2004. május 21. péntek 23:40
Kincses Kolozsvár kincsei Wass Albertért
Egy tizenöt fős csapat lelkes és odaszánt munkába kezdett. Alapos és megbízható kutatást vállaltak – irodalomtörténeti és történelmi forrásokból – Magyarországon, Erdélyben, Nyugat-Európában és Amerikában: Wass Albert rehabilitálása a cél.
Megható, ahogy a Csíksomlyói Passióra készülnek az
Egyesült Magyar Ifjúság és Erdélyi Magyar Ifjúság tagjai. Az ünnep szentségét
összekötik a magyarság szent ügyével: Jövel teremtő Szentlélek! Kettős
állampolgárságot minden magyarnak! „A csíksomylói búcsú, s arra tízezres
sokaságban érkelző magyarországi zarándokok jelenléte remek alkalmat kínál az
eddig összegyűjtött százezer aláírás gyarapítására. Cselekedjünk, hogy mielőbb
újraegyesülhessen a nemzet!” (EMI alelnökének felhívása) A lelki jót
keresztény életünkhöz a mennyből kérjük és a földi jót magyar életünkhöz a
demokrácia törvényes őrállóitól. Nem válik ketté a test és lélek: egységben
van hitünk és magyar egészségünk!
Az is örvendetes, ahogy a Duna TV régiós adásai a figyelem középpontjában
tartják az összmagyar küzdelmeket és törekvéseket. Kiemelkedik Kolozsvár élénk
mozgalma: olyan polgármesterre van szükség, aki a város minden lakójának
egyenlő méltóságot és lehetőséget biztosít. A soviniszta uszítás a múlté. Új
úton kell járni. Drága édesapám felfigyelt egy a hírre egy Csongrád-megyei
napilapban: Románia demokratikus pártvezetői – nyilván a választásra szánják a
hírt – bizonyos reformokat hirdetnek a remélt EU csatlakozásra készülve. Egy
ilyen változás: a koncepciós politikai perek felülvizsgálata, mint Wass Albert
íróé is. Ha ez így lesz, ezt szent figyelemmel és aktív cselekedettel kell
kivárni!
Egy tizenöt fős csapat lelkes és odaszánt munkába kezdett. Alapos és
megbízható kutatást vállaltunk – irodalomtörténeti és történelmi forrásokból –
Magyarországon, Erdélyben, Nyugat-Európában és Amerikában: Wass Albert
rehabilitálása a cél. Szent és nagy munka ez, amely most a szántás, magvetés,
ültetés fáradalmaival jár, de az aratás jó gyümölcseit hozza meg. És ebben a
készülődésben az oroszlánrészt kincses Kolozsvár vállalta magára. Az a város,
mely kezdettől mindvégig meghatározó volt Wass Albert írófejedelmünk életében.
Mi köti Wass Albertet Kolozsvárhoz? Életre szóló indíttatásokat kapott
Kolozsvár Református középiskolában. Sajnos fiatalon megízlelte az öröm után
az üröm keserűségét - amikor Cluj lett Erdély fővárosából. Idegen, magyar
ellenes tanfelügyelők előtt kellett érettségiznie. Román hívatalnokok
szabályozták Kolozsvár életét és igyekeztek eltorzítani az arculatát. Mégis,
mintha hazajárt volna: az író szeretettel látogatott a városba czegei
birtokáról. Dr. Óváry Zoltán visszaemlékezésében írja, hogy Wass Albert minden
kolozsvári útján megfordult abban a szalonban is, ahol baráti körét megtalálta
- és akikhez hűséges maradt - vallási és faji hovatartozásuktól függetlenül.
Kincses Kolozsvár a nagy öröm színtere volt 1940-ben, erről az író több
írásában megemlékezik. Sajnos a legszomorúbb búcsúzás is Kolozsvárhoz kötődik.
