2004. augusztus 26. csütörtök 22:30
Az Olvasó véleménye!
A kocka el van vetve – mikorra lehet új miniszterelnöke az országnak?
Medgyessy Péter augusztus 25-én benyújtotta lemondását, ugyanakkor jogértelmezési problémák miatt lekerült a napirendről a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásának ötlete.
Az alkotmány egyértelműen fogalmaz a kérdésben (a miniszterelnök megbízatása lemondása esetén megszűnik), az 1997. évi LXXIX. Törvény (a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről) 7. §-a azonban ezt azzal egészíti ki, hogy „A miniszterelnök, illetőleg a Kormány a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával - harmincnapos lemondási idő megjelölésével - lemondhat megbízatásáról.” Ezt a törvényt a Horn-kormány idején hozta a parlament, s nem pontosította, hogy mit jelent a „lemondási idő” (ez alatt az alkotmány értelmében ügyvezető, vagy teljes jogú-e a kormány és a miniszterelnök), s hogy ez kötelező, vagy csak lehetséges határidő. Így ezt a kérdést ma már csak konszenzus alapján történő jogértelmezéssel lehet megoldani.
A miniszterelnök lemondásával mindenesetre az ügy a köztársasági elnökhöz került, akinek a kezét azonban a jogszabályok – és a politikai realitások – erősen megkötik, alig hagyva számára mozgásteret döntéseihez. Az idézett 1997. évi törvény értelmében a köztársasági elnök a lemondás hatályossá válásától számítva harminc napon belül tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére, ezt azonban az 1997. évi törvényben megjelölt idő elteltével akár azonnal is megteheti, hiszen egy nap is harminc napon belül van. A parlamenti szavazás lebonyolítása is megtörténhet akár a javaslat megtételének napján is. A jelölt kiválasztása során a köztársasági elnök kezét a parlamenti erőviszonyok kötik meg: csak olyan jelöltet ajánlhat, aki mögött elvileg megvan a szükséges többség, ellenkező esetben egy szavazási kudarc a köztársasági elnöki intézmény lejáratását hozná magával. A többség biztosítása pedig a lemondás utáni választás esetében ugyanúgy gondot okozhat, mint (Medgyessy szerint) bizalmatlansági indítvány esetében okozhatott volna.
Gyurcsány tehát akár egy hónap múlva miniszterelnök lehet, s megkezdheti a 2006-os választási győzelem megalapozását.
Kérdés, milyenek az esélyei erre? Követhető példa mindenesetre van a számára: az MSZP, és Horn Gyula személyes népszerűsége 1995-ben, a Bokros-csomag bevezetését követően mélypontra süllyedt, az 1998-as választásokra azonban – 32,3 százalékos listás eredménnyel – az MSZP visszanyerte 1994-es népszerűségét, miközben Horn Gyula a politikusok népszerűségi sorrendjében változatlanul hátul kullogott (viszont a Fidesz megerősödése, valamint az SZDSZ támogatottságának több mint 10 százalékos csökkenése következtében az MSZP-SZDSZ koalíció elvesztette parlamenti többségét). A 2006-os választásokig hátralévő időben Gyurcsány nyilván azt fogja tenni, amit egykoron Horn Gyula: az eddigieknél hangzatosabb baloldali retorikát folytat (ezt már el is kezdte a rászorulók támogatásának szükségességét hangoztatva), a kormányzás tartalma azonban nem változik. Ily módon az MSZP elvileg visszanyerheti 2002-es támogatottságát anélkül, hogy Gyurcsány népszerűsége különösebben nagy lenne
A párt, az MSZP azonban már nem a régi. Gyurcsány megválasztását miniszterelnök-jelöltté a küldöttek a jelenlegi pártvezetéssel szembeni forradalomként élték át, a nyilvánvalóan nem eléggé megalapozott, hirtelen jött, hangulati elemekre alapozott döntés után azonban könnyen jöhet a kijózanodás. Ez előre vetíti a párton belüli, s a koalíciós partnerek közötti békétlenkedések kiújulását, s a 2006-os választás elbukását.
Bonifert Donát
MTI
