíthatunk irányváltásra, ha a vezető kormánypártban van még némi tisztesség és minimális képesség a váltásra.
Szelle György