Egy szívbe markoló képet őrzött élete végéig, amit utoljára látott: kihalt
utcák, romba dőlt épületek, néptelen terek és egy „szürke” apáca felemelt
kezekkel térdelt a minorita templom előtt. Távolról az orosz ágyúk zaja
hallatszott. Ekkor járt utoljára Kolozsváron. Sajnos nem ez lett az utolsó
kötelék a város és az író között. Fájó sebet ütött rajta egy életen át az,
hogy az elrabolt Kolozsvár - ismét Cluj névvel - úgy vonult be a történelembe,
hogy minden magyar emléket meggyalázott, a magyar kisebbség jogait földre
tiporta. Erdély arisztokrata családjait kisemmizte és elsöpörte ősi
földjükről. Az írót az élők sorából is ki akarta iktatni. Ez a kommunista –
nacionalista vezetőségnek és az agymosást kapott tömegeknek a lelkén szárad.
Az Úr Isten csalódásával azonosult Wass Albert, amikor ezt átérezte: „Vártam
jogőrzést és lett jogorzás” (Ésaiás kv.5:7) Lelkében ezt a terhet cipelte
haláláig: úgy tartottak ítéletet a feje felett a kolozsvári népbíróságon 1946
március 13-án, hogy senki nem szólalhatott meg a védelmében, az igazság
oldalán. Kolozsvár fájdalmas emléket hagyott az író lelkében, mert azzal a
teherrel kellett élnie: halálos ítéletét nem voltak hajlandók megsemmmisíteni!
Hála Istennek, hogy ő élete végéig a szabad világ védelmét megnyerte, hiszen
az asztalról leseperték az ellene koholt hamis vádakat és a jogtalan
ítélkezést Washingtonban, ahol a nagyvilág történelmének kormánykerekét
irányítják.
Elég sokáig várt Wass Albert, mire enyhületet hozott számára Kolozsvár. Talán
az első fecske Maksay Ágnes és a kolozsvári filmes stáb volt, akik az 1993-ban
felkeresték az írót Astorban. Ezt a filmet a Duna Televízió - néhány év múlva
- közvetítette.
És most Kolozsvár ismét jelentkezett. Kincseiből ad kincseket kárpótlásul Wass
Albert rehabilitációjában. Egy jóságos fiatal könyvtáros - történelem szakos
hölgy közel ötven cikket küldött át, mind az Ellenzék 1940-44-es időszakából
való. A perbe fogott időben jelent-e meg Wass Albert tollából antiszemita
írás, ahogy ez az ellenséges vád állítja, és Wass Albert volt-e a lap
helyettes szerkesztője 1943 március és július között, aki ilyen hangú írások
megjelenéséért felelős? A szó elszáll a betű marad. A perbe fogott író nevének
és jóhírének tisztázását szolgálja a kutatás. Kétségtelen, hogy az Ellenzék
sok esetben felhozza a zsidókérdést és elég sok cikkben kimutatható az
antiszemitizmus. (Mekkorát tévedett az a jeles szerkesztő, aki januárban azt
üzente nekem, hogy átnézte az Ellenzék 1943-as számait és nem talált benne
egyetlen antiszemita írást sem!) A felszinre hozott híranyagokat és
tudósításokat kritikai elemzéssel és történelmi kontextusban kell
megvizsgálnunk. Összehasonlítva az akkor megjelent napilapokkal: az Ellenzék
józan hangot, felelős magyar és keresztény erkölcsiséget is bőven képviselt
abban a kritikus időben, amikor minden újság a háborús propaganda szócsöve
volt. Wass Albert egyetlen politikai írást nem írt 1940-1944 között – összesen
négy rövid elbeszélést olvashatunk az író tollából – a szombati irodalmi
melléklet számaiban. 1943 március és július között egyetlen írása sem jelent
meg az irodalmi mellékletben. Viszont Zathureczky Gyula főszerkesztő nevével
többször találkozunk a vizsgált időszakban – ő folyamatosan jelentette meg
írásait a kérdéses időszakban. Tehát nem őt hívták be katonának, legfeljebb az
Irodalmi Melléklet szerkesztőjét, akit Wass Albert rövid ideig helyettesített.
Ez alatt az idő alatt azonban nem írt cikket a napilapban. Utoljára két
elbeszélés jelent meg neve alatt 1943 augusztusában: ezeket már a frontról
küldhette. Ahogy 1979-ben írt életrajzában állítja: mivel a német tisztek
szaglásztak utána, ezért jobbnak látta, ha bevonul Dálnoki Veress Lajos
vezérlete alatt a királyi magyar hadseregbe. A két elbeszélés katonai életről
szól: míg az ellenség puskalövéseit hallja és lesben vigyázza életét, eszébe
jut a régi vadászatok izgalma és fegyver zaja – a békeidőkből. Ha angolul írta
volna életrajzi hadi tudósitásait – ahogy Hemingway – rögtön felfigyeltek
volna írói tehetségére és tiszta emberségére.
A kolozsvári egyetemi könyvtári kutatások alátámasztják az életrajzi híranyag
hitelességét. Megbízható és pozitív információt nyertünk Kolozsvár
levéltárából: Wass Albertet semmilyen újságírói, szerkesztői felelősség nem
terheli a megjelent antiszemita írásokkal kapcsolatban. Hivatalos levélben
megerősíti ezt az állítást az Országos Széchényi Könyvtár Levéltári
igazgatója, Tóth Ferenc Tibor: az író neve nem szerepel a lap szerkesztői
között. Wass Albertet legfeljebb az irodalmi rovat szerkesztésében bízták meg
– átmenetileg – erre emlékezett, amikor közel négy évtizeddel később életrajzi
vallomásában azt írta, hogy a lap helyettes szerkesztője volt. Pontosan
kimutatható, hogy az író milyen írásokat jelentetett meg: ezek kizárólag az
irodalmi mellékletben – négy szombati kiadásban 1941 és 1944 között – láttak
napvilágot.. Az irodalmi mellékletben pedig egy szó sincs politikáról, ahogy
nincs nemzetiségek, fajok, vallásfelekezetek elleni hangulatkeltés.
Ellenkezőleg: tiszta emberség, az élet értékei iránti elkötelezettség, a
békevágy szólal meg benne – mint Wass Albert minden műve.
Az igaztalan vád elcsitításához Kolozsvár szorgos angyala Emese munkája
nagymértékben hozzájárul. És két történészé: András és Mihály jelentős
kutatásban vesznek részt és már óriási eredményeket értek el, de még nincs
vége a történészi kutatómunkának! Öröm Wass Albert csapatához tartozni olyan
emberekkel, akik szaktudásukat és minden tehetségüket egy szent cél
szolgálatába adják. Erdély arisztokra családjának a Wass családnak 800 évét,
különösen a 20. század történelemben elfoglalt helyüket, politikai és etikai
szerepvállalásukat, benne Wass Albert író közéleti tevékenységeit fogják
történészeink az olvasók számára előadni. Kolozsvár kincsei - Wass Albertéi
lesznek ismét!
Kolozsvár tisztelettel jelenti, hogy az író erkölcsi tisztaságához és közéleti
munkásságához - írói karrierjét és katonai szerepvállalásait tekintve – nem
férhet kétség! És Kolozsvár hangja messzire elhallatszik. Mert beszélnek a
tények, az írott tanúvallomások és a történelmi források lapjai. Legyen áldás
a kutatók csapatán Magyarországon, Erdélyben, Nyugat-Európában és Amerikában.
Teljesüljön álmunk, az író elrablott becsületének és tiszta nevének
helyreállítása. Kincses Kolozsvár: adj még sokat kincseidből Wass Albert örök
igazságának hirdetésére és az igazságot követő magyarok életének
meggazdagítására!
Ez a mi magyar pünkösdünk jó reménysége. Veni Creator Spritus - Jövel teremtő
Szentlélek! Kettős állampolgárságot minden magyarnak! Hadd nyerje vissza méltó
helyét írófejedelmünk Wass Albert kincses Kolozsvár szivében és a magyar
irodalmi kánonban! Isten áldd meg a magyarok pünkösdjét Csíksomlyón és szerte
a világon!
Lukácsi Éva, Miami
forrás: erdely.ma
